A bérminimum 7, illetve a minimálbér 9%-os emelésénél is nagyobb ütemben nőttek a bérek januárban. Országos átlagban elérte a 10%-ot a béremelkedés mértéke. Akinek eddig nem sikerült kétszámjegyű emelést elérni, annak összegyűjtöttük, mivel érvelhet a munkahelyén!
Hónapok óta tartó találgatás után a statisztikai hivatal ma eldöntött egy nagy vitát. Amíg a vállalati képviseletek és a céges felmérések azt sugallták, hogy idén visszafogottabb lehet a keresetek növekedése, addig a makroközgazdászok és elemzőműhelyek viszonylag gyors emelkedést prognosztizáltak. A KSH most közzétett adataiból kiderült, hogy januárban 10,4%-kal nőtt az országos átlagbér, a vállalati szektor pedig 9,9%-kal emelte a béreket az év első hónapjában.
Tavaly a lakásbiztosítások átlagos éves díja 17,1 százalékkal 66,1 ezer forintra nőtt, a fogyasztóbarát otthonbiztosításokért ennél közel 22,1 százalékkal kevesebbet, 51,5 ezer forintot kellett fizetni. A kárráfordítások 2024-ben számottevően nem változtak, így tavaly decemberre a díjak növekedési üteme 2022 év végéhez viszonyítva meghaladta azokat – közölte az MNB. A márciusi lakásbiztosítási kampány ismét lehetőséget biztosít a szerződések felülvizsgálatára – hívták fel a figyelmet.
A vasárnapi választások eredményeképpen két hónapon belül felállhat az új német koalíciós kormány, amelynek számos komoly gazdasági problémával kell szembenéznie. Jelen írásomban e kihívások munkaerőpiaci aspektusait veszem számba, és röviden kitérek arra is, hogy ezeknek milyen hatása lehet a hazai munkaerőpiacra.
A lakásárak és a keresetek alakulása között nagyon szoros a kapcsolat, ezért a fizetések növekedése nagymértékben hozzájárult a lakások drágulásához is. Ugyanakkor az is elmondható, hogy a nagyvárosi lakásárak az elmúlt 5-10 évben gyorsabban emelkedtek, mint a fizetések - derül ki az ingatlan.com saját adatain és a KSH kereseti statisztikáin alapuló elemzéséből.
Néhány nappal ezelőtt egy részletes elemzést tettünk közzé, amely a lakásárak és a jövedelmek összehasonlításának újszerű megközelítését mutatta be. Maradva a témánál ezúttal a területi különbségekre voltunk kíváncsiak, így kiemelten azt vizsgáltuk, hogy a budapesti kerületekben és a megyeszékhelyeken hol, milyen jövedelmekből kellene kigazdálkodniuk a vásárlóknak az általuk kinézett lakást.
Másfél év alatt 67 százalékkal emelkedett a hazai gyorshajtási bírságok minimumösszege, ami komoly terhet ró az autósokra. A hazai büntetési tételek az átlagfizetéshez viszonytva magasak a környező országokban jellemzőhöz képest, különösen az enyhébb gyorshajtások esetében. A súlyosabb szabálysértéseknél azonban már kiegyenlítettebb a helyzet - tudósított a Vezess.hu.
Kifejezetten alacsony béremelési ajánlatokkal kezdik a bértárgyalásokat a vállalatok - derült ki a Portfolio körképéből. A munkavállalók 10% feletti fizetésemelést szeretnének elérni, ám nagyon úgy tűnik, hogy erre kevés az esély. Mekkorák a dolgozói bérigények? Mivel számolnak a vállalatok? Mi a helyzet az egyes szektorokban?
Alig volt az elmúlt 30 évben olyan kiemelkedő reálbér-növekedésre, mint amit 2024-ben láttunk. Ez azonban a vártnál kevésbé látszik a fogyasztás alakulásában, hiszen tavaly sokat csökkent a keresetek vásárlóereje és a fogyasztói bizalom alacsony szinten ragadt. De mi lesz 2025-ben?
A szabályozott bérek a munkavállalók mintegy 17 százalékát érintik közvetlenül, míg a béremelések a bértorlódás elkerülése miatt közvetve az átlagbérig fejthetik ki hatásukat – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs jelentésében. Az MNB szerint a vállalati oldalon a bérek nagyobb mértékű emelkedése költségnövekedéshez vezethet, ami a termelékenység megfelelő mértékű emelkedése nélkül a vállalkozásokat áremelésre kényszerítheti. A V4-es országokban és Romániában 2025-re tervezett minimálbér-emelések nagyságrendileg a magyarországihoz hasonló mértékűek. Csehországban 10,1, Romániában 9,5, Szlovákiában 8,8, Lengyelországban 8,5 százalékkal emelkedik 2025. január 1-jétől a kötelező legkisebb bér.
Az idei, közel 10%-os reálbéremelkedés után jövőre sokkal visszafogottabb mértékben nőhetnek a fizetések. Hogyan harcoljunk ki akkora fizetést, amekkorával tényleg elégedettek lennénk? Mivel érvelhetünk a magasabb béremelés mellett?
A tavalyi és az idei kifejezetten gyors nominális béremelkedés után jövőre visszafogottabban nőhetnek a keresetek Magyarországon. Bemutatjuk a kormány, a banki és kutatóintézeti elemzők, illetve a vállalati képviseletek várakozásait a 2025-ös magyar béremelések kapcsán.
Az elmúlt években Magyarországon tapasztalt jelentős bérnövekedés történelmi és régiós viszonylatban egyaránt kiemelkedő. A 2010 óta eltelt időszak gazdasági fejlődésének legnagyobb nyertesei a magyar munkavállalók, akik közel 70 százalékos reálbéremelkedést érhettek el. Felmerül azonban a kérdés: fenntartható-e ez a növekedési ütem, és milyenek a kilátások a jövőben?
A tavalyi és az idei kifejezetten gyors nominális béremelkedés után jövőre visszafogottabban nőhetnek a keresetek Magyarországon. A reálbérek emelkedése 2024-ben rekordközeli lehetett, ám jövőre a bérek vásárlóerejének növekedése is lassabb lesz. Mennyivel nőhet jövőre az átlagbér, mekkora lehet az infláció, ennek tükrében pedig mennyivel nőhet a bérek vásárlóereje?
Sem a munkavállalók, sem a vállalatok nem lehetnek maximálisan elégedettek a 3 éves bérmegállapodással. Mindenkinek engednie kellett az eredeti elképzeléseiből. De vajon elérhető a kormány nagy terve, az 1000 eurós minimálbér és az 1 millió forintos bruttó átlagbér? Mekkora béremelésre számíthat az „átlagember” Magyarországon? Mi lesz a szakképzetteknek járó garantált bérminimummal?
A napokban aláírták a 3 éves bérmegállapodást a kormány, a vállalati, illetve a munkavállalói képviseletek. A 2025-ös évre még viszonylag alacsonyabb lesz, azt követően azonban magasabb ütemre kapcsol a minimálbér növekedési üteme. Az egyes érdekképviseletek eltérően értékelik a megegyezést. A vállalatok szerint túl gyors az iram, ugyanakkor a munkavállalók úgy vélik, éppen csak elég lesz ahhoz, hogy a régiós bérversenyben ne maradjunk le. De milyen mértékben növekedhet a mediánbér és az átlagbér Magyarországon a megegyezés tükrében?
Csak Magyarországon nem volt pénteken kereskedés.
Nem hozták nyilvánosságra, de az amerikai import negyedét mentesítették a vámok alól.
Nagyon kemény utasításokat mondott az amerikai külügyminiszter.
Óvatosságból továbbra sem állítják helyre az áramkereskedelmet, amíg ki nem derül az igazság.
Ilyet is ritkán látunk, amikor egy szövetségeshez, egy EU- és NATO-taghoz jönnek amerikai megfigyelők.
A jelenlegi adatok szerint sereghajtók vagyunk az EU-ban.
Nagy Márton elégedett az intézkedés hatásaival, a kereskedők kevésbé
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
