A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet
A forint gyengeségét egyértelműen a jegybank extrém laza monetáris politikája okozza. Ahogy már sokszor írtuk: az MNB nagyon hisz abban, hogy az infláció eltűnt a világból, ezért a vastagon negatív reálkamat és a gyengülő forint gazdaságélénkítő hatását bátran ki lehet használni.
A belső kereslet által fűtött hazai infláció mégis csak elkúszott 4%-ig, és az egyedi hatásoktól szűrt mutató is tartósan 3%-os cél felett tartózkodik.
Vajon korrigálja-e a monetáris politikáját a jegybank, és ezáltal megfordítja-e a forint pályáját? A válasz nyilván azon múlik, hogy a jegybank mit gondol az inflációs kilátásokról, illetve miként tudja ehhez hozzáigazítani az árfolyamot. Előbbiről márciusig (a következő inflációs jelentés megjelenéséig) nemigen fogunk újat megtudni, de a jegybank addig is elárulhatja magát, ha finoman változtat a monetáris politikáján.
A változtatás alatt nem kamatemelést, de még csak nem is verbális intervenciót (forintgyengülést ellenző jegybanki megszólalást) kell érteni. Utóbbira azért kicsi az esély, mert a forint meglehetősen instabil helyzetben van. Az extrém laza monetáris politika hatására ugyanis jelentős short pozíciók épültek ki, amelyek gyors zárása nagyon jelentős forinterősödést, illetve túlzott hektikusságot hozhat - ezt pedig biztosan el akarja kerülni a jegybank. A kamatemelés is részben emiatt, részben egyéb okok miatt elképzelhetetlen. Az "egyéb okok" pedig megmutatják, mire számíthatunk ezek helyett a MNB-től.
Figyeld a likviditást!
A 0,9%-os alapkamat emelésére azért nem kell számítani, mert az effektív kamatszint jóval ez alatt van. Az MNB ugyanis az eszköztárát átalakítva ma tulajdonképpen egy -0,05 és 0,9% között húzódó kamatfolyosóban menedzseli a rövid lejáratú bankközi kamatokat. A menedzselés lényege pedig a bankközi likviditási helyzet alakítása. A bankközi piacra a jegybank forrást tolhat be, vagy forrást szívhat ki onnan. A rövid lejáratú bankközi kamatszint 0,1-0,2 százalék között van, vagyis jóval a hivatalos 0,9%-os alapkamat alatt.
Ha a jegybank elejét akarja venni a forint további gyengülésének, a leginkább kézenfekvő megoldásnak a likviditás szabályozásán keresztül a bankközi kamatok finom emelése tűnik.
Éppen ezért váltott ki nagy figyelmet, hogy az e heti devizaswap-tenderen a jegybank egyáltalán nem fogadott el ajánlatot, és így tulajdonképpen (minden egyéb tényező változatlansága mellett) likviditásszűkítést hajtott végre. A lépésre a forint erősödésnek indult, de a jelképes mértékű lépés hatása nem bizonyult tartósnak.
A bankközi likviditást (ezt néha félre szokták érteni) az MNB akkomodatív módon kezeli. Ez azt jelenti, hogy a bankközi piac likviditása az MNB lépéseitől függetlenül is változik (néha kifejezetten hektikusan), a jegybank pedig "kiegészítő jelleggel" avatkozik be, ellensúlyozva az esetleges nemkívánatos likviditásváltozást. Ebből a szempontból pedig a következő napok, hetek nagyon érdekesen alakulnak. A következő devizaswap-tender hétfőn lesz, majd kedden kamatdöntő ülést tart a Monetáris Tanács.
A likviditás változásának legfontosabb tényezői a magyar állam adósságműveletei. A héten az Államadósság Kezelő Központ jelentősebb mennyiségű állampapírt vásárolt vissza a piaci szereplőktől, szerdán egy nagyobb devizaállampapír-lejárat lesz, február végén pedig még egy. Ezek műveletek akár kétmilliárd euróval csökkenthetik az állam kincstári számlaegyenlegét, amit az ezt követő hetekben az ÁKK bizonyosan pótlólagos forrásbevonással próbál majd újra helyrerázni. (Az állam e szempontból a válság óta nagyon óvatos, fontos számára, hogy a számláján biztonságosan magas pénzállomány legyen.) Ezek a forrásbevonások viszont forintlikviditást tüntetnek el a piacról, ami természetesen a bankközi kamatokra is hatással lehet.
Vagyis ha a jegybank effektív lépéssel szeretne üzenni a piacnak, akkor azt kell tennie, hogy a likviditás szűkülését nem ellensúlyozza teljes mértékben a következő devizaswap-tendereken, és ezzel hozzájárul a bankközi kamatok némi emelkedéséhez. Tudják ezt a piaci szereplők is, és bizonyára nagyon figyelni fogják a következő hetek devizaswap-aukció eredményeit, amelyek így akár erősebben megmozgathatják a forint árfolyamát.
Címlapkép: Getty Images
