Teljes titokban hatalmas paktumot kötnek Ursula von der Leyenék az EU-nak
Uniós források

Teljes titokban hatalmas paktumot kötnek Ursula von der Leyenék az EU-nak

Az Európai Unió és a CPTPP-országok elindították első közös kereskedelmi és beruházási párbeszédüket, amely a világkereskedelem több mint egyharmadát lefedő gazdasági blokk együttműködését mélyíti. A Csendes-óceáni partnerség átfogó és haladó szabadkereskedelmi megállapodásának tagjai közé tartozik Ausztrália, Brunei, Kanada, Chile, Japán, Malajzia, Mexikó, Új-Zéland, Peru, Szingapúr, az Egyesült Királyság és Vietnam is, így nagyon jelentős üzletet köthetne az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság. A felek öt, konkrét területre fókuszálnak – a digitális kereskedelemtől a beszállítói láncok biztonságán át a WTO megerősítéséig –, és 2026-ra részletes munkatervet készítenek. A cél a szabályalapú kereskedelmi világrend közös védelme és azoknak a gyakorlati együttműködéseknek a felépítése, amelyek csökkentik a gazdasági függőségeket és növelik az ellenállóképességet.

Az Európai Unió és a Csendes-óceáni partnerség mai bejelentése új szintre emeli az EU kapcsolatrendszerét a világ egyik legnagyobb kereskedelmi övezetével. Maroš Šefčovič kereskedelmi biztos Ausztráliában hivatalosan is elindította az első EU–CPTPP Kereskedelmi és Beruházási Párbeszédet, amelyet tizenkét CPTPP-miniszterrel közösen nyitott meg.

A kezdeményezés a két blokk gazdasági súlyát figyelembe véve nem puszta diplomáciai gesztus: az EU és a CPTPP együtt a globális GDP 32, a világkereskedelem 37 százalékát adja, vagyis ténylegesen olyan szereplők közös platformjáról van szó, amelyek a világgazdasági szabályok formálásában érdemi befolyással bírnak.

A megnyitón felszólaló Šefčovič hangsúlyozta, hogy az EU – amely a világkereskedelem mintegy 16 százalékát bonyolítja – továbbra is az átlátható és kiszámítható, szabályalapú rendszerben érdekelt. Szerinte a CPTPP-országokkal indított együttműködés nem szimbolikus lépés, hanem olyan folyamat kezdete, amelyben öt konkrét területre koncentrálnak: a kereskedelem diverzifikációjára, a digitális kereskedelemre, a kereskedelmi és beruházási akadályok csökkentésére, a beszállítói láncok ellenállóbbá tételére, valamint a globális kereskedelmi környezet – köztük a WTO – megerősítésére.

A biztos bilaterális egyeztetéseket is tartott: Don Farrell ausztrál kereskedelmi miniszterrel az EU–Ausztrália gazdasági kapcsolatok erősítéséről, Madeleine King miniszterrel pedig a kritikus ásványanyagok területén tervezett, projektalapú együttműködés felgyorsításáról tárgyalt. Utóbbi különösen fontos az EU gazdasági biztonsági stratégiájában, mivel Ausztrália a kritikus nyersanyagok terén stabil, megbízható és magas környezetvédelmi standardokra épülő partner.

A Melbourne-ben kiadott közös miniszteri nyilatkozat egyértelműen rögzíti, hogy a felek szerint a nyitott piacok, az átlátható szabályok és a kiszámítható kereskedelempolitika nélkülözhetetlenek a gazdasági növekedéshez és a biztonsághoz.

A CPTPP-országok és az EU megerősítették, hogy a meglévő többoldalú és kétoldalú kereskedelmi megállapodásokból fakadó kötelezettségeiket továbbra is teljesítik, valamint hogy a jogvitákat a fennálló mechanizmusok alapján rendezik.

Széles körű egyetértés volt abban is, hogy olyan globális jelenségek, mint a piaczavaró állami támogatások, a mesterséges túlkapacitás vagy a gazdasági nyomásgyakorlás veszélyeztetik a kereskedelmi rendszert, és közös fellépésre van szükség az ilyen gyakorlatok ellen. Ezzel leginkább Kínának üzentek, amely akár veszteséges termeléssel is, de próbálja tönkretenni más országokban a termelést.

Külön hangsúly került a digitális gazdaságra. A felek elismerték, hogy a digitális kereskedelem növekvő súlya miatt olyan szabályokra van szükség, amelyek egyszerre biztosítják a határokon átnyúló adatáramlást és a magas szintű adat-, fogyasztó- és adatvédelmi garanciákat. A nyilatkozat a WTO elektronikus kereskedelemről szóló plurilaterális tárgyalásait is kiemelte: a résztvevők célja, hogy az adott megállapodás bekerüljön a WTO joganyagába, és hosszú távú, kiszámítható szabályozási környezetet teremtsen.

A felek egyhangúlag megerősítették a digitális termékekre kivetett vámok moratóriumának fenntartását, amely az elmúlt 27 évben a globális digitális gazdaság egyik alapvető pillére volt.

A WTO-reform a tárgyalások egyik központi eleme volt. A résztvevők szerint a többoldalú kereskedelmi rendszer jelenleg komoly nyomás alatt áll, ezért szükség van a döntéshozatali folyamatok javítására, a szabályok korszerűsítésére és a vitarendezési rendszer teljes helyreállítására. A CPTPP és az EU megerősítette, hogy támogatja a fellebbezési mechanizmus helyreállítását célzó munkát, valamint ösztönzi a nagyobb részvételt a Többoldalú ideiglenes fellebbviteli választottbírósági megállapodás (Multi-Party Interim Appeal Arbitration Arrangementben). Emellett közös támogatásukról biztosították Kamerunt, amely a 2026-os, 14. WTO-miniszteri konferencia házigazdája lesz.

A párbeszéd során végig gyakorlati témák kerültek előtérbe. A kereskedelem diverzifikációja kapcsán a felek megvitatták, hogy mely ágazatokban és piacokon lehet bővíteni az EU és a CPTPP közötti áruforgalmat és szolgáltatásexportot, illetve hol vannak olyan szektorális lehetőségek, amelyek kihasználásával mindkét oldal csökkentheti függőségét egyes piacoktól. A digitális kereskedelem terén a felek nyitottnak mutatkoztak a szorosabb együttműködésre, miután mindkét oldalon jelentős az érdeklődés az interoperábilis, adatbiztonságra épülő digitális szabályozás iránt.

A kereskedelem- és beruházáskönnyítés témájában a megbeszélések a vámeljárások egyszerűsítésére, a nem tarifális akadályok csökkentésére és a határon átnyúló adminisztratív folyamatok átláthatóbbá tételére fókuszáltak.

A globális ellátási láncokkal kapcsolatban mindkét oldal kiemelte, hogy a koronavírus-járvány, az energiapiaci sokkok és a geopolitikai feszültségek megmutatták: a beszállítói struktúrák akkor működnek jól, ha kellően diverzifikáltak, átláthatók és gyorsan reagálnak a zavarokra. A résztvevők megosztották egymással azokat a nemzeti politikákat és gyakorlatokat, amelyekkel erősíteni tudják a kritikus alapanyagok és kulcsfontosságú termékek – például akkumulátorgyártáshoz szükséges nyersanyagok vagy high-tech alkatrészek – ellátási biztonságát. A felek jelezték:

a beszállítói láncok témája a következő évek egyik kiemelt területe marad, mivel mind az EU, mind a CPTPP-országok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a gazdasági biztonságra.

A most indult párbeszéd hosszú távú folyamat nyitánya. A miniszterek megbízták a két oldal magas szintű tisztviselőit, hogy 2026-ra készítsenek részletes munkatervet a kiválasztott együttműködési területekről, és a következő évben már kézzelfogható előrehaladásról számolhassanak be. A cél nem egyetlen nagy, mindenre kiterjedő megállapodás, hanem több, konkrét területre szabott együttműködés kialakítása, amelyek az EU és a CPTPP közötti kereskedelmet és beruházásokat érdemben növelhetik.

A melbourne-i találkozó összképe azt mutatja, hogy az EU világgazdasági pozícióját most nem új szabadkereskedelmi megállapodásokkal, hanem a már működő kereskedelmi rendszerek közötti együttműködés elmélyítésével próbálja erősíteni. A CPTPP-vel létrejött párbeszéd ugyan még csak kezdeti szakaszban van, de már a nyitónyilatkozat is arra utal, hogy a felek a következő években kézzelfogható, szabályozási és gyakorlati eredményeket várnak tőle – főként a digitális gazdaság, a beruházáskönnyítés és az ellátási láncok biztonsága területén.

Címlapkép forrása: Portfolio

Ez is érdekelhet