Riasztóan sok cikk szól manapság a budapesti ingatlanpiacon zajló áremelkedésről, miközben a megfizethetőség alakulása relevánsabb mutatója a piaci állapotoknak, mint önmagában az árviszonyok. Negyedszázados lakóingatlanfejlesztési és -hasznosítási tapasztalattal rendelkező vendégszerzőnk meglepő felfedezésre hívja fel a figyelmet, miközben azt is elmagyarázza, milyen használtautós analógia érvényesül a lakáspiacon.
Tovább szélesedett a szakadék a nők és a férfiak nyugdíja között, de a nemek közti különbségen túl sok más dimenzió mentén is rendkívül nagy egyenlőtlenségek tapasztalhatók. 2024-ben összességében rosszabbodott a nyugdíjasok relatív anyagi helyzete a társadalom egészéhez képest, mivel a nyugdíjak kevésbé emelkedtek a béreknél. A KSH friss nyugdíjjelentéséből csemegézünk.
Bár az idei év elején 10%-kal nőttek a keresetek országos szinten, nem mindenki örülhetett ennyire. A vállalkozások általánosságban komoly kihívásokkal néznek szembe a gyengélkedő gazdaság és a bizonytalan kilátások miatt.
A bérminimum 7, illetve a minimálbér 9%-os emelésénél is nagyobb ütemben nőttek a bérek januárban. Országos átlagban elérte a 10%-ot a béremelkedés mértéke. Akinek eddig nem sikerült kétszámjegyű emelést elérni, annak összegyűjtöttük, mivel érvelhet a munkahelyén!
Hónapok óta tartó találgatás után a statisztikai hivatal ma eldöntött egy nagy vitát. Amíg a vállalati képviseletek és a céges felmérések azt sugallták, hogy idén visszafogottabb lehet a keresetek növekedése, addig a makroközgazdászok és elemzőműhelyek viszonylag gyors emelkedést prognosztizáltak. A KSH most közzétett adataiból kiderült, hogy januárban 10,4%-kal nőtt az országos átlagbér, a vállalati szektor pedig 9,9%-kal emelte a béreket az év első hónapjában.
Tavaly a lakásbiztosítások átlagos éves díja 17,1 százalékkal 66,1 ezer forintra nőtt, a fogyasztóbarát otthonbiztosításokért ennél közel 22,1 százalékkal kevesebbet, 51,5 ezer forintot kellett fizetni. A kárráfordítások 2024-ben számottevően nem változtak, így tavaly decemberre a díjak növekedési üteme 2022 év végéhez viszonyítva meghaladta azokat – közölte az MNB. A márciusi lakásbiztosítási kampány ismét lehetőséget biztosít a szerződések felülvizsgálatára – hívták fel a figyelmet.
A vasárnapi választások eredményeképpen két hónapon belül felállhat az új német koalíciós kormány, amelynek számos komoly gazdasági problémával kell szembenéznie. Jelen írásomban e kihívások munkaerőpiaci aspektusait veszem számba, és röviden kitérek arra is, hogy ezeknek milyen hatása lehet a hazai munkaerőpiacra.
A lakásárak és a keresetek alakulása között nagyon szoros a kapcsolat, ezért a fizetések növekedése nagymértékben hozzájárult a lakások drágulásához is. Ugyanakkor az is elmondható, hogy a nagyvárosi lakásárak az elmúlt 5-10 évben gyorsabban emelkedtek, mint a fizetések - derül ki az ingatlan.com saját adatain és a KSH kereseti statisztikáin alapuló elemzéséből.
Néhány nappal ezelőtt egy részletes elemzést tettünk közzé, amely a lakásárak és a jövedelmek összehasonlításának újszerű megközelítését mutatta be. Maradva a témánál ezúttal a területi különbségekre voltunk kíváncsiak, így kiemelten azt vizsgáltuk, hogy a budapesti kerületekben és a megyeszékhelyeken hol, milyen jövedelmekből kellene kigazdálkodniuk a vásárlóknak az általuk kinézett lakást.
Másfél év alatt 67 százalékkal emelkedett a hazai gyorshajtási bírságok minimumösszege, ami komoly terhet ró az autósokra. A hazai büntetési tételek az átlagfizetéshez viszonytva magasak a környező országokban jellemzőhöz képest, különösen az enyhébb gyorshajtások esetében. A súlyosabb szabálysértéseknél azonban már kiegyenlítettebb a helyzet - tudósított a Vezess.hu.
Kifejezetten alacsony béremelési ajánlatokkal kezdik a bértárgyalásokat a vállalatok - derült ki a Portfolio körképéből. A munkavállalók 10% feletti fizetésemelést szeretnének elérni, ám nagyon úgy tűnik, hogy erre kevés az esély. Mekkorák a dolgozói bérigények? Mivel számolnak a vállalatok? Mi a helyzet az egyes szektorokban?
Alig volt az elmúlt 30 évben olyan kiemelkedő reálbér-növekedésre, mint amit 2024-ben láttunk. Ez azonban a vártnál kevésbé látszik a fogyasztás alakulásában, hiszen tavaly sokat csökkent a keresetek vásárlóereje és a fogyasztói bizalom alacsony szinten ragadt. De mi lesz 2025-ben?
A szabályozott bérek a munkavállalók mintegy 17 százalékát érintik közvetlenül, míg a béremelések a bértorlódás elkerülése miatt közvetve az átlagbérig fejthetik ki hatásukat – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs jelentésében. Az MNB szerint a vállalati oldalon a bérek nagyobb mértékű emelkedése költségnövekedéshez vezethet, ami a termelékenység megfelelő mértékű emelkedése nélkül a vállalkozásokat áremelésre kényszerítheti. A V4-es országokban és Romániában 2025-re tervezett minimálbér-emelések nagyságrendileg a magyarországihoz hasonló mértékűek. Csehországban 10,1, Romániában 9,5, Szlovákiában 8,8, Lengyelországban 8,5 százalékkal emelkedik 2025. január 1-jétől a kötelező legkisebb bér.
Az idei, közel 10%-os reálbéremelkedés után jövőre sokkal visszafogottabb mértékben nőhetnek a fizetések. Hogyan harcoljunk ki akkora fizetést, amekkorával tényleg elégedettek lennénk? Mivel érvelhetünk a magasabb béremelés mellett?
A tavalyi és az idei kifejezetten gyors nominális béremelkedés után jövőre visszafogottabban nőhetnek a keresetek Magyarországon. Bemutatjuk a kormány, a banki és kutatóintézeti elemzők, illetve a vállalati képviseletek várakozásait a 2025-ös magyar béremelések kapcsán.
Az elmúlt években Magyarországon tapasztalt jelentős bérnövekedés történelmi és régiós viszonylatban egyaránt kiemelkedő. A 2010 óta eltelt időszak gazdasági fejlődésének legnagyobb nyertesei a magyar munkavállalók, akik közel 70 százalékos reálbéremelkedést érhettek el. Felmerül azonban a kérdés: fenntartható-e ez a növekedési ütem, és milyenek a kilátások a jövőben?
Nézzük meg, mi lehet a következő lépés.
Albániát az ott élő iráni ellenzékiek miatt támadták.
Jelentős változások a légi közlekedésben.
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
