Nem csak a stadionokról szólna a budapesti olimpia

A cikk megjelenését a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. támogatta.

Akkor most mennyibe kerülne?

A közelmúltban egy cikkben már foglalkoztunk azzal, hogy a közvetlen és közvetett olimpiai költségek hogyan alakulhatnak a PwC 2015-ben aktualizált tanulmánya alapján:

• A közvetlen költségek nettó 774 milliárd forintot tehetnek ki, ebbe a körbe tartoznak a rendezés költségei mellett a stadionok, valamint az olimpiai- és médiafalvak felépítésének költségei. A fenti nettó összeg 1043 milliárd forintos kiadásból és 299 milliárdnyi későbbi bevételből állhat össze, illetve ide tartozik még néhány kisebb tétel, mint például a pályázat költsége vagy a nettó (bevétellel csökkentett) szervezési kiadások.
• Vannak úgynevezett alapeseti beruházások, melyek egyébként is tervben vannak 2024 előtt, az olimpiarendezés elnyerése legfeljebb annyiban befolyásoló tényező, hogy nem lehet majd tovább halogatni ezeket. Ebbe a körbe tartozik például a 3-as metró felújítása, vagy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér vasúti kapcsolatának kiépítése. Ezeknek az alapeseti beruházásoknak az összege 1649 milliárd forint lehet a PwC szakemberei szerint.
• A harmadik kör az úgynevezett előrehozott beruházásokat takarja, melyek az eredeti tervek szerint lehet, hogy csak 2024 után valósulnának meg, de az olimpia miatt hamarabb szükség lehet rájuk. Erre jó példa a Galvani-híd, mely eddig legfeljebb a hosszú távú budapesti elképzelésekben szerepelt, most viszont ha megrendezhetjük az olimpiát, akkor megvalósulna a beruházás. A megvalósíthatósági tanulmány szerint az összes ilyen előrehozott beruházás 421 milliárd forint lehet.

Most ebből a három nagy halmazból csak az elsővel foglalkozunk, vagyis azokat a beruházásokat vesszük sorra, melyekre csak az olimpia miatt van szükség, anélkül nem valósulnának meg. Azt viszont még egyszer érdemes kiemelni, hogy értesüléseink szerint ezek a számok jelenleg is felülvizsgálat alatt vannak, a nettó 774 milliárd forintos összeg nem tekinthető véglegesnek.

Íme a költséglista tételesen!

Az olimpiához kapcsolódó beruházások két nagy csoportba sorolhatók:

• sportlétesítmények
• egyéb létesítmények, például az olimpiai- és médiafalvak, televíziós közvetítőközpont stb.

Ezeknek a beruházásoknak a listáját legutóbb szeptemberben frissítették, hiszen október elején kellett beadni a pályázat második körös dokumentációját. A fejlesztéseket, illetve azok tervezett költségét az alábbi táblázat foglalja össze:

Látható, hogy 280-as dollár-forint árfolyammal átszámolva jelenleg 407,1 milliárd forintra becsülik az olimpiához szükséges sportlétesítmények összes költségét. Ehhez jönne 367,1 milliárd forintnyi egyéb létesítmény.

Elsősorban utóbbi összegnek köszönhetően lehet olcsóbb az olimpia, hiszen a 2015-ös PwC-tanulmány még 481 milliárd forintra tette az olimpiai falu és a médiafalvak összes beruházási költségét. Azóta ezeket a terveket felülvizsgálták, a többi közt a korábban tervezett öt helyett ma már csak három médiafaluval számolnak.

Folyamatosan vizsgáljuk, hogyan lehet ezeket a falvakat gazdaságosabbá tenni, a jövőben a lehető legjobban hasznosítani. Ezzel kapcsolatban elemezzük például az ingatlanpiaci trendeket, illetve most már tudunk számolni a szállodahajókkal is, melyek a Dunán horgonyoznának az olimpia alatt ideiglenes létesítményekként

- mondta a felülvizsgálatokkal kapcsolatbanKatona Zoltán, a PwC szenior menedzsere, aki a megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséért felelt.

A táblázatból látszik, hogy a sportlétesítmények költsége ma is körülbelül annyi lenne, amennyit a PwC becsült, azonban ez főleg egyedi tényezőkkel magyarázható. A Puskás Ferenc Stadiont ugyanis korábban például 108,7 milliárd forintos beruházásnak becsülték, majd ez mostanra 5,3 milliárd lett. Természetesen nem annyiból fog megvalósulni a beruházás, csak annyi történt, hogy elkezdődött, már le is bontották a régi stadiont. Így pedig ez az építkezés már a 2024-es olimpiától függetlenül is megvalósul, 2020-ban már foci-Eb lesz az új stadionban.

A legfrissebb számítás szerint az 5,3 milliárd forintos költség csak azt takarja, ami az olimpia miatt lép fel, ilyenek lehetnek például az olimpiai specifikumok miatt szükséges kisebb átalakítások. Ugyanez igaz a Dagály uszodára is, ahol a 9,3 milliárdos kiadás már csak az ideiglenes többletkapacitásokhoz kapcsolódó minimális átalakításokat takarja.

A jelenlegi tervekben három olyan sportlétesítmény szerepel, melyek csak akkor valósulnak meg 2024-ig, ha Budapest elnyeri a rendezést. Ettől a néhány kivételtől eltekintve az összes létesítmény szerepel a hosszú távú fejlesztési tervekben, és az összes új létesítmény esetében készül utóhasznosítást segítő üzleti terv - mondta ezzel kapcsolatban Craig McLatchey, a Budapest 2024 pályázat tanácsadójaként működő svájci EKS vezetője, aki 2000 és 2018 között minden megrendezett, illetve még sorra kerülő olimpián stratégiai tanácsokat nyújtott, s a sikeres Sydney-i olimpia igazgatósági tagja volt.

Az olcsóbb olimpia koncepcióját támogathatja az is, hogy a médiafalvak egy része beilleszthető a 200 milliárd forintos országos felsőoktatási kollégiumfejlesztési koncepcióba, amelyről még tárgyalásokat folytat a kormány. Ennek keretében épülne Budapesten 3000 olyan kollégiumi szoba, melyek az olimpián is használhatók lennének, további 4000 szobát pedig felújítanának.

Érdekes kérdés lehet az olimpiai falu sorsa, a legfrissebb elképzelések szerint az Észak-Csepelen megvalósuló beruházás 17 ezer sportolót szállásolna el. Az olimpia előtt és azt követően ezeknek a létesítményeknek nagyobb része kollégiumként, másik része pedig az egyetem mellett gyermeket vállaló hallgatóknak, fiatal családosok kezdő lakásaként épülhetne fel - vázolta fel ezzel kapcsolatban Finta Sándor, a Budapest 2024 Zrt. építészeti és várostervezési igazgatója.

Természetesen a költségek tervezésekor számoltunk az EU-források felhasználásával, ehhez folyamatosan alkalmazkodni kell. Ennek megfelelően zajlanak az egyeztetések arról, hogy az egyes operatív programokba milyen beruházások kerülhetnek be. Mi természetesen annak örülnénk, ha minél nagyobb arányban kerülnének be olimpiai projektek a források felhasználásakor - mondta Katona Zoltán, a PwC szenior menedzsere.

Évekig megállna az élet Budapesten?

Sokan attól tartanak, hogy ha Budapest nyerné az olimpia rendezési jogát, akkor a komoly fejlesztések miatt évekig a mostaninál is nagyobb lezárások lennének a fővárosban. Ráadásul már most is látszik az, hogy bizonyos fejlesztések körül politikai csatározás zajlik, elég csak a 3-as metró hónapok óta húzódó felújításáról beszélni, melynek kapcsán a főváros és a kormány dobálja egymásnak a labdát.

Mizsér Attila, a Budapest2024 Nonprofit Zrt. sportigazgatója úgy gondolja, hogy ha a budapesti pályázat nyer, akkor sem fognak az emberek gyökeres változást érzékelni, hiszen eddig is voltak lezárások a városban a különböző beruházások miatt.

Az elmúlt hét évben több minden épült fel Budapesten, mint amennyire az olimpia miatt szükség lenne

-fogalmazott a sportigazgató. Szerinte, ha nyerünk, akkor az a döntéshozók számára is egy kényszer lesz, nehéz elképzelni, hogy egy olyan helyzetben bárki felvállalná ezeket a politikai csatákat.

Mizsér szerint a budapesti pályázat egyik nagy előnye az, hogy közel lennének egymáshoz a versenyhelyszínek, nem egy helyre koncentrálódna az esemény, hanem az egész várost megmozgatná. A tervezett 2024-es olimpia legnagyobb helyszíncsoportja Észak-Csepel lenne, hiszen ott épülne fel számos új sportlétesítmény mellett az új atlétikai stadion és az olimpiai falu is, emellett a nyitó- és záróünnepély miatt talán a Puskás Stadion szerepét lehet kiemelni.

A versenyek helyszínei egyébként folyamatosan felülvizsgálat alatt vannak, az evezőspálya áthelyezését Szegedről Budapestre például a magyar és nemzetközi szövetségek szorgalmazták. A legújabb ötlet Finta Sándor elmondása szerint az, hogy a szörfversenyeket esetleg áthelyeznék a Balatonról a Duna parlament előtti szakaszára, ennek vizsgálata jelenleg is zajlik.

A cikk megjelenését a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. támogatta.

• Címkék:
• olimpia,
• makrogazdaság,
• sport