Egyre kevesebb a bolt Magyarországon

Hat év alatt 15 ezerrel csökkent a kiskereskedelmi üzletek száma, így a tavalyi esztendő végén már csak 129 ezer egység várta a bevásárolni vágyókat. A KSH elemzése szerint elsősorban a nem élelmiszertermék jellegű üzletek száma esett vissza, az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes üzleteké, valamint az üzemanyagtöltő állomásoké kisebb mértékben csökkent.

Online kasszák és zárvatartás

Az üzletek száma 2010-től 2012-ig még emelkedett, majd 2013-tól folyamatosan csökkent, amelyben a nemzeti dohányboltok létrehozása, az online pénztárgéprendszer kialakítása, valamint a 2015 márciusában bevezetett, közel egy évig érvényben lévő, vasárnapi nyitvatartás tilalma játszhatott szerepet - értékeli a folyamatokat a statisztikai hivatal. A kiskereskedelmi üzleteken kívül 2016 végén összesen 6 ezer nemzeti dohánybolt, valamint 2400 gyógyszertár működött az ország területén.
Az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes üzletek 2010-es 43,5 ezres állománya 2016 végére 5,9 százalékkal, 41 ezerre csökkent. A csökkenés döntően az élelmiszer jellegű vegyes üzletek számában bekövetkezett 16 százalékos visszaesés következménye, amit a szakosodott élelmiszerüzletek számának növekedése (8,2 százalék) némileg kompenzált. Ez utóbbi üzlettípuson belül jelentősen emelkedett az egyéb élelmiszer-; a kenyér-, pékáru- és édesség-; valamint a zöldség-, gyümölcsüzletek száma.

A nem élelmiszertermék jellegű üzletek száma 2016 végén 85 ezer volt, 12 ezerrel kevesebb, mint 2010 végén. A legnagyobb mértékben a ruházati szaküzleteké (4 ezer), az egyéb iparcikküzleteké (3 ezer), a festékek, vasáruk, barkács és építési anyagok szaküzleteié (1400), valamint a könyv-, újság-, papír- áru-szaküzleteké (1400) esett vissza.

Ugyanakkor nőtt a humán gyógyászati termékek (355) és a telekommunikációs termékek szaküzleteinek (26), a sportszerszaküzletek (39), valamint az állatgyógyászati termékek üzleteinek (51) száma. A kiskereskedelembe nem számító gépjármű- és járműalkatrész-üzleteké 2016 végén közel 8 ezer volt, 1048 darabbal kevesebb, mint 2010 végén.

A kisebbek tűnnek el

Míg a 120 négyzetméter alatti, valamint a 120 és 1000 négyzetméter közötti alapterületű üzletek száma 2012 óta szinte folyamatosan csökkent, addig az 1000 négyzetméternél nagyobb egységek száma - a 2014-ben történt visszaesés kivételével - töretlenül emelkedik. A legkisebb méretkategóriába tartozó üzletek száma 2010 és 2016 között összességében közel akkora mértékben csökkent, 11,9 százalékkal, mint amekkora növekedés tapasztalható ebben az időszakban a legnagyobb kategóriába tartozók körében (12,2 százalék).

Elbuknak a hazaiak

Miután a legkisebb boltok húzzák le a rolót, így nem meglepő, ezek jobbára magyar vállalkozások. A KSH adatai szerint a közel 129 ezer kiskereskedelmi üzletet közel 86 ezer vállalkozás üzemeltette 2016 végén. Eltekintve az üzemanyagtöltő állomásoktól, a hazai vállalkozások által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma 2010 és 2016 között nagyobb arányban csökkent (13,2 százalék), mint a külföldi vállalkozások által üzemeltetett egységeké (9,3 százalék). (Hazai vállalkozások körébe tartoznak a többségében belföldi, nem közösségi tulajdonú és a többségében állami, illetve önkormányzati tulajdonú vállalkozások, valamint az önálló vállalkozók. Külföldi vállalkozásnak a kizárólag vagy többségében külföldi tulajdonú vállalkozásokat tekintjük.)

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek esetében a külföldi vállalkozások által működtetett boltok száma közel olyan mértékben nőtt, mint amilyennel a hazai üzemeltetésűeké csökkent. A többi üzlettípus esetén az üzletszám módosulásának iránya a külföldi és belföldi üzemeltetésűek esetében azonos volt, csak a mértéke tért el. Csupán a külföldiek által működtetett iparcikk jellegű vegyes, illetve használtcikk-üzletek száma stagnált.
A tavalyi év végén összesen 15,4 millió négyzetméter volt a kiskereskedelmi üzletek eladótér-alapterülete, 300 ezer négyzetméterrel kevesebb, mint 2010 végén. A kisebb boltok eltűnésével nem meglepő módon az egy üzletre jutó átlagos alapterület a 2010 végi 110-ről 2016 végére 120 négyzetméterre emelkedett.

A plázastop betesz a bevásárlóközpontoknak Magyarországon az elmúlt két évtizedben megjelentek, mára pedig a kiskereskedelem meghatározó tényezőivé váltak a bevásárlóközpontok és a hipermarketek. A plázastop-törvény miatt 2012. január elsejétől 300 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmény nem létesíthető, vagy ezt meghaladó méretre nem bővíthető, azonban a tilalom alól felmentés adható. A KSH összesítése szerint 2010 vége és 2016 között így mindössze 8 új bevásárlóközpontot nyitottak meg hazánkban. Tavaly 122 üzemelt, ebből 81 vidéken, 41 a fővárosban. A hipermarketek száma 2010-hez képest hárommal csökkent, így 2016 végén 163 működött, 141 vidéken, 22 Budapesten.

• Címkék:
• kiskereskedelem,
• ingatlan,
• makrogazdaság,
• Ingatlan kereskedelmi,
• hipermarket