Egyre több vállalat tekint potenciális üzleti kockázatként a természeti katasztrófákra

A Portfolio Sustainable World 2025 konferencián Holczinger Norbert, az MNB Fenntartható Pénzügyek Főosztályának vezetője beszélt a fenntartható pénzügyek aktuális helyzetéről és kihívásairól. Az előadás során áttekintette a globális trendeket, a hazai zöld hitelezés alakulását, valamint a szabályozói környezet változásait. Kiemelte, hogy bár az üvegházhatású gázkibocsátás továbbra is növekszik globálisan, pozitív fejlemény, hogy a megújuló energiaforrások aránya emelkedik az energiatermelésben. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy

az átállás bizony lassabban megy talán, mint ahogy vártuk",

ami növeli mind a fizikai, mind az átállási kockázatokat.

A hazai vállalati hitelállomány mintegy 15%-át érinti az átállási kockázat, de ez egyelőre kezelhetőnek tűnik szektorszinten. Az MNB zöld banki ajánlása fokozott figyelmet fordít a kockázatkezelésre, és a visszamérések alapján a bankszektor komolyan veszi ezt a feladatot. A zöld hitelek állománya dinamikusan növekszik Magyarországon, 2024 első negyedévében elérte az 1400 milliárd forintot. Ezen belül a vállalati zöld hitelek összege már meghaladja az 1000 milliárd forintot. A portfólió legnagyobb részét továbbra is a megújuló energia projektek teszik ki, de növekszik a fenntartható ingatlanok finanszírozása is.

Nagy Orsolya környezetvédelmi szakjogász, a Debreceni Egyetem tiszteletbeli egyetemi docense a klímakockázatok rendszerezéséről és modellezéséről tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy a klímakockázatokkal ma már minden gazdasági szereplő találkozik, legyen szó akár ESG beszámolók készítéséről, hatósági eljárásokról vagy pénzügyi szolgáltatások igénybevételéről.

A klímakockázatokat a környezetvédelem ernyője alatt képzelem el"

- fogalmazott Nagy Orsolya.

Kiemelte, hogy a természettudományos adatokat át kell konvertálni a pénzügyi szakértők számára értelmezhető formába, és számszerűsíteni kell azokat modellezéssel. Mint fogalmazott: "A modell olyan eszköz, amely a jövőbeni események valószínűsítésére nyújt segítséget, illetve ahhoz segít számszerűsíteni a várható hatásokat."

Fenntarthatósági stratégiák és zöld finanszírozás: Hogyan alkalmazkodnak a vállalatok a változó szabályozói környezethez?

A fenntarthatósági stratégiák és a zöld finanszírozás területén jelentős változások történtek az elmúlt időszakban, amelyek alapjaiban formálják át a vállalatok működését és a pénzügyi szektor prioritásait. A bankok már évekkel ezelőtt elkezdték beépíteni a fenntarthatósági szempontokat stratégiájukba, miközben az energiaszektor is ambiciózus célokat tűzött ki a karbonmentes kapacitások növelésére.

A Portfolio Sustainable World 2025 panelbeszélgetésének szakértői egyetértettek abban, hogy bár a szabályozói környezet folyamatosan változik, a zöld finanszírozás továbbra is stratégiai prioritás marad, különösen a megújuló energia, az ingatlanfinanszírozás és az elektromobilitás területén. A pénzintézetek között verseny alakult ki a zöld hitelek piacán, miközben a középvállalati szektorban még jelentős fejlődési potenciál mutatkozik.

Schmidt Ákos, az RSM ESG Solution, Credit Management Group ügyvezető igazgatója a beszélgetés moderátoraként felidézte a tavalyi rendezvény egyik kulcstémáját, amely a vállalatok jelentéstételi kötelezettsége, illetve az ennek való megfelelés volt. Vajon az elmúlt egy év változásai miatt örülhetnek-e a vállalatvezetők? Milyen finanszírozási környezet, amely a vállaltok zöldberuházásait támogatni tudja?

Bogdán Krisztina, az ING Bank vezérigazgatója elmondta, hogy bankjuk már 2018-ban elkezdte beépíteni a fenntarthatósági szempontokat a stratégiájába. "A legújabban kijött szabályozókat ugyanúgy beépítjük a guideline-unkba, mint mindenki más, ugyanakkor mi nem most kezdtünk el azzal foglalkozni, hogy például átállásról beszélgessünk a vállalatokkal" - hangsúlyozta a Portfolio-nak. Az ING három fő fókuszterületet határozott meg: a kibocsátáscsökkentést, a fenntarthatósági gondolkodás széles körű elterjesztését, valamint a zöld finanszírozást.

Gólya Szilvia, az OTP Bank Zöld Kompetencia Központ vezetője kiemelte, hogy bár voltak turbulenciák a jogszabályalkotás és a közzétételek körül, ez nem változtatott a bank stratégiai irányvonalain. "A zöld finanszírozás, mint első számú stratégiai prioritás, egy jó vonal, és ezen keresztül lehetünk a legnagyobb hatással a környezetünkre, meg ebben van a legnagyobb felelősségünk is" - fogalmazott. Ugyanakkor rámutatott, hogy a jelentéstételi szabályozás körüli bizonytalanság hatással van a banki mindennapokra, különösen az ESG adattaxonómia kialakítására.

Nagy Árpád, az MVM finanszírozási, treasury és befektetői kapcsolatok igazgatója részletesen beszélt a vállalat 2024-2035-ös stratégiájáról, amelyben a zöld átállás kiemelt szerepet kap. Az MVM jelentős beruházásokat tervez a megújuló energiaforrások területén, beleértve a napenergiát, szélenergiát, geotermiát és biomasszát. Emellett fontos projektjük a paksi atomerőmű blokkjainak üzemidő-hosszabbítása és új, kombinált ciklusú gázturbinás erőművek (CCGT) építése. "A kapacitásaink, a karbonmentes kapacitásaink a jelenlegi 62-63%-ról nagyjából 67%-ra fognak nőni 2030-ra, és 73%-ra 2035-re" - ismertette a konkrét célszámokat.

A K&H Csoport fenntarthatósági vezetője, Suba Levente hangsúlyozta, hogy a fenntarthatóság elsősorban kockázatkezelési kérdés. "Ha kockázatkezelésről beszélünk, akkor azon belül is azt mondom, hogy az egyik része az átállási kockázat, hogyan tudjuk felmérni, hogy a mi ügyfeleinket hogyan fogja megütni ez a fenntarthatósági átállás, a másik része a fizikai kockázat" - magyarázta. Bár az adatgyűjtés területén az ún. omnibusz szabályozás némi késedelmet okozott, a bankok továbbra is aktívan dolgoznak a fenntarthatósági kockázatok felmérésén és kezelésén.

Tölgyes Ágnes, az Allianz Hungária CFO-ja és fenntarthatóságért felelős igazgatósági tagja a biztosítási szektor szemszögéből közelítette meg a témát. Elmondta, hogy a biztosítók évente sok százmillió káreseményt rögzítenek, ami egyfajta ESG adatbázisként is felfogható. Az Allianz kockázati barométere szerint a természeti katasztrófák és a klímaváltozásból eredő kockázatok már a legjelentősebb üzleti kockázatok közé tartoznak. "2024-ben azt láttuk, hogy már az 5. éve folyamatosan 100 milliárd dollárt meghaladta az a biztosított veszteség, ami jelentkezett, tehát ezt nem lehet nem észrevenni" - hívta fel a figyelmet.

A szakértők egyetértettek abban, hogy a zöld finanszírozás területén még van tér a fejlődésre, különösen a középvállalati szektorban. Nagy Árpád szerint "a nagyvállalatok azok, akik felkészültek alapvetően ESG témában", míg a középvállalatok körében még kevésbé elterjedt ez a szemlélet. A zöld finanszírozás jelenleg főként három területre koncentrálódik: megújuló energia, ingatlanfinanszírozás és elektromobilitás.

Kihívást jelent ugyanakkor az átállás finanszírozása, különösen olyan technológiák esetében, amelyek jelenleg még nem felelnek meg teljesen a zöld kritériumoknak.

A bankok képviselői kiemelték, hogy a zöld finanszírozás területén verseny alakult ki, és sok esetben több a rendelkezésre álló forrás, mint a megfelelő projekt. Gólya Szilvia szerint "vannak piacok, ahol elég agresszív verseny folyik, és effektív margint áldoznak a versenytársaink azért, hogy növeljék az ő zöld eszközeik arányát a könyveikben". Ebben a versenyben a Magyar Nemzeti Bank zöld tőkekövetelmény-kedvezménye jelentős segítséget nyújt a hazai piacnak.

Bogdán Krisztina hangsúlyozta, hogy a zöld finanszírozás előnyei nem csak az esetleges kedvezőbb kamatokban mutatkoznak meg. "Kockázatkezelési oldalon mindenképpen van előny, merthogy rengeteg tanulmány támasztja azt alá, hogy a zöld finanszírozást igénybe vevő cégeknek a kihullási rátája vagy a nem megvalósulási rátája sokkal alacsonyabb" - mutatott rá.

Az ING megközelítésében a szaktudás átadása és a testreszabott tanácsadás legalább olyan fontos, mint a finanszírozási feltételek.

Zárásként a szakértők jó példákat és tanácsokat osztottak meg. Az ING Bank büszke arra, hogy 2022-ben elsőként adott ki zöld bankgaranciát a magyar piacon. Az OTP Bank a Hungarana biomassza erőművének taxonómiához igazodó finanszírozását emelte ki. Az MVM jelentős részesedéssel bír a hazai zöld hitelállományból, és büszke a Morningstar Sustainalytics ESG minősítésére, amely az iparági átlag felett van. A K&H az ügyfelek segítését és az értéklánc támogatását tartja fontosnak, míg az Allianz Hungária a magas hozamú ESG befektetési alapjaira büszke. A szakértők egyetértettek abban, hogy a vállalatoknak érdemes minél hamarabb elindulniuk a fenntarthatósági úton, és fokozatosan építeniük a szükséges kompetenciákat.

Címlapkép forrása: Portfolio