Orbán Viktor amerikai útja után az adózás is megváltozik? - Ezeken a területeken hozhat fordulatot a nagy deal

Tényleg rajta lesz az étlapon az adóegyezmény?

Orbán Viktor Washingtonba utazik november 7-én, különböző nyilatkozatai már sokat sejtetőek voltak a látogatás tartalmát illetően, és az sem mellékes, hogy kik kísérik el a magyar miniszterelnököt, többek között

• Szijjártó Péter külügyminiszter,
• Lantos Csaba energiaügyi miniszter,
• Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter,
• Lázár János építési és közlekedési miniszter
• és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter,
• valamint cégvezetők, mint Hernádi Zsolt Mol-vezér, Orbán Gábor Richter-vezérigazgató.

Stratégiai-gazdasági együttműködés kialakítása a Trump-kormányzattal

- jelezte egy szerdai videójában a kormányfő, mi a legfőbb cél. Orbán Balázs politikai igazgató hasonlóképp azt üzente az utazás kapcsán, hogy egy jó megállapodás megkötése a célja a mostani találkozásnak. Szijjártó Péter külügyminiszter pedig arról beszélt egy korábbi interjúban, hogy pontosan milyen gazdasági kérdésekről is fognak tárgyalni. "Orbán Viktor látogatása során olyan nagy megállapodást fognak aláírni, amely új dimenzióba lépteti a magyar-amerikai gazdasági és energetikai együttműködést" - mondta a tárcavezető. Ami az asztalon lesz az orosz-ukrán háborúról való egyeztetés (budapesti békecsúcs lehetőségei) mellett: energetikai ügyek (orosz olajra kivetett szankciók és hazánk kapcsolata, nukleáris energia területe), védelmi ipari és hadi ipari ügyek, beruházási fejezetek, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény.

Jelen cikkünkben ez utóbbi ponttal foglalkozunk részletesen. Már csak azért is, mert Orbán Viktor pár héttel ezelőtt egy interjúban úgy fogalmazott, hogy a gazdasági kérdések között a kettős adóztatás egyezményről is fognak tárgyalni. Az is ismert, hogy a megállapodások előkészítése hónapok óta zajlik a háttérben, a miniszterelnök október közepén azt nyilatkozta, hogy a tárgyalási tematika 80 százalék körüli állapotban volt akkor. Az is biztosnak tűnik, hogy az előzetes egyeztetések fontos részét képezte az adóegyezmény, mivel a Nemzetgazdasági Minisztérium október 17-én jelentette be, hogy Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára Washingtonban tárgyalt Kenneth Kies amerikai pénzügyminisztériumi államtitkárral a magyar-amerikai kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény visszaállításáról. Ezen a találkozón már kiderült: a két fél megkezdi az előkészítő munkát a megállapodás újratárgyalására. Nagy Márton csütörtökön, a Washingtonba történő utazásán beszélt arról, hogy a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény visszaállításáról az amerikai elnök dönt, a magyar fél arra törekszik, hogy ez megvalósuljon, ennek érdekében az USA-ba szakértői csapatot is visznek magukkal, technikai szintű egyeztetések is lesznek az egyezményről.

Ezek után az a kérdés, hogy az Orbán-Trump-találkozón milyen konkrétumok, bejelentések születnek az adóegyezményt illetően, és ha lesz visszaállítás, akkor az milyen menetrend mentén valósulhat meg.

Mi történt korábban?

Mint ismeretes, a Magyarország és az Egyesült Államok közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény 1979-ben lépett hatályba. Több mint negyven éven át biztosította, hogy a két ország között mozgó jövedelmeket, például osztalékokat, kamatokat vagy jogdíjakat ne terhelje kétszeres adó. Az egyezmény célja az volt, hogy segítse a gazdasági együttműködést, ösztönözze a befektetéseket és csökkentse az adózással kapcsolatos bizonytalanságot.

Az Egyesült Államok 2022 júliusában egyoldalúan felmondta az egyezményt, amely 2024. január 1-jén szűnt meg. Az amerikai fél hivatalos indoklása szerint főként az átláthatóság és az információcsere terén tapasztalt hiányosságok miatt döntöttek így, mivel Magyarország akkor nem támogatta az OECD globális minimumadó bevezetését. A döntés miatt megszűnt a kettős adóztatás elkerülésének jogi kerete a két ország között, ami hátrányosan érintette a Magyarországon működő amerikai cégeket és a magyar befektetőket.

Az ilyen egyezmények lényege
A kettős adóztatást elkerülő egyezmények célja, hogy megakadályozzák, hogy ugyanazt a jövedelmet két országban is megadóztassák. Ezek az egyezmények határozzák meg, melyik ország adóztathat bizonyos jövedelmeket, míg a másik lemond erről a jogról. Ha nincs ilyen egyezmény, az adózást az adott országok saját jogszabályai szabályozzák, beleértve azt is, hogy a külföldön fizetett adót figyelembe veszik-e, és milyen mértékben.

Miért volt ez hátrányos a magyaroknak?

Fajcsák Gábor, az RSM partnere és adóüzletágának vezetője volt a segítségünkre abban, hogy az elmúlt években milyen hatást gyakorolt az egyezmény hiánya a gyakorlatban, a vállalkozásokra, illetve magánszemélyekre.

Érdeklődésünkre felhívta a figyelmet arra, hogy amíg volt egyezményünk, a magyar társaságok biztosak lehettek abban, hogy az amerikai forrású kamatból és jogdíjból az Egyesült Államokban nem vonnak forrásadót, osztalék esetén pedig maximum 15 százalékot vonnak. Amióta az egyezmény nem alkalmazható, csak az Egyesült Államok belső szabályain múlik, hogy vonnak-e adót és ha igen, mennyit. Az általános mérték pedig igen magas, 30%.

Ezen felül ráadásul magyar társasági adó fizetési kötelezettség is felmerülhetne, de a magyar szabályok szerint szerencsére az USA-ban levont adó 90%-a figyelembe vehető a magyar adókötelezettség meghatározásakor, ami jóval több mint a magyar 9%-os adómértékkel számított adó, ebből kifolyólag Magyarországon további adókötelezettség már nem jelentkezik, de így is 9% helyett 30%-os adómértékkel adózik ez a típusú jövedelem. Fordított irányban a tőkejövedelmek kifizetésében nincs különösebb változás, mert Magyarország az egyezmény hatálya alatt és azt követően sem vetett ki forrásadót a kifizetett kamatra, osztalékra, jogdíjra, így az USA-beli cégek ebben a tekintetben nem érzékelnek változást - jegyezte meg a szakember, aki azt is megemlítette, hogy mi volt az a hatás, amit az amerikai vállalkozások is megérezhettek rövid távon. Ez pedig a telephely szabályok változása.

2023 év végéig az Egyesült Államok és Magyarország között fennálló adóegyezmény alapján kellett eldönteni, hogy egy amerikai társaságnak keletkezik Magyarországon telephelye vagy sem, vagyis társasági adóalannyá válik-e Magyarországon. Az egyezmény felmondásával 2024-től már kizárólag a belföldi szabályok alapján kell a telephely keletkezését megítélni, így lehetnek olyan esetek, amikor egy korábban az egyezmény szerint magyarországi telephellyel nem rendelkező amerikai vállalkozás magyar adóalannyá vált / válik az egyezmény hiányában. Jellemző eset lehet például, ha egy amerikai vállalkozás Magyarországon építkezést végez vagy összeszerelő tevékenységet folytat például egy egyedi gyártósor üzembehelyezésével, amely az egyezmény alapján korábban 24 hónap után keletkeztetett telephelyet, míg egyezmény nélkül a magyar szabályok alapján már 3 hónap után telephelye keletkezik majd az amerikai cégnek Magyarországon - fejtette ki Fajcsák Gábor.

Kedvezőtlenül érinti továbbá az egyezmény felmondása azokat az amerikai vállalkozásokat, amelyek magyar ingatlanvagyonnal rendelkező vállalkozásokban rendelkeznek részesedéssel. Az ilyen részesedések értékesítése az egyezmény alapján nem volt adóztatható Magyarországon, jelenleg azonban magyar adókötelezettség alá eshet, azaz

az amerikai vállalkozás a magyar cég eladásából származó jövedelmét nem csak USA-ban, de Magyarországon is le kell adózza

- mutatott rá még egy lényeges gyakorlati változásra.

Adóügyi illetőség

Az adóügyi illetőség helye határozza meg, melyik állam jogosult a magánszemély teljes, világméretű jövedelmét megadóztatni. Az illetőség szerinti ország adóztatási joga minden, a személy által szerzett bevételre kiterjed, függetlenül annak forrásától.
Ha valaki a nemzeti jogszabályok szerint mindkét államban belföldi illetőségűnek számít, és a két ország között van érvényes kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, akkor az egyezmény szabályai döntik el, melyik állam tekinthető illetőség szerinti országnak. Ha viszont nincs ilyen egyezmény, mindkét állam adóztathatja a magánszemély teljes, világjövedelmét. Ilyenkor az adott ország saját szabályai határozzák meg, hogy a külföldön befizetett adót hogyan és milyen mértékben veszik figyelembe az adómegállapításnál. Ezért mind a magánszemélyeknek, mind a vállalkozásoknak fontos, hogy adóügyeik intézéséhez szakértőt, például adótanácsadót vagy könyvelőt vonjanak be. Így biztosítható, hogy megfeleljenek minden jogszabálynak és adózási szabálynak, optimalizálják adóterheiket, és elkerüljék a lehetséges jogkövetkezményeket.

Az egyes jogszabályból fakadó többlet adóztatáson túl azonban a jogbiztonsági kérdések miatt sokkal erősebb hatást gyakorolhat az egyezmény hiánya a két ország közötti – de nyilván főként az USA-ból Magyarországra irányuló – tőkebefektetésekre, ugyanis az egyezmény hiányában Magyarország a befektetői döntések során jelentős hátrányban van az egyezménnyel rendelkező vetélytársaihoz képest - állapította meg Fajcsák Gábor, akit arról is kérdeztünk, miként hatott az adóegyezmény hiánya a magánszemélyekre.

Az RSM partnere emlékeztetett arra, hogy az egyezmény felmondását követően több jogszabálymódosítás is történt. A módosítások egy része a magánszemélyek érdekében született, egy másik részének célja a magyar költségvetés védelme volt.

Az első esetre példaként hozta az ellenőrzött tőkepiaci ügylet (ETÜ) definíciójának módosítását. A korábbi szabályok szerint az egyezmény megszűnésével az amerikai bank vagy befektetési szolgáltató közreműködésével kötött ügyletek már nem minősültek volna ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek. Ezeket az ügyleteket adózási szempontból árfolyamnyereségből származó jövedelemként kellett kezelni. Megszűnt volna a veszteség-nyereség szembeállítás lehetősége is, és a jövedelem után 13% szociális hozzájárulási adó (szocho) fizetési kötelezettség is felmerülhetett volna. Ez jelentős hátrányt jelentett volna az érintett adózók számára. 2024. január 1-jén életbe lépő jogszabálymódosítással biztosították, hogy amerikai befektetési szolgáltatóval is lehessen ellenőrzött tőkepiaci ügyletet kötni.

Másodikra példa szerinte a külföldön megfizetett adó beszámítására vonatkozó szabály módosítása. A magyar jogszabályi előírások lehetővé teszik a külföldön megfizetett adó meghatározott szabályok szerinti beszámítását azokban az esetekben is, amikor nincs a másik országgal érvényes kettős adóztatást kizáró egyezmény. A magyar költségvetés védelme érdekében 2024. január 1-jétől a magyar Szja törvény nem engedi a külföldön megfizetett adó beszámítását olyan jövedelem esetében, amelynél a jövedelemszerzés helye Magyarország.

Ez utóbbi módosítás volt, akiknél tényleges kettős adóztatáshoz vezetett Fajcsák Gábor ismertetése szerint. Ennek kapcsán újabb példát hozott: tegyük fel, hogy egy magyar állampolgár évek óta az Egyesült Államokban él és dolgozik. Mivel csak magyar állampolgár, Szja törvény szerint belföldi illetőségűnek minősül. Az USA-ban amerikai befektetési szolgáltatónál rendelkezik értékpapírszámlával, melyen amerikai részvényeket tart. Ilyenkor azt lehetne feltételezni, hogy ezeknek a részvényeknek az értékesítéséből származó bevétel amerikai forrású jövedelem. Az amerikai fél meg is adóztathatja ezt a jövedelmet az egyezmény hiányában. Ugyanakkor az Szja törvény szerint a részvények értékesítéséből származó jövedelem szerzési helye a magánszemély illetősége szerinti ország, azaz jelen esetben Magyarország. A jövedelem az egyezmény hiányában Magyarországon is adóköteles, azonban a fenti jogszabálymódosítás miatt itt nem engedi az Szja törvény figyelembe venni az USA-ban ban megfizetett adót - világított rá az új helyzet következményeire.

Megosztotta velünk azt is az RSM partnere, hogy volt olyan magánszemély, akiknél meglepetést okozott például az ingatlanértékesítésből származó jövedelem adózása. Amíg volt egyezmény, az ingatlanértékesítésből származó jövedelem az ingatlan fekvése szerinti országban volt adóköteles. Amennyiben magyar illetőségű magánszemély ingatlant értékesített az USA-ban, akkor az csak ott adózott. Egyezmény hiányában már Magyarországon is adókötelezettség keletkezik erre a jövedelemre, azonban tapasztalatok alapján a magánszemélyek sokszor abban a hiszemben vannak, hogy az ilyen amerikai ingatlanétékesítésből származó jövedelmet az általános szabályok szerint kell megállapítani. Így például, ha 5 éven túl szerezte az ingatlant, akkor Magyarországon nem merülhet fel adókötelezettség. Ugyanakkor az Szja törvény szerint, ha az ingatlan fekvése szerinti állammal nincs kettős adóztatást kizáró egyezményünk, akkor az ingatlanértékesítésből származó jövedelem összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelemnek minősül, amely után szja- és szocho-fizetési kötelezettség is felmerülhet Magyarországon. Ennél a jövedelemnél a jó hír, hogy az szja-kötelezettségnél az USA-ban megfizetett adó 90 százalékát be lehet számítani.

Fajcsák Gábor általánosságban vége pedig arra mutatott rá, hogy

a többlet adókötelezettségen kívül az egyezmény hiánya általában jelentős adminisztrációs terhet ró minden adózóra, akinek mindkét országban felmerül vagy felmerülhet adókötelezettsége.

Hogyan tovább?

Fajcsák Gábort arról is kérdeztük, hogy egy ilyen adóegyezményt mennyi időbe telik letárgyalni és életbe léptetni. A szakember felhívta a figyelmet, hogy ez nagyon sok tényező együttállásától függ, de alapvetően a két fél jogalkotási gyakorlata és ideje határozza meg. Elmondása szerint a magyar oldalon kevésbé fog múlni, az elmúlt években ugyanis ezen a téren a magyar kormány tud gyorsan haladni (és itt most nem is csak a rendeleti úton megvalósított jogalkotást kell megemlíteni), az Egyesült Államokban viszont több fontos szakaszból is állhat ez a folyamat, és több ponton is elakadhat, ha a normál jogalkotási rendben kerül lebonyolításra.

A kettős adóegyezmény esetleges visszaállítása kapcsán sok szakértő a 2010-es változatot idézte fel, ami felváltotta volna az 1979-ben született eredeti egyezményt. Magyarország ezt az új változatot alkalmazta, ki is hirdette, azonban az amerikai oldalon végül nem tudott a Szenátus elé kerülni végső jóváhagyásra (Rand Paul republikánus szenátor nevét emlegetik sokszor a 2013-2014-es években, aki aktívan tett az egyezmény előrehaladása ellen), ezért soha nem is lépett életbe, vagyis egészen 2023 végéig az 1979-es változat volt érvényben.

A 2010-es változat az akkori modern amerikai mintára készült, szigorú LOB (előnyökre vonatkozó limitációk) szabályokat alkalmazott, ami egyfajta jogosultságkorlátozó záradék az adóegyezményekben. Ezek a szabályok biztosítják, hogy a szerződés kedvezményeit ne lehessen rendeltetés ellenesen jogosulatlan adóelőnyök megszerzésére alkalmazni. Vannak olyan vélemények is, hogy az amerikai-magyar kormány tárgyalásain az is felmerül, hogy ezt a korábbi 2010-ben megalkotott adóegyezményt porolják le a felek, hogy az előkészítő munka gyorsan haladjon. Fajcsák szerint ez elképzelhető, de szerinte így is számos ponton kellene újragondolni azt az egyezményt és hiányzó szabályokat is megalkotni, mert már az újabb 2010-es változat egyes pontjait is meghaladta az idő, köszönhetően az elmúlt 5-10 évben nemzetközi szinten intenzíven folyó, az adóztatási alapelveket és gyakorlatokat megreformáló munkának.

Arra a kérdésünkre, hogy az egyezmény visszaállításának reális ideje mikor következhet be, Fajcsák Gábor kifejtette, hogy ezt jelentős bizonytalanságok miatt nagyon nehéz előrejelezni. Jellemzően Málta példáját szokták felhozni, ahol 1997-ben történt felmondás Amerika részéről, és ezt követően az új egyezmény 2011-től lépett életbe. Ha a magyar esetben nem is kell ilyen hosszú időt várni, könnyen elképzelhető, hogy az új egyezmény életbe lépéséig még több évet kell várni, de addig is időközben részleteiben megismerhetjük a tervezett adóegyüttműködési szabályokat.

Címlapkép forrása: Orbán Balázs Facebook-oldala