A magyar kormány több tízezer dolgozó bérét emelné 15 százalékkal

A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta azt a rendelettervezetet, amely 2026. január 1-jétől egységes béremelést vezetne be a kulturális ágazat széles körében. A javaslat a közgyűjteményektől a közművelődési intézményeken át az előadó-művészeti szervezetekig minden olyan helyre kiterjedne, amely kulturális közfeladatot lát el, legyen az állami, önkormányzati, egyházi, nemzetiségi vagy civil fenntartású.

A tervezet átlagosan 15 százalékos, beépülő béremelést helyez kilátásba, amelyet a 2025. november 30-i alapbér és egyéb juttatások együttes bruttó összege alapján számolnának ki, és amelynek mértékéről a munkáltató döntene a meghatározott keretek között.

A mostani tervezet megfelel Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábbi, az október végi kormányinfón tett bejelentésének, amelyben már ismertette a béremelési szintet, azonban a béralapról nem nyilatkozott.

A tervezet szerint a béremelés minden olyan foglalkoztatottra vonatkozna, aki a kulturális törvényekben meghatározott közfeladatot lát el – ideértve a levéltárakat, múzeumokat, könyvtárakat, közművelődési intézményeket és az előadó-művészeti szervezeteket.

Az már a társadalmi egyeztetésre küldött tervezet hatásvizsgálati lapjából derül ki, hogy a döntés

közel 7200 közvetlenül állami fenntartásban levő, 3627 állami-önkormányzati közös kezelésű és 21960 települési és nemzetiségi önkormányzat alá tartozó munkavállalóra, vagyis több mint 35000 embernek jelent béremelést.

A szabályozás kifejezetten nevesíti, hogy a béremelés nemcsak szakmai, hanem nem szakmai munkakörökre is kiterjedne. A bevezetett emelés tartós lenne: beépülne az illetménybe és az alapbérelemekbe.

A finanszírozási folyamat több szereplőt érintene, és több lépésben valósulna meg. A nem állami fenntartású szervezeteknek – valamint a helyi és nemzetiségi önkormányzatok fenntartásában működő intézményeknek – elektronikus felületen kellene bejelenteniük a kulturális közfeladatot ellátó dolgozók számát, munkaköreit és a 2025. novemberi bértömeget. Ezeket az adatokat a kultúráért és innovációért felelős miniszter által vezetett minisztérium gyűjtené be. Az állami intézmények esetében a felmérést és a szükséges költségvetési forrás meghatározását a nemzetgazdasági miniszter végezné el.

A hatásvizsgálati lapban egyelőre 0 forintos 2026-os költségvetési hatás szerepel, de vélhetően a konkrét bejelentések alapján dől majd el, hogy a lépés mennyire terheli a jövő évi büdzsét.

Az kiderül a normaszövegből, hogy a finanszírozás biztosítása több csatornán történne. A tervezet alapján a nemzetgazdasági miniszter gondoskodna arról, hogy az állami fenntartású szervezetekhez eljusson a szükséges összeg, a helyi önkormányzatok pedig a 2026-os központi költségvetés megfelelő fejezetén keresztül kapnának támogatást a béremelések végrehajtására. A nem állami fenntartású szervezetek esetében a forrásokat 2026. március 1-jéig a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő juttatná el.

A pénzek kizárólag a rendeletben meghatározott béremelés finanszírozására lennének felhasználhatók.

A jogszabálytervezet társadalmi egyeztetése december 6-ig tart.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images