Orbán és Matolcsy rakétára ülteti a magyar gazdaságot
Bezáródott a rés
Úgy vág neki Orbán Viktor a negyedik kormányzásának, hogy a magyar gazdaság növekedése elérte a potenciális szintjét, vagyis a világgazdasági válság óta negatív kibocsátási rés bezáródott. Igaz, az IMF vagy az Európai Bizottság becslése szerint már évekkel ezelőtt megtörtént, mostanra a jegybank is úgy gondolja, hogy elértük ezt a szintet.

Ebben a helyzetben a közgazdászok rutinszerű javaslata: vond vissza azokat az ösztönzőket, amelyekkel a gazdaság növekedését támogattad. Ellenkező esetben ugyanis az infláció elszaladásának, a külső és belső egyensúlyi problémák növekedésének, illetve az eszközárbuborékok kialakulásának is növekszik a kockázata. Mi több, az indokolatlan élénkítéssel nincs lehetőségünk alkalmazni az anticiklikus gazdaságpolitika bevált receptjét. Így ugyanis nem lesz mozgástér (sem fiskális, sem monetáris), hogy egy gyengébb növekedési periódusban vagy recessziós időszakban élénkítsük a gazdaságot.
Potenciális növekedés? Kibocsátási rés? Tegyük kicsit rendbe a dolgokat! A közgazdászok igen kedvelt gondolati keretének az a kiindulópontja, hogy minden gazdaságra jellemző egy potenciális kibocsátási szint (GDP), amit a gazdaság paraméterei (az ország alapvető jellemzői, a humántőke mennyisége és minősége, tőkeállomány, technológia, intézményi környezet stb.) határoznak meg. Ez a szint az idő előrehaladtával változik, a potenciális GDP-növekedés ütemével. Az ütemet főként a fent említett tényezők változása befolyásolja. Jellemzően a fejletlenebb országokban ez a növekedési ráta magasabb, hiszen az előttük járó országok mintáit követve (vagy még jobbat kitalálva) fel tudnak zárkózni. (Hogy pontosan meddig, azt máskor tárgyaljuk meg.) A gazdaság jellemzően sosincs a potenciális kibocsátási szintjén. Ettől ugyanis eltéríti a nem semleges külső környezet, a belső és külső sokkok, a növekedést befolyásoló tényezők véletlenszerű vagy ciklikus ingadozása. A közkeletű felfogás szerint a gazdaság ciklusokba rendeződve fejlődik vagyis hullámszerű mozgással, "egyszer fent, egyszer lent" alapon mozogja körbe a potenciális növekedési pályát. A potenciális kibocsátási szint és a pillanatnyi tényleges teljesítmény közötti különbség a kibocsátási rés (output gap), ami túlhevülés esetén pozitív, pangás, recesszió esetén pedig negatív. A nagy kérdés, hogy a gazdaságpolitikusok mit csináljanak ezzel a ciklikus mozgással. Általában az a válasz erre, hogy legyen némi igényük tompítani a kilengéseket, mert ha ezek túl nagyok, annak kockázatai és költségei vannak. És innentől jönnek az újabb problémák. Egyrészt, a kibocsátási rés becslését nagy bizonytalanságok övezik, így nem lehet pontosan tudni, hogy mikortól kell megváltoztatni a gazdaságpolitika irányát. Különösen igaz ez nagy visszaeséseknél (például most, a nagy válság után), amikor nehéz megmondani, hogy a potenciális kibocsátási szint visszaesett -e, és ha igen, mennyivel. Így aztán megoszlanak a vélemények arról, hogy pontosan hová, milyen eszközök alkalmazásával érdemes visszatornászni a gazdaság teljesítményét anélkül, hogy a túlerőltetés újabb bajba sodorja a gazdaságot. A dolgot bonyolítja még néhány dolog, például hogy a gazdasági ciklusokat jellemzően keresleti vagy kínálati sokkok okozzák-e, vagy hogy a trendnövekedést milyen eszközökkel lehet befolyásolni (például hogy az egyszerű konjunktúraszabályozó eszközök hatnak-e a hosszú távú trendnövekedésre) stb.
De nem értük el a trendet!
A válság nagy gazdasági visszaesést okozott, majd megindult a korrekció. A baj csak az, hogy egyelőre közel sem értük el a válság előtti trendvonalat, sőt, a potenciális növekedés is elmarad a krízis előttitől. Igaz, a potenciális növekedést meghatározó becslések eltérnek egymástól, de abban megegyeznek, hogy alacsonyabb a krízis előttinél, így a gazdaságpolitikai döntéshozók a világ számos pontján vonakodnak attól, hogy visszavonják a növekedést támogató intézkedéseket.Fontos hangsúlyozni, hogy nem magyar specifikus sztoriról van szó. Meglehet, hogy a válság olyan súlyos nyomokat hagyott a világgazdaságon, hogy a növekedés képtelen visszatérni a korábbi trendhez, vagy a krízis előtti számított fenntarthatatlannak, de persze összefügghet más tényezőkkel is a lanyhább növekedés periódusa.
Az alábbi ábrákon látható, hogy az Egyesült Államok és az eurózóna is képtelen volt visszatérni a korábbi növekedési trendhez, sőt inkább távolodik attól. Pedig ha hiszünk a Jánossy-féle trendelméletben, akkor abban kellene reménykednünk, hogy a válság előttihez képest gyorsabb növekedéssel zárójelbe tehetjük a válságot, és visszasimulhatunk a krízis előtti trendhez.



Éppen ezért érdemes megfontolni, hogy
- elfogadjuk a lassabb növekedést mint adottságot, vagy
- szerkezeti reformok megvalósításával (kínálatösztönző lépésekkel) próbáljuk emelni a potenciális növekedést, vagy
- ennél is tovább megyünk, és a reformok mellett keresletösztönző politikát folytatunk, ami egyes remények szerint képes felpumpálni a potenciális növekedést is.
Most úgy látszik, hogy a kormányzat a harmadik utat választja. Először Orbán Viktor miniszterelnök beszélt arról, hogy tartósan el kell érni a 4%-os gazdasági növekedést, majd a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, Nagy Márton vázolta fel az ehhez szükséges hitelezési pályát, ezt követően pedig Gulyás Gergely, a negyedik Orbán-kormány kancelláriaminisztere beszélt arról, hogy fiskális gazdaságélénkítő lépéseket terveznek.
Mindezek alapján arra lehet számítani, hogy expanzív fiskális és monetáris politika mellett, egy versenyképességi intézkedéscsomaggal együtt a kormány igyekszik a jelenlegi 2-2,5%-os potenciális növekedést 4% közelébe tornászni. Ezt arra építhetik, hogy a magas nyomású gazdasággal (high pressure economy) vissza lehet építeni azokat a kapacitásokat, amelyeket a válságban szükségszerűen elveszítettünk, amikor úgy záródott a kibocsátási rés, hogy csökkent a potenciális növekedés.
Hatalmas szerződéscsomaggal próbálják levenni Trumpot a lábáról a bahreiniek
Boeing repülőket és amerikai szervereket vásárolnak.
Növekedéssel zárták az első félévet a magyar alapok, sok pénz ment abszolút hozamú befektetésekbe
Közzétette júniusi statisztikáit a BAMOSZ.
Vasököllel venne revansot Trumpon az Európai Unió bővülő országhada
Egyre többen borítanák az asztalt a vámháború miatt a legfájdalmasabb gazdasági csapással.
Lázár János bejelentette: helytállási pénzt kapnak azok, akik a vihar elhárításán dolgoztak
"Most már csak a hétköznapokban kell ugyanígy helytállni."
Szíria az ENSZ Biztonsági Tanácsának az összehívását kéri az izraeli légicsapások miatt
Megvitatnák a következményeket.
Légy Te az év pénzügyi vezetője! Már lehet nevezni a CFO of the year 2025 díjra
Idén is díjazzuk a vállalatok legjobb pénzügyi-gazdasági vezetőit.
Túlfeszítette a húrt Brüsszel, belháború indult az uniós pénzek miatt
Ursula von der Leyen terve az új hétéves költségvetésről egyelőre csak feszültségeket hozott felszínre.
Kormányzati döntés: több tucat vasúti és közúti fejlesztés kapna kiemelt státuszt
Meglepő listát tett közzé a Lázár János vezette minisztérium.
Így harcol a sok turistával Barcelona és Dubrovnik
Amennyire jövedelmező ágazat a turizmus, akkora problémát okoz, ha elburjánzik: Barcelona vagy Dubrovnik bőven tudna mesélni, mivel jár a túlturizmus. A népszerű lokációknak mind megvan... Th
A születés időzítése: amikor a focista apa a naptárhoz nyúl
A sportban és az oktatásban is régóta ismert jelenség, hogy az év elején született gyerekek előnyben vannak az év végén születettekkel szemben. Miért ne időzítenénk gyerekeink születésé
SPB: Szigorító intézkedések és növekvő infláció határozhatja meg a román kötvénypiacot a közeljövőben
A román kötvénypiacot a közeljövőben várhatóan egyrészt a növekvő infláció, másrészt a költségvetési hiány csökkentésére irányuló szigorító intézkedések határozzák meg. A kis
Végre kimondták: nem kell tovább fenntartani a projekteket
Miközben sok pályázó már túl van a projektje fenntartásán, a Hatóság csak most tisztázta a legfontosabb kérdést.
Miért nem emelkedik mindig az infláció, ha vámot emelnek?
Súlyos inflációt jósoltak az elemzők, amikor Donald Trump áprilisban bedurrantotta a vámháborút, és jogosan: a vámok növelik az importált termékek árát, ami végső soron a... The post Mié
A TB kiskönyv múltja, jelene és digitális jövője
A magyar társadalombiztosítási rendszer egyik ikonikus, papíralapú dokumentuma, a köznyelvben csak TB kiskönyvként ismert igazolvány hamarosan digitális formában él tovább. Bár sok munkáltat
Szegény, de szexi...
Kicsit kapitalista, kicsit szocialista; kicsit nyugati, kicsit keleti; kicsit drága, kicsit olcsó: ez Berlin Zentuccio szemüvegén át. A HOLDBLOG állandó világutazó szerzője a német fővárosról
Top 10 osztalék részvény - 2025. július
Július elsején kijött Justin Law listája az osztalékfizető részvényekről, sorba is rendeztem őket gyorsan, itt az eredmény.Fontosabb infók a lista összeállításával kapcsolatbanElőző hón


Tíz év alatt a magyar gazdagok végre felzárkóztak az EU-hoz
Hogyan oszlott el az elmúlt évek vagyongyarapodása a magyar háztartások között?
Vége a pénzesőnek? Fájni fog a kiszivárgott EU-s agrárreform
Teljesen más világ jöhet, ha megvalósulnak a brüsszeli tervek.
Pokoli hónapok után vérszegény időket várnak az elemzők
Érkeznek a második negyedév amerikai vállalati beszámolói.
Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon!
Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?
Első lépések a tőzsdei befektetés terén. Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?