Magyar euró: miért várnánk akár 2025-ig?
A témában eddig megjelent cikkeink:
Sorozatunkban szívesen helyt adunk más véleményeknek, elemzéseknek is.A Portfolio esszének is beillő, hosszabb lélegzetű írása jelentős gondolati előrelépést tesz azzal, hogy a szerző túllép a korábbi évek vitáiban domináns mainstream érvelésen. Már nincs szó arról, hogy a valutaövezet kibővítésének lényegi feltétele lenne a "konjunktúra-ciklusok" összehangoltsága - mint ahogyan az számos régebbi tankönyvben is szerepel (pl. Krugman). Merthogy a 2008-as pénzügyi válság egyik legfontosabb tanulsága éppen az, hogy sem az objektíve létezőnek feltételezett, "potenciális" növekedés által meghatározott trend, sem az arra ráépülőnek gondolt, szinusz-görbe szerű ingadozás nem tekinthető olyan gyakorlati sorvezetőnek, amihez a kormányzati stabilizációs politikákat közvetlenül illeszteni lehetne. Madár - véleményem szerint igen helyesen - aszimmetrikus sokkokról beszél, amelyek előre meg nem jósolható módon, bármikor beletrafálhatnak az egyébként normálisnak látszó makroökonómia folyamatokba. 2008-ban logikus volt az a feltételezés, hogy az amerikai "subprime válság" nem fog begyűrűzni Magyarországra, hiszen nálunk senki sem forgalmazott "toxikus papírokat" - de azután a pénzügyi válság mégis begyűrűzött.
A cikkel kapcsolatban két kritikai megjegyzést tennék - egyet most az elején, egyet a végén.
Nem helyes azt sugallni a Portfolio olvasóinak - különösen a politikai döntéshozóknak -, hogy létezik "ideális" gazdaságpolitikai stratégia. A fontos kérdések mind olyanok, hogy a kívánatos hatások mellett mellékhatások is jelentkeznek, és valójában sem a kormányzatnak, sem az elemzőknek nincs a birtokukban olyan súlyozási rendszer, amely a pozitív és negatív hatásokat értékmentesen össze tudná vetni. És természetesen a valóságban nincsen "optimális" valutaövezet sem. A ma létező euró övezet sem az.
A fentieken túlmenően három kiegészítést tennék, melyek véleményem szerint döntő fontosságúak az elmúlt hónapokban ismét fellángolt euró-bevezetési vita végkövetkeztetése szempontjából.
- Paradox módon az euró minél gyorsabb bevezetése mellett szóló gazdasági érvek létalapját a politikai szféra elmúlt hét évének irányváltása adja. Ha Magyarország euró-atlanti politikai elkötelezettsége olyan lenne, mint amilyen 1990 és 2010 között volt, akkor nem is lenne annyira sürgős az euró bevezetése. Egyfelől azért nem, mert euró nélkül is bőven áramolna Magyarországra a működő tőke. Másfelől meg azért nem, mert bízhatnánk abban, hogy amennyiben a magyar gazdaságot egy, a 2008-as pénzügyi válsághoz hasonló méretű külső sokk érné (amit soha nem lehet kizárni, pláne most, amikor Németországnak nincs kormánya), akkor euró nélkül is számíthatnánk az EU, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank villámgyors segítségére. Emlékezzünk csak vissza, 2008 októberében ez a három nemzetközi szervezet öt napon belül 25 milliárd dollárnyi mentőcsomagot rakott össze számunkra - és fel sem merült, hogy ebben szempont lenne az euró övezeti tagság. Benne voltunk a szövetségi rendszer legbelsőbb körében - ezért kaptunk gyors segítséget Berlinből és Washingtonból. Most nem biztos, hogy kapnánk, hagynának szenvedni minket.
- Az euró bevezetésével kapcsolatos minden kormányzati ígéret - akár 2018-ra, akár 2025-re vonatkozik - az elhangzás pillanatától kezdve halálosan komolyan veendő. Egyszer már nagyon megjárta az ország. A lakossági devizahitelekkel semmi különösebb probléma nem lett volna, ha a magyar állam betartotta volna az euró bevezetési dátumára vonatkozó korábbi ígéreteit. Az első, 1999-ben született pénzügyminiszteri ígéret 2004-et vagy 2005-öt említette lehetséges céldátumként, a miniszterelnök 2003 nyarán 2008-at mondott, majd az egy évvel későbbi ígéret 2010-re vonatkozott. Az emberek tehát annak tudatában vették fel a 15-20 éves lejáratú jelzáloghiteleket, hogy pillanatokon belül mindenki euróban kapja majd a fizetését. Az effajta ígéretek megszegése egy nemzedéknyi időre aláássa a közbizalmat - ide értve a bankok kormány iránti bizalmát is.
- Mint azt számos elemző sokszor elmondta, a nemzeti valuta megtartásának és az önálló monetáris politikának végső soron egyetlen értelme van: a kormányzat saját maga határozhatja el, hogy milyen szintű inflációt fog generálni. Finomra hangolni persze a gyakorlatban ezt sem lehet, de - legalábbis elvi szinten - a saját valuta leértékelése, illetve a leértékelődés kiprovokálása kétségtelenül nagy mozgásteret biztosít a kormánynak a konjunktúra élénkítésére, a munkanélküliség csökkentésére, az export ösztönzésére és az import visszafogására. Arról viszont szinte soha sem esik szó, hogy a forint leértékelődése egyben azt is jelenti, hogy euróban számolva minden dolgozó bére és minden forintban forgalmazott eszköz (asset) értéke is csökken.
Napjainkban, amikor a hazai munkaerő Nyugatra vándorlása megállíthatatlannak tűnik, érdemes azt felidézni, hogy a KSH szerinti bruttó havi átlagbér 1988-ban még csak 146 euró volt, ez 1999-re megduplázódott, 2008-ra pedig megközelítette a 800 eurót. 2008 és 2015 között viszont - vagyis hét éven át - az átlagbérek ezen a szinten maradtak, merthogy közben a forint árfolyama a 250 eurós szintről 310-re gyengült. Nem csoda, hogy ezt megtapasztalva százezrek mentek Nyugatra dolgozni - képzetlenek és képzettek egyaránt.
Ha így nézzük, a leértékelési politika nehezen helyrehozható károkat okozott az országnak. Ha lett volna eurónk - vagy mereven rögzített árfolyamunk - akkor a 2008-as válság során ugyan sok cég csődbe ment volna, a munkanélküliség is jobban megemelkedett volna, de legalább érvényesült volna a (külföldi) verseny által generált szelekció. A leértékelési politika viszont totálisan szétterítette a recesszió költségeit. Azok is elmentek, akik - euróban számoltan kisebb bérkülönbség esetén - amúgy itthon maradtak volna.
És végül - csak nagyon röviden - arról is szólni kell, hogy a forint értékvesztése okkal riasztja el a tőzsdei befektetőket. Az OTP részvények napi ára mostanában forintban kb. ugyanott tart, mint 2007 kora őszén - a 10 ezer Ft körüli szinten -, de euróban számolva ez bő 20 százalékkal kevesebbet ér, dollárban számítva pedig közel 60 százalék az értékvesztés. Hasonló a helyzet a Mollal, és természetesen ugyanez a leértékelődés meg végbe az ingatlanpiacon is.
Ha euróban számolva nincs remény a bérek tartós emelkedésére, a tőke javak euróban mért árainak növekedésére, mert a kormányzat az első aszimmetrikus sokkot látva azonnal a forint árfolyamához "nyúl", akkor miért maradjon itthon bárki is, és miért hozza ide a befektetésre szánt tőkéjét?
Mindebből pedig az következik, hogy számomra aggasztóan lassúnak tűnik az az ütemezés, amit cikke végén Madár István "ideális"-nak mond: a 2025-ös euró bevezetési dátum túlságosan távoli. Addig sem a magyar munkavállalók, sem a külföldi befektetők nem szeretnének várni.NÉVJEGY Mihályi Péter (1953) közgazdász, az MTA doktora, a budapesti Közép Európai Egyetem vendégprofesszora. 1983-93 között az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságában, Genfben dolgozott, később a magyar privatizáció irányításában töltött be vezető pozíciókat. 1997-98-ban, a nyugdíj-reform indulásakor a Pénzügyminisztérium társadalmi közkiadásokért felelős helyettes államtitkára. Ezt követően több mint egy évtizeden át az egészségügyi reform kutatójaként és formálójaként tevékenykedett. Tíz önálló könyv és száznál is több tanulmány cikk szerzője. 2010-ben jelent meg a Magyar privatizáció enciklopédiája c. két kötetes, 1500 oldal terjedelmű monográfiája. Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára és az angol nyelvű Acta Oeconomica főszerkesztője.
A címlapkép forrása: AMELIE QUERFURTH / AFPEz a történelmi fordulópont, ki nyeri meg a vámháborút?
Trump látszólag jól áll.
Bejelentette Izrael: katonai ellenőrzés alá akarja vonni egész Gázát
Ugyanakkor nem irányítani a területet.
Készül a nagy kriptoösszeomlás! Figyelmeztet a Nobel-díjas közgazdász
A történelem csúfos kudarcról üzen.
Donald Trump olyan lépésre készül, amely miatt újra kell rajzolni majd a világtérképet
Egy teljesen új ország jöhet létre.
Fizikai munkásként is elérhető a félmillió feletti nettó – de nem akárhol
A KSH friss adataiból fontos tanulságokat lehet levonni.
Videó: elszabadult az ukrán Fantom, egymás után kaptak lángra az orosz célpontok
Alapos munkát végeztek a katonai hírszerzés drónjai.
Mesterséges intelligencia - tovább növelheti a Nyugat dominanciáját -
Felerősítheti-e a Globális Észak kulturális dominanciáját az, ha a nagy nyelvi modellek legtöbbje angol nyelvű, a nyugati értékrendet tükröző anyagokra épül.
Fúrd meg magadnak a jövőt: milliárdokért ketyeg most a geotermikus bomba
Mit szólnál ahhoz, ha azt mondanánk: a következő sikerágazat nem a mesterséges intelligencia, nem is az űrkutatás, hanem a föld alatt lapul?

A gazdasági önkárosításról
Hiába lehetne olcsóbb az olajkitermelés Szaúd-Arábiában, mint Amerikában, mégis drágább, hiszen nemcsak a kitermelés költségét kell belőle finanszírozni, hanem az egész államot. Az analó

Jönnek a karbonvám (CBAM) felszólítások - közeleg a szankciók ideje
Bár a karbonvámról (CBAM - Carbon Border Adjustment Mechanism) szóló rendelet több mint másfél éve hatályban van, a tapasztalatok szerint a magyarországi importőrök jelentős része még mindi

Energiahatékonysági szakpolitikai csomag
Az IEA friss keretrendszere világos: szabályozás, információ, ösztönzők - ezek a hatékony klímapolitika alappillérei.
SPB: Jelentős mértékben visszaesett a fogyasztás az USA-ban
Makrogazdasági szempontból egy rendkívül meghatározó időszakhoz érkeztünk. A múlt heti események alapján megerősítést nyert, hogy várakozásaink nagyrészt helytállóak voltak: előrejelz
Vagy nő, vagy fogy - Film a HOLD első harminc évéről
Nemrég ünnepeltük a HOLD 30. szülinapját. Ezt a három évtizedes utazást foglalja össze a cég eddigi három vezérigazgatója és összes partnere a szülinapi kisfilmünkben. A... The post Vagy n

Trump Signs Stablecoin Law - But Can We Stabilize the Stablecoin?
In a landmark move, the United States has passed a long-awaited law regulating stablecoins, signalling a turning point for digital assets pegged to the U.S. dollar. What if making stablecoins more stable o


344 milliárd dolláron ülnek – Mire készülnek Buffették?
Nem vették meg az április esést, nagy dobásra készülhetnek a Berkshire-nél.
Példa nélküli félév a régió tőzsdéin – hol van még jó beszálló?
A lengyel, a cseh, a román és a magyar piac is felértékelődésen ment keresztül.
Lesújtó adatok érkeztek – Mégsem olyan ütésálló az amerikai gazdaság?
Érdemes körültekintően figyelni az USA-ban zajló változásokat.
Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?
A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.
Kereskedés külföldi részvényekkel
Kezdő vagy, de külföldi részvényekkel kereskednél? Megmutatjuk, mire figyelj a kiválasztásnál, melyik platformunk a legjobb ehhez, és hogyan segít tanácsadó szolgáltatásunk, hogy magabiztosan lépj a nemzetközi piacokra.