Csalódni fognak, akik olcsóbb földgázra és áramra számítanak

Változnak az idők, fogynak a tárolók gázkészletei

Az elmúlt években a bőséges likviditás jellemezte az európai földgázpiacot, ami elsősorban a globális LNG-kínálat növekedésének volt köszönhető. A 2018/2019-es gázévben már nem is tudott a kereslet lépést tartani a kapacitásbővüléssel, ami így túlkínálatos piacot és meredeken csökkenő árakat eredményezett. A 2019-es évet emellett a szokatlanul magas tárolói kapacitáskihasználtság jellemezte Európában, ami az év végén lejáró ukrán-orosz tranzitszerződések körüli bizonytalanságnak volt köszönhető. A rendkívül enyhe téli időszak mellett pedig nem csökkentek lényegesen a csurig töltött tárolók készletei. A koronavírus-járvány miatt visszaeső fogyasztás pedig még egy lapáttal rátett a helyzetre, így 2020 nyarára extrém alacsony földgázárak alakultak ki.

2020 ősze azonban változást hozott ebben a dinamikában, és elindult egy korrekció a földgázárak tekintetében. Ezt részben az okozta, hogy a koronavírus-járvány átmeneti enyhülését követően növekedett a gazdasági aktivitás szintje, és ezzel együtt megélénkült a kereslet is. Emellett pedig októberben hidegebb időszaknak lehettünk tanúi, Magyarországon például már 10 éve nem volt példa ilyen mértékű földgáz-felhasználásra, aminek következtében csökkent a tárolói készlet.

Az idei év elején megnyitotta kapuit a krk-i LNG-terminál is, ahonnan a régió nagy mennyiségű gázra számított, de az időjárási körülmények közbeszóltak. Az extrém hideg ázsiai tél és az így megnövekedett LNG-árak (JKM) miatt a szállítmányokat is ezekre a piacokra irányították át. A túlkínálat eltűnése pedig a piaci árak megugrását idézte elő, ezért szerte Európában a tárolókból történő ellátás került előtérbe.

Mindezek következtében a korábbi években az enyhe időjárás, a túlkínálat és az alacsony árak hatására kialakult magas nyugat-európai tárolói készletek jóval alacsonyabb szintre kerültek.

Április elején pedig már elkezdtek ugyan szállingózni az LNG szállítmányok, de ezek nem elegendőek, mivel egyrészt a régiós szereplők tárolási igényei megnövekedtek, másrészt pedig ismét emelkedésnek indult az ázsiai kereslet (pl. Kína, Dél-Korea) hasonló okok miatt. Ráadásul az elhúzódó hideg miatt márciusban és áprilisban is a megszokottnál alacsonyabb volt a hőmérséklet, ami a tárolói készletek további csökkenésével párosult.

Összességében ennek az lehet az eredménye, hogy a kínálat elszívása és a megnövekedett keresleti igények miatt az árak nem követik az elmúlt két év tendenciáját, azaz idén várhatóan nem fognak csökkenni.

Az alábbi grafikon jól szemlélteti, hogy az idei év áralakulása mindezeknek köszönhetően sokkal jobban hasonlíthat a 2018-asra, amit egy folyamatosan emelkedő tendencia jellemzett.

Emellett persze még más tényezők is szerepet játszanak a földgázárak növekedésében, többek között a növekvő szén-gáz helyettesítési igények vagy a szén-dioxid-kvóta árának emelkedése.

Emelkednek az áramárak is

Nem csak a földgáz drágul azonban, hanem az áramárak is fölfelé kúsznak, mivel egyre magasabbak az előállítási költségek. Ebben kiemelten fontos szerepet játszik a szén-dioxid-kvóta árának emelkedése – erre még lentebb részletesen kitérünk –, illetve a földgáz mellett a szén is egyre drágább. Emellett persze még több másik tényező is szerepet játszik az áramárak emelkedésében:

• Időjárásfüggő megújulók: a rövid távú piaci árakat a naperőművek és a széltermelés radikálisan befolyásolja. A termelési mix attól függően változik, hogy éppen mennyire süt a nap vagy mennyire fúj a szél magyar és régiós környezetben. Ezek alaposan meg tudják mozgatni a rövid távú villamosenergia-piac árait, ami közvetlenül befolyásolja a hosszabb távú árakat is. A megújulók térnyerésével ez a fajta kiszámíthatatlanság pedig fokozottan igaz lehet a jövőben is.
• Nyári fogyasztás: a nyári hónapokban rendszerint megemelkedik az áramfogyasztás mértéke, ami nyomást helyez az árakra is. Ráadásul ilyenkor a fontos szerepet betöltő gázos erőművekre is növekvő igény jelentkezik, ami meg a földgázárak emelkedését támogathatja.
• Magyarország nettó energiaimportőr: a hazai áramfogyasztási igények egy jelentős része import segítségével kerül kielégítésre. Márpedig a teljes balkáni és európai régióban a villamosenergia általános drágulása figyelhető meg, Németországban például 10 éves rekordszinten vannak az árak.
• Kiegyenlítő energiapiac: nem csak a nagykereskedelmi piacon történtek olyan változások, amelyek az elmúlt évekhez képest meglepetést okoztak a kereskedőknek. A kiegyenlítő energia piacán is szokatlan áremelkedésnek lehettünk tanúi az év első hónapjaiban, ami a megnövekedett szabályozási igényeknek, illetve az időjárásfüggő termelői kapacitások dinamikus növekedésének az eredménye.
• Időjárási viszonyok: 2021 március-áprilisa a megszokott hőmérsékleti viszonyokhoz képest hűvösebb volt, valamint az utóbbi hetekben a csapadék mennyisége is a sok éves átlag alatt van. Ennek következtében egyrészt megnövekedett a március-áprilisi fűtési igény, a magasabb kereslet pedig a földgáz és a villamosenergia árát is megemelte. Másrészt az alacsonyabb csapadékmennyiség miatt a balkáni régió vízerőművei kevesebb áramot tudnak előállítani, ezáltal Magyarország kevesebb olcsó áramot tud importálni.
• Európai Uniós klímapolitika: végül ahogy már említettük fentebb is, a szén-dioxid-kvóta árának emelkedése is alapvetően járul hozzá a magasabb áramárakhoz. Emellett, ha az EU csökkenti a tervei részeként azon erőművek számát, amelyek nagy károsanyag-kibocsátással működnek (pl. szénerőművek), akkor az termeléskieséshez és további dráguláshoz vezethet.

Az áramárak változása kapcsán tehát szinte ugyanaz figyelhető meg, mint a földgázáraknál, vagyis nem a tavalyi és a 2019-es trend lehet az irányadó, hanem inkább a 2018-as, ahol egész évben az áremelkedés volt jellemző.

Fokozatosan növekszik a szén-dioxid-kvóta ára

Egy másik fontos tényező, ami lényegesen hozzájárul az áram- és földgázárak emelkedéséhez, a szén-dioxid-kvóta árának alakulása. Az elmúlt években szinte folyamatos áremelkedés figyelhető meg ezen a piacon, és várhatóan ez a tendencia folytatódik majd, amit több tényező is magyaráz.

EU ETS

Az Európai Uniós Kibocsátás-Kereskedelmi Rendszert (EU ETS) még 2005-ben hozták létre a jogalkotók a klímaváltozás elleni küzdelem részeként, és máig a világ legnagyobb ilyen jellegű platformja. Iparági szinten a hatálya alá tartoznak az áramtermelők, illetve a feldolgozó- és légiipari vállalatok is, bár az egyes szektorokra vonatkozó konkrét szabályozások eltérőek. A mechanizmus célja, hogy arra ösztönözze a piaci szereplőket, hogy fokozatosan csökkentsék a károsanyag-kibocsátásukat az Európai Unió által meghatározott ütemtervvel összhangban.

Jelenleg az áramtermelők, a feldolgozó- és légiipari szereplők által évente maximálisan kibocsátható károsanyag mértékét rendszerszinten (Európai Unió és a három másik résztvevő állam) határozza meg a szabályozó. Ennek keretében pedig az érintettek hozzájuthatnak a számukra szükséges kvótamennyiséghez ingyenesen – bizonyos feltételek fennállása esetén -, megvásárolhatják őket aukciók keretében, illetve a másodlagos piacon is kereskedhetnek közvetlenül egymással. Minden egyes kvóta egy tonnának megfelelő szén-dioxid vagy azzal megfeleltethető mennyiségű egyéb üvegházgáz kibocsátására ad jogosultságot.

A szén-dioxid-kvóta várható további drágulására elsősorban amiatt lehet számítani, hogy:

• évente csökken az elérhető kvóták összmennyisége, ami 2013-2020 között évente 1,74 százalékos ütemben történt, de ez 2021-2030 között 2,2 százalékra emelkedik, vagyis a korábbinál nagyobb mértékű lesz az éves csökkenés.
• másrészt tavaly decemberben az Európai Tanács is úgy határozott, hogy a korábbi 40 százalékról legalább 55 százalékra emelné meg a 2030-as uniós klímacélt, vagyis ennyivel kellene csökkenteni EU-szinten a kibocsátást az 1990-es bázishoz képest. Emiatt pedig elképzelhető, hogy az EU ETS keretében elérhető kvótamennyiséget is lejjebb kell szorítani, ami azt jelenti, hogy a mostaninál is nagyobb lehet az éves csökkenés százalékos mértéke a jövőben. Amiből pedig kevesebb van, az jellemzően többe is kerül.
• A koronavírus-járvány enyhülésével párhuzamosan növekszik a gazdasági aktivitás szintje is, ami viszont magasabb károsanyag-kibocsátással jár, vagyis a piaci szereplők kvótaigénye is nőni fog, ami az árak további emelkedését eredményezheti.
• Emellett pedig nagy mennyiségű spekulációs tőke is áramlott a piacba, így a fundamentális okokon túl ez is jelentősen hozzájárul az áremelkedéshez.

Mindezeknek pedig már most is látszik a hatása, hiszen a szén-dioxid-kvóta ára májusban új történelmi csúcsra került, és elérte az 56 euró / tonnát, ami az alábbi grafikonon is látható.

A szén-dioxid-kvóta árának az emelkedése végső soron jelentősen kihat az áramárak emelkedésére, ami átgyűrűzik a gázárakba is.

Ne számítsunk alacsonyabb árakra egy ideig

A fenti gondolatmenet lényege tehát az, hogy:

nem érdemes arra számítani, hogy idén ugyanúgy csökkennek majd a gázárak a nyári időszakban, mint ahogy azt az elmúlt két évben lehetett tapasztalni, vagyis inkább hasonlíthat 2018 nyarához a mostani helyzet.

A nemzetközi trendek is inkább ezt igazolják, hiszen ahogy láttuk, alacsonyabbak a tárolói kapacitások, az ázsiai igények miatt csökken az európai LNG-kínálat, a szén-dioxid-kvóták ára pedig folyamatosan emelkedik, és jelenleg is bizonytalan az orosz-ukrán kapcsolat. Magyarán az a helyzet, hogy

aki esetleg arra várna, hogy majd októberig, vagyis az új gázév kezdetéig úgyis csökkenni fognak az árak, bizony alaposan hoppon maradhat, és a mai árnál sokkal drágábban köthet majd szerződést.

Ezért nem biztos, hogy érdemes halogatni a szerződéskötéseket, sőt a jelenlegi piaci trendek azt mutatják, hogy a távolabbi időszakokra (pl. 2022/23 és 2023/24-es gázév) kialakult árak alacsonyabbak, mint az előttünk álló 2021/22-es évre vonatkozóak. Kifizetődő stratégia lehet például gyorsan és hosszabb távú 2-3 éves kontraktust kötni, hiszen így alacsonyabb átlagárral bonyolíthatók le a szükséges beszerzések.

Címlapkép: Getty Images