Műholdak árulták el a Balaton egyik legnagyobb titkát
Gazdaság

Műholdak árulták el a Balaton egyik legnagyobb titkát

Portfolio
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet új kutatása forradalmasíthatja a sekély tavak vízminőség-monitorozását. A Balatonon tesztelt módszer lehetővé teszi a vízminőség több évtizedre visszamenő, nagy felbontású elemzését műholdas adatok és gépi tanulás segítségével - jelentette be a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet.
Valamennyi „forró” agrártémával foglalkozik a Portfolio Csoport háromnapos Agrárszektor Konferenciája december 2-3-4-én Siófokon. Jelentkezz te is az év kihagyhatatlan agrárszakmai csúcsrendezvényére!

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szakemberei úttörő módszert dolgoztak ki a sekély tavak vízminőségének hosszú távú nyomon követésére. A Balatonon tesztelt vizsgálati keretrendszer jelentős előrelépést jelent a limnológiai kutatásokban.

Az új eljárás lehetővé teszi

az algásodás egyik fő indikátorának, az a-klorofill koncentrációnak a retrospektív elemzését.

A kutatók a Landsat műholdak által gyűjtött, 40 évre visszanyúló adatokat dolgozták fel a Google Earth Engine platformon, majd gépi tanulási algoritmusokkal kombinálták a helyszíni mérések eredményeivel, így minden korábbinál pontosabb képet kaptak a tó ökológiai állapotáról.

A négy évtizedes adatsor számos jelentős megállapítást tett lehetővé. A kutatás megerősítette a Balaton erős nyugat-keleti irányú trofikus-grádiensét, vagyis azt a tényt, hogy

a tó nyugati medencéje lényegesen tápanyagdúsabb a keleti területeknél.

Az elemzés rávilágított arra is, hogy a partközeli zónákban 1,3-2,8-szor magasabb az algakoncentráció, mint a nyíltvízi területeken.

A vizsgálat további fontos eredménye, hogy a déli part mentén közel 10 százalékkal magasabb a-klorofill értékeket mértek az északi parthoz képest. A klímaváltozás hatásai is egyértelműen kimutathatók:

az algavirágzás csúcsidőszaka 20 nappal korábbra tolódott az elmúlt négy évtizedben, míg a vegetációs időszak kezdete 10 nappal előbbre került.

A kutatók azt is megfigyelték, hogy a tó különböző részei eltérő ütemben "lélegeznek". Míg a nyugati medencében augusztusban tetőzik az algaszint, addig a keleti területeken ez csak szeptember közepén következik be.

A kifejlesztett módszer jelentősége túlmutat a Balatonon, hiszen világszerte több ezer sekély tó monitorozását teheti pontosabbá. Ez különösen fontos olyan víztestek esetében, amelyek az eutrofizáció és a klímaváltozás okozta kihívásokkal küzdenek.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio

Ez is érdekelhet