Kemény harc folyik a hatalomért Európa egyik legerősebb országában

Lesújtott Damoklész kardja

Botrányai miatt Boris Johnson kormányfő egyre nehezebb helyzetbe került a tavalyi év vége óta, lemondásának követelésétől voltak hangosak a brit parlament ellenzéki padsorai és a nagy-britanniai lapok. A kormányfővel való elégedetlenség egyre inkább túlmutatott a természetes politikai “ellenségeken” – így például a Munkáspárton, a Liberális Demokratákon és a Skót Nemzeti Párton –, saját pártja körül, majd saját frakciójában is megnőtt a miniszterelnök leváltását támogatók száma.

A politikus lemondását követelő, nagy visszhangot keltő felszólalások mellett folyamatosan Damoklész kardjaként lebegett Johnson feje felett a bizalmatlansági szavazás lehetősége.

A bizalmatlansági szavazásra végül sor is került. Boris Johnson végül a 359 fősre csökkenő konzervatív frakció 211 (59%) képviselőjének támogatásával hatalmon maradhatott a június 6-i bizalmatlansági szavazáson – amely következtében 1 évig nem kellett volna újabb szavazástól tartania –, azonban mi is jeleztük: a tory pártvezető egyáltalán nem lehet nyugodt.

A történelmi példák azt mutatták, a megnyert bizalmatlansági szavazás önmagában nem életbiztosítás. Theresa May korábbi konzervatív miniszterelnök úgy bukott meg, hogy a fél évvel korábbi bizalmatlansági szavazáson a képviselők nagyobb aránya (63%) támogatta, mint Johnsont. Intő példa volt emellett Margarat Thatcher és John Major egykori tory kormányfők esetei is, mivel Thatcher egy megnyert párvezető-választás évében kényszerült lemondásra, Major pedig hatalmas vereséget szenvedett 1997-ben, 2 évvel azután, hogy túlélt egy bizalmatlansági szavazást.

Júniusban nagy figyelem övezett két időközi választást, amelyet a politikai elemzőik és a sajtó is sorsdöntőnek tartott Johnson miniszterelnöki pályafutásának jövője szempontjából. Június 24-én Wakefield választókörzetben Imrad Ahmad Khan, Tiverton and Honiton választókörzetben pedig – a parlamenti ülések alatt pornográf tartalmakat néző – Neil Parish tory képviselők kényszerű lemondása miatt volt szükség időközi választásra.

Míg Tiverton and Honiton körzetben a Liberális Demokraták jelöltje, Richard Foord a szavazatok több mint felét (52,9%) megszerezve győzte le a tory Helen Hurfordot (38,5%), addig Wakefield körzetben a Munkáspárt által indított Simon Lightwood (47,9%) közel 18 százalékpontot vert a konzervatívok jelöltjére, Nadeem Ahmedre (30%).

Wakefield is egyike volt a konzervatívok “szerzeményeinek” az előző parlamenti választás során, ezért a győzelem a Munkáspárt számára revansot, Johnson számára pedig fájó nimbuszrombolást jelentett. Talán még ennél is jobban fájt a Devonban elhelyezkedő Tiverton and Honiton választókörzet elvesztése, hiszen azt 25 éve, annak 1997-es létrehozása óta a Konzervatív Párt uralta.

Hasta la vista, baby

Végül Johnson saját kormányában is egyre többen adtak hangot nemtetszésüknek. Miután a kormányon belül több mint 40-en mondtak le, és sok konzervatív törvényhozó nyíltan fellázadt, július 6-án néhány kabinetminiszter elment a Downing Streetre, hogy közölje Johnsonnal: mennie kell. A kormányfő egészen eddig, a Konzervatív Párton belül egyre erősödő ellenállás ellenére sem kívánt távozni. Több vezető tory politikus – például Rishi Sunak – mellett szimbolikus volt Nadhim Zahawi lemondása is, akit Johnson nem egészen 24 órával előtte nevezett ki pénzügyminiszternek.

Boris Johnson végül július 7-én jelentette be lemondását a Konzervatív Párt pártelnöki tisztségéről és a miniszterelnöki posztról, azzal a kiegészítéssel, hogy addig ő marad a toryk vezetője és a kormányfő, amíg ki nem választják utódját.

Johnson esete tehát tovább erősítette azt brit politikai ökölszabályt, miszerint egy túlélt bizalmatlansági szavazás nem jelent politikai életviztosítást.

Bejelentése során a politikus elmondta, hogy megpróbálta meggyőzni kollégáit arról, hogy leváltása nem szükséges, hiszen egy minden téren nehéz nemzetközi környezetben érnek el sikereket. A miniszterelnök nem tudta meggyőzni őket, így ahogyan fogalmazott: szomorúan hagyja ott "a világ legjobb munkahelyét."

nem volna meglepő azonban, ha Johnson szívesen visszatérne a "világ legjobb munkahelyére".

Július 20-án került sor Boris Johnson – eddigi (?) – utolsó PMQs válaszaira mint miniszterelnök. A miniszterelnöki kérdések órája során a távozó kormányfő így zárta mondandóját:

Hasta la vista, baby...

Hasta la vista, vagyis: viszontlátásra. Az ikonikus mondat használata miatt még hivatalos távozása előtt megkezdőtek a politikai jövőjével kapcsolatos találgatások, sokakat nem lepne meg, ha Boris Johnson egy esetleges későbbi visszatérésben reménykedne.

A kezdő tizenegy

Miután július 11-én utolsóként Liz Truss külügyminiszter is bejelentette indulását; végül tizenegyre bővült a Konzervatív Párt vezetői tisztségére pályázók száma. Truss mellett a legismertebbek közé tartozott a két volt egészségügyi miniszter, Sajid Javid és Jeremy Hunt, valamint Rishi Sunak volt pénzügyminiszter, aki Javiddal együtt lemondott, tiltakozásul a Johnson körül kirobbant botrányok miatt. Javid és Sunak távozása indította el azt a szinte példátlan lemondási hullámot a brit kormányon belül, amely végül Boris Johnsont is távozásának bejelentésére kényszerítette.

A jelöltek mezőnyében szerepelt még többek között Penny Mordaunt, a külkereskedelmi minisztérium kereskedelempolitikai államtitkára, akit sokan a verseny sötét lovának, titkos esélyesnek tartottak. Elindult továbbá Kemi Badenoch volt esélyegyenlőségi államtitkár, Grant Shapps közlekedési miniszter és Nadhim Zahawi korábbi pénzügyminiszter. Rajtuk kívül Suella Braverman, a brit kormány jogi főtanácsadója, Rehman Chishti helyettes külügyi államtitkár és Tom Tugendhat, a londoni alsóház külügyi bizottságának elnöke, a Konzervatív Párt egyik legbefolyásosabb képviselője is közölte, hogy indul a vezetőválasztási versengésben.  

Kellő támogatás (20 képviselő) hiányában végül Javid, Shapps és Chishti még hivatalos jelöltté válásuk előtt visszaléptek a megmérettetésről, így nyolcan jutottak el a rajtvonalig. Az első fordulóban két jelölt, Zahawi és Hunt vérzett el, ők nem tudták megszerezni az első fordulón való túljutáshoz szükséges szavazatszámot (30 képviselő). Ezt követően fordulónként esett ki a legkevesebb támogatást gyűjtő 1-1 jelölt.

Július 20-án a frakciótagok utoljára szavazhattak a jelöltekről, mielőtt a végső döntés a párttagok kezébe kerülne. Rishi Sunak, Penny Mordaunt és Liz Truss közül végül a volt védelmi miniszter Mordaunt esett ki.

Sunak minden szavazási fordulóban az élen végzett, és az ötödik, utolsó körben 137 szavazattal szerezte meg az első helyet, míg Truss csak az utolsó fordulóban előzte meg Penny Mordauntot (105 szavazat), 113 szavazattal befutva a második helyre.

Szeptembertől tehát Rishi Sunak vagy Liz Truss lesz a toryk vezetője és Nagy-Briatannia miniszterelnöke.

Mit ígér Truss és Sunak a szigetország lakói számára?

Liz Truss külügyminiszter és Rishi Sunak volt pénzügyminiszter a kampányaik alatt felvázolták több programpontjukat, számos javasolt közpolitikai intézkedést, és ezek ismertetését a következő hónapban is folytatni fogják.

Liz Truss programja

Adók és költekezés: Állítása szerint Truss vissza akarja vonni az áprilisban életbe lépett, nemrégiben végrehajtott társadalombiztosításijárulék-emelést. Ígéretet tett a társasági adó tervezett - 2023-ra 19%-ról 25%-ra való - emelésének elvetésére. Felfüggesztené az úgynevezett "zöld adót", amely az energiaszámla egy részét teszi ki, és amely szociális és zöld projekteket finanszíroz. Azt mondja, hogy az adócsökkentéseket úgy fogja kifizetni, hogy az Egyesült Királyság "Covid-adósságának" rendezését hosszabb időre ütemezi. Ígéri, hogy megváltoztatja az adókat, hogy megkönnyítse az emberek számára, hogy otthon maradhassanak a gyermekek vagy idős rokonok ápolása érdekében. Új, "alacsony adókkal és szabályozással rendelkező zónákat" kíván létrehozni országszerte, hogy az innováció és a vállalkozások központjait hozza létre. Azt állítja, hogy nem fogja csökkenteni az állami kiadásokat, hacsak nem talál olyan megoldást, amely nem vezet jövőbeli problémákhoz. 2030 helyett 2026-ra előrehozná a GDP 2,5%-ának védelmi célú felhasználásának tervét, és 2030-ra új, 3%-os célt jelölne ki.

Megélhetés: Azt mondja, hogy a válságot úgy fogja kezelni, hogy pénzt tesz vissza az emberek zsebébe, például a társadalombiztosítási járadék emelésének eltörlésével. Felfüggesztené az úgynevezett "zöld adót" - az energiaszámla egy részét, amelyet szociális és zöld projektekre fordítanak. Ígéri, hogy megváltoztatja az adókat, hogy megkönnyítse az emberek számára, hogy otthon maradhassanak a gyermekek vagy idős rokonok ápolása érdekében. Azt mondja, hogy a Bank of Englandnek többet kell tennie az infláció kezelése érdekében, és egy vita során azt állította, hogy "nem voltunk elég kemények a monetáris kínálattal kapcsolatban".

Klímavédelem: Azt mondja, hogy tiszteletben fogja tartani a 2050-re kitűzött célt, és a COP26 klímacsúcson arról beszélt, hogy "felgyorsítjuk a zéró kibocsátásra való átállást". Felfüggesztené a "zöld adót" és felülvizsgálná a fracking betiltását. Azt mondja, hogy az Egyesült Királyságnak több atomerőművet és kis moduláris atomreaktorokat kell építenie. Jobban szeretné védeni az élővilágot és a biológiai sokféleséget, és új felmérést indítana az Egyesült Királyság élővilágáról, hogy kiderüljön, mely fajok vannak veszélyben.

Érdemes megjegyezni, hogy környezetvédelmi miniszterként Truss korábban csökkentette a naperőművek támogatását, és "a táj szégyenfoltjának" nevezte őket.

Brexit: Amellett érvel, hogy annak ellenére, hogy a 2016-os népszavazáson az EU-ban maradásra szavazott, a választók bízhatnak a Brexit ügyében. Külügyminiszterként Truss felelős az Észak-Írországról szóló, nagy nemzetközi botrányt kavaró jegyzőkönyv-tervezet beterjesztéséért, amely felülírhatja az Egyesült Királyság és az EU közötti, a Brexit utáni megállapodás egyes részeit. Ígéretet tett arra, hogy 2023 végéig eltörli vagy felváltja "a gazdaságot hátráltató uniós jogszabályokat".

Egészségügy és szociális gondozás: azt mondja, hogy a háziorvosi szolgáltatásoknak hozzáférhetőbbnek kell lenniük a kórházi szolgáltatásokra nehezedő nyomás csökkentése érdekében. úgy véli, hogy az iskolákban több mentálhigiénés támogatásra lenne szükség. arra szeretné ösztönözni azokat az orvosokat, akik a világjárvány idején nyugdíjba vonultak, hogy segítsenek az NHS-nek, hogy "térjenek vissza a szakmába".

Oktatás: A politikus ígéretet tett arra, hogy minden gyermeknek megadják "a legjobb esélyt a sikerhez", függetlenül attól, hogy honnan származik és milyen háttérrel rendelkezik. A meglévő, jól teljesítő akadémiai iskolákat bővítené, a sikertelen intézményeket pedig ingyenes iskolákkal váltaná fel. Több gyermekgondozási lehetőséget ígér a szülőknek a tanítási napok folyamán, és bővítené azon szolgáltatók körét, amelyek elfogadják a kormányzati gyermekgondozási jogosultságokat. Meg kívánja reformálni az egyetemi felvételi eljárásokat, hogy a diákok az érettségi (vagy azzal egyenértékű szint) megszerzése után jelentkezzenek, ne pedig a prediktált jegyek alapján. Azt mondja, hogy a legjobb jegyeket elérő diákokat automatikusan meg kellene hívni, hogy jelentkezzenek Oxfordba és Cambridge-be. Több mentális egészségügyi támogatást szeretne az iskolákban. Azt szeretné, ha az iskolákban egynemű mosdókat biztosítanának, vagyis a fiúk és a lányok számára külön-külön mosdó állna rendelkezésre.

Rishi Sunak programja

Adók és költekezés: Azt ígéri, hogy csökkenti az adókat, "ha már megragadtuk az inflációt", amely kapcsán szerinte az a kérdés, "mikor", nem az, hogy "ha". Ígéri, hogy a személyi jövedelemadó alapkulcsát 2024 áprilisában 1 pennyvel, a következő parlamenti ciklus végéig további 3 pennyvel csökkenti. Azt is ígéri, hogy egy évig eltörli a háztartási energia 5%-os áfakulcsát, ha a számlák árplafonja egy átlagos háztartás esetében 3000 font fölé emelkedik. Azt mondja, hogy a közszféra bérmegállapodásairól független bérfelülvizsgálati testületeknek kellene dönteniük. Kancellárként egyébként 1,25 pennyvel emelte a társadalombiztosítási járulékot az egészségügy és a szociális ellátás finanszírozása érdekében, ugyanakkor 12 570 fontra emelte azt a kereseti szintet, amelytől kezdve a társadalombiztosítást fizetni kell. Bejelentette továbbá, hogy a társasági adót 19%-ról 25 %-ra kívánja emelni 2023 áprilisában. Ígéri, hogy fenntartja a védelmi kiadásokat, és azt mondja, hogy a GDP 2%-át kitevő jelenlegi minimális kiadási szintre "padlónak, nem pedig plafonnak" kell tekintenünk.

Megélhetés: Azt mondja, hogy az infláció - az árak emelkedésének mértéke - megfékezése a legsürgetőbb kérdés. Ígéri, hogy a foglalkoztatásra összpontosít, és biztosítja, hogy az emberek rendelkezzenek a jobban fizetett állásokhoz szükséges készségekkel. Azt mondja, hogy a fűtésszámlák hosszú távú megoldása a lakások szigetelésének javítása és az ehhez szükséges támogatás biztosítása az emberek számára. Ígéri, hogy egy évig eltörli a háztartási energia 5%-os áfakulcsát, ha a számlák árplafonja egy átlagos háztartás esetében 3000 font fölé emelkedik.

Korábban a támogatások finanszírozása érdekében pénzügyminiszterként bejelentette az "energiaipari nyereségadó" bevezetését az energiavállalatok számára. A támogatás magában foglalt egy 650 fontos kifizetést a segélyezett háztartásoknak, egy 300 fontos kifizetést a nyugdíjasoknak, akik téli tüzelőanyag-támogatást kaphatnak, és egy 150 fontos fogyatékossági megélhetésiköltség-támogatást. Minden háztartás 400 font támogatást is kapott az energiaszámlákhoz a korábban bejelentett 150 fontos önkormányzati adó-visszatérítésen felül.

Klímavédelem: Azt mondja, hogy tiszteletben fogja tartani a 2050-re kitűzött célt, a zéró kibocsátási szint elérését. Azt mondja, hogy a zéró kibocsátásra vonatkozó célokat zöld energiával és a gazdasági növekedés fokozásával kell megvalósítani. Úgy véli, hogy a politikusoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az embereket is magukkal hozzák, ahelyett, hogy túl keményen vagy túl gyorsan csökkentenék a kibocsátást. Visszavonná az új szárazföldi szélerőművek építésének tilalmára vonatkozó terveket, de megkezdené a tengeri szélerőművek építésének kiterjesztését. Törvényileg előírt célt vezetne be, hogy 2045-re az Egyesült Királyság energiaellátása önellátóvá váljon - és megpróbálná ezt a célt túlteljesíteni. Míg a pénzügyminisztériumban volt, azzal vádolták, hogy blokkolja a kiadásokkal járó zöld közpolitikai intézkedéseket. A COP26 klímacsúcs előtt megígérte, hogy az Egyesült Királyság lesz az "első záró kibocsátású globális pénzügyi központ".

Brexit: Sunak a Leave kampány támogatója volt, az EU elhagyása mellett kampányolt a népszavazáson. Bírálta a Trusshoz kötődő, a Brexit utáni megállapodás részét képező Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv működését, amely óriási kihívást jelent "a nemzet helyzetének stabilitása szempontjából". Elkötelezte magát amellett, hogy a következő parlamenti választásig megreformálja az összes még hatályos uniós jogszabályt és hivatali működést. Eltörölné a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó, szerinte az EU-tól örökölt szabályozást, hogy az ágazatban az 1980-as évekhez hasonló növekedést indítson el. Felváltaná a meglévő adatvédelmi szabályokat (GDPR), hogy segítse a brit technológiai cégek innovációját és a közszolgálatok adatmegosztását a bűnmegelőzés érdekében.

Egészségügy és szociális gondozás: Ígéri, hogy felgyorsítja az NHS - vagyis az Országos Egészségügyi Szolgálat - célkitűzéseit a várólisták csökkentésére, 2024 szeptemberéig megszünteti az egyéves várakozási időt, és jövőre csökken az összes várólistán lévők száma. Ideiglenes, 10 fontos bírságolási rendszert kíván bevezetni a háziorvosi vagy kórházi időpontot elmulasztók számára. Több diagnosztikai szolgáltatást - például MRI- és CT-vizsgálatokat - kíván nyújtani a High Street üresen álló üzleteiben. Felgyorsítaná a klinikai kísérletek engedélyezési folyamatát azáltal, hogy egységes engedélyezési szolgálatot hozna létre az Egyesült Királyságban végzett kísérletek számára. Azt mondja, hogy hisz az NHS-ben, és hogy nehéz politikai döntést hozott, amikor a szolgáltatás finanszírozásának új módját találta ki - azaz a társadalombiztosítás emelését.

Oktatás: Azt mondja, támogatná a gimnáziumok visszatérését. Ígéri, hogy megerősíti az iskolai szexuális és párkapcsolati nevelésre vonatkozó útmutatást, hogy a gyermekeket "megvédjék a nem megfelelő anyagoktól". Azt szeretné, ha az Ofsted felügyelői a sportórák alapján osztályoznák az iskolákat.

Parázs viták, zakatoló országjárás

A két jelölt július 28. és augusztus 31. között országszerte megrendezésre kerülő rendezvényeken próbálja meggyőzni a párttagokat, hogy támogassák őket.

A szavazás szeptember 2-án 17:00 órakor zárul, a győztest szeptember 5-én jelentik be.

A Konzervatív Párt nem árulta el, hogy pontosan hányan jogosultak szavazni a verseny utolsó szakaszában, de körülbelül 160-180 ezer tagról lehet szó, vagyis a brit választópolgárok mintegy 0,3%-áról. 

A napról napra zajló országjárás állomásai mellett jelentős figyelmet kapott a két jelölt között eddig megrendezett 3 televíziós vita is. Truss - 30 százalékpont körüli - előnye stabilnak tűnik a tory tagság körében, így érthető módon Sunak próbált nagyot villantani a viták során. Az első összecsapást követően számos kritika érte, miszerint túlságosan kemény volt Truss-szal szemben, azonban egyértelműen határozott és kompetens vezető képét mutatta. A legutóbbi, Sky News által szervezett vitán jelenlévő közönség szerint egyébként Sunak volt az esemény győztese.

Sunak stílusa optimizmust és lelkesedést mutat, míg Truss igyekszik minél inkább államasszonyként megjelenni, amely gyakran esik egybe példaképe, Margaret Thatcher utánzásával. Utóbbiban egyébként nincs vita a felek között, hiszen Sunak is - a brit társadalomban rendkívül megosztó - Thatchert tartja a Konzervatív Párt valaha volt legjobb vezetőjének.

It's the economy, stupid? - A legfontosabb vitás kérdés

A vitákon rendre a gazdasággal kapcsolatos megközelítésük volt a meghatározó különbség. Liz Truss azt állította, hogy a Rishi Sunak által javasolt adószintek recesszióhoz vezetnek, nem pedig növekedéshez; Rishi Sunak szerint viszont Liz Truss adócsökkentési terve súlyosbítja az inflációt és meghosszabbítja a gazdasági fájdalmakat. A két jelölt minden alkalmat megragadott, hogy egymás gazdasági terveit ostorozzák. A már említett első vitán Sunak nem finomkodott Truss tervének jellemzésével:

Az inflációból hitelfelvétellel való kivezető út egy tündérmese.

Truss szerint a recesszió "nem elkerülhetetlen", ha "merész" lépéseket tesznek. Sunak keményen ellenzi Truss állításait, miszerint az adócsökkentésekkel elkerülhető a recesszió. A volt kancellár az Eastbourne-i vezetőválasztási rendezvényen beszélt a kérdésről, és a Bank of England figyelmeztetését vette alapul, és hangsúlyozta, hogy az adócsökkentés előtt az emelkedő árak kezelését szeretné előtérbe helyezni. Sunak figyelmeztette a Konzervatív Párt tagjait: ha nem sikerül gyorsan ellenőrzés alá vonni az inflációt, a toryk "búcsút inthetnek" a következő választások megnyerésének.

Míg a miniszterelnök-jelöltek heves vitákat folytatnak a költségvetési politikáról, az aggódó brit családok és vállalkozások azon tűnődnek, az ajánlott és ígért segítség elég lesz-e, és azon, mi jöhet még.

A YouGov brit közvélemény-kutató felmérése szerint a britek 61%-a nagyon valószínűnek tartja, hogy az Egyesült Királyság a következő 12 hónapban recesszióba kerül, míg 26%-uk szerint valamelyest valószínű.

A 2951 brit felnőtt megkérdezésén alapuló friss kutatás szerint a recesszióval kapcsolatban 29% úgy véli, már most is recesszió van, 34%-uk pedig úgy gondolja, nem kerülhető el. A britek mindössze 18%-a gondolja azt, hogy elkerülhető a recesszió.

How likely or unlikely do you think it is that the UK will enter a recession in the next 12 months?Very likely: 61%Somewhat likely: 26%Somewhat unlikely: 3%Very unlikely: 1% https://t.co/lRfT0feDCH

— YouGov (@YouGov) August 5, 2022

A gazdaság kapcsán a toryk potenciális vezetőiről, Nagy-Britannia következő miniszeterelnökéről is közvélemény-kutatást végeztek az alábbi kérdés alapján:

Képzelje el, hogy az Egyesült Királyság a következő 12 hónapban recesszióba kerül, Ön szerint ki lenne a legalkalmasabb arra, hogy véget vessen egy ilyen recessziónak?

A britek 12%-a szerint Liz Truss, 19%-uk szerint Rishi Sunak volna az alkalmasabb a recesszió kezelésére. A választók 46%-a szerint egyikük sem alkalmas a feladatra.

A City is harcba szállt

Miközben Rishi Sunak és Liz Truss folytatják vitáikat az adópolitika jövőjéről és a Bank of England szerepéről, a City - vagyis London pénzügyi központjának - egyes kormányhoz közel álló vezető személyiségei elkezdték nyilvánosságra hozni, melyik jelöltet favorizálják.

A pénzügyi szektor színt valló szereplői között egyértelműen Truss felé billen a mérleg nyelve.

Andrew Law fedezeti alapkezelő és Lord Michael Spencer, a NEX Group alapítója is a külügyminiszter mellett foglalt állást. Law, aki a Caxton Associates vezérigazgatója, segít finanszírozni Truss kampányát, és korábban több mint 3 millió fontot adományozott a Konzervatív Pártnak. Law a The Timesnak azt mondta, hogy "teljesen helyénvaló és demokratikus", hogy Truss felül akarja vizsgálni a Bank feladatkörét, és kijelentette, hogy Truss gazdaságpolitikáját "igazságtalan kritikák érték" - számolt be a londoni Financial News.

John Redwood, a Charles Stanley alapkezelő vezető globális stratégája és Wokingham konzervatív képviselője szintén Truss mögé állt.

Liz Truss a növekedéspárti gazdaságpolitika friss levegőjét kínálja, hogy elsöpörje a kincstári ortodoxia fojtogató pesszimizmusát

- írta a Twitteren, és Sunakot "Mr Flip Flop"-nak nevezte az energiaszámlák egyéves adómentességével kapcsolatos fordulata miatt.

A határozott brexitpárti Redwood szövetségesei sürgetik Trusst, hogy győzelme esetén nevezze ki pénzügyminiszterré Redwoodot, aki pályája elején Margaret Thatcher politikai osztályán dolgozott - írja a The Express.

Közben Truss több, pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó vezető politikus támogatását is elnyerte, köztük Jacob Rees-Moggét, aki a Brexit-lehetőségek államtitkára, illetve a Somerset Capital alapítója. Sajid Javid volt pénzügyminiszter is beállt a külügyminiszter mögé, és "magas adókkal és alacsony növekedéssel járó gazdaságba való alvajárással" vádolta Sunakot.

A pénzügyi szektor azonban nem osztatlanul támogatja Trusst. Két korábbi, a londoni City pénzügyi központjáért felelős pénzügyminisztériumi államtitkár, John Glen és utódja, Richard Fuller is támogatja Sunakot. Mel Stride, a Pénzügyi Bizottság elnöke, Guy Opperman nyugdíjügyi államtitkár, Greg Hands üzleti és energiaügyi államtitkár valamint Bim Afolami, a pénzügyi szolgáltatásokkal és piacokkal foglalkozó parlamenti csoport elnöke szintén Sunak mellett kötelezte el magát. Matt Hancock volt egészségügyi miniszter, aki a kabinetből való távozása óta élénken érdeklődik a kriptovaluták iránt, szintén a Sunak támogatója.

Szeptember után jön a neheze

Bár Rishi Sunak többek között Dominic Raab, Jeremy Hunt, Grant Shapps, Rehman Chishti és William Hague támogatását élvezi, nagy nevek terén jelentősen le van maradva a külügyminiszterhez képest.

Liz Truss olyan prominens konzervatív politikusok támogatását tudhatja magáénak, mint a már említett Jacob Rees-Mogg, Ben Wallace védelmi miniszter, Iain Duncan-Smith, Nadine Dorries, illetve Brandon Lewis. A korábbi miniszterelnök-aspiránsok közül a már szintén említett Javid mellett Trusst támogatja Tom Tugendhat, Nadhim Zahawi, illetve a két jelölt mögött harmadikként befutó Penny Mordaunt is.

Maradhattam volna elkötelezetlen, szürcsölhetnék most pina coladát, de nem teszem, mert ez túl fontos, és nem bízom a véletlenre

- viccelődött Truss támogatása kapcsán Mordaunt.

A választást azonban a párttagok döntik el, és a szeptemberi eredmény után jön csak a neheze.

Bárki is lesz a toryk vezetője, a konzervatív párttagok meggyőzése után a brit választópolgárok szélesebb rétegét kell meggyőznie arról, alkalmasabb, mint Keir Starmer; a tory szimpatizánsokat pedig arról is, hogy jobb választási esélyekkel rendelkezik a Munkáspárt vezetőjénél.

Az Opinium, illetve a YouGov kutatása szerint is Truss rendelkezik a legjobb mutatóval a Starmerrel való összevetésben. Azonban van egy jelentős különbség: míg az Opinium kutatásában népszerűbb , mint a munkáspárti vezető (Truss: 29% - Starmer: 28%), addig a YouGov mérése szerint három százalékpontos hátrányban van (Starmer 31% - Truss 28%).

In a series of pic.twitter.com/1ieUGfhV05

— Opinium (@OpiniumResearch) August 7, 2022

A YouGov összevetése alapján a brit válaszók között Truss és Sunak fej-fej mellett áll, mindkettejüket a választók 24-24%-a tartaná jobb miniszterelnöknek, a polgárok 49%-a nem tud válaszolni, 3%-uk pedig nem válaszolt.

A Konzervatív Párt tagjai között végzett utolsó felmérés szerint Liz Truss előnye riválisával szemben már 38 százalékpontra nőtt, a párttagok 69%-a külügyminisztert preferálja, míg Sunak a tagok 31%-ának támogatását tudhatja magáénak.

NEW Conservative members leadership poll (29 Jul - 2 Aug)Headline VITruss: 69% (+7 from 20-21 Jul)Sunak: 31% (-7)Full responseTruss: 60% (+11)Sunak: 26% (-5)Don't know/won't vote: 13% (-8) https://t.co/wGmRqtYJgX

— YouGov (@YouGov) August 2, 2022

Ők a legjobbak, akiket az ország közel 70 millió lakosából kaptunk... nem tudnánk ennél jobbat?

- tette fel a kérdést Stephen Pound volt munkáspárti képviselő Sunak és Truss július 26-i vitája után, azonban a Munkáspárt vezetőjének helyzete sem fényes: a brit választópolgárok jelentős része nem tudja, mit képvisel Keir Starmer. Úgy tűnik, ahogyan vezetése idején Ed Miliband sem tudott többet mutatni annál, hogy ő "nem Tony Blair", Starmer sem tud karakteres vezetővé válni, nem elégséges az, hogy ő "nem Corbyn".

Half of voters don't know what Keir Starmer stands far - a problem that once befell Ed Miliband. @BNHWalker

— Britain (Elects) August 2, 2022

A legfrissebb felmérés szerint a Munkáspárt továbbra is négy százalékpontos előnnyel rendelkezik, 37%-on áll. A konzervatívok 33%-os, a Liberális Demokraták pedig 11%-os támogatottsággal bírnak.

Latest Westminster voting intention (4-5 Aug)Con: 33% (-1 from 27-28 Jul)Lab: 37% (+2)Lib Dem: 11% (-2)Green: 8% (+1)Reform UK: 3% (=)SNP: 5% (=) https://t.co/LjUu4yJOAS

— YouGov (@YouGov) August 8, 2022

Sötét fellegek borulnak Nagy-Britanniára?

Truss előnye jelentős, de érdemes megjegyezni, hogy a verseny még nem ért véget. A Bank of England rémisztő várakozásai elgondolkodtathatják a tory párttagokat azzal kapcsolatban, hogy Truss pozitív várakozásai helyett Sunak megfontoltságát válasszák. A dolgok jelen állása szerint viszont azonban az Egyesült Királyság következő miniszterelnökét Liz Trussnak fogják hívni, aki a szigetország harmadik női kormányfője lehet Margaret Thatcher és Theresa May után.

A közvélemény-kutatások szerint, ahogyan Sunak számára nem jelent hátrányt nagy vagyona, úgy a polgárokat nem érdekli Truss korábbi liberális demokrata politikai múltja, illetve egykori monarchiaellenessége sem. A napokban nagy vihart kavart azonban külügyminiszter azon kijelentése, miszerint miniszterelnökként ignorálná a Skót Nemzeti Pártot vezető Nicola Sturgeont, tehát természetesen pártja legfőbb követelését: a Skócia függetlenségéről szóló újabb népszavazás kiírását is.

Hozzáállása kormányfőként kontraproduktív és veszélyes lehet az Egyesült Királyság már így is egyre instabilabb egységére.

Akár Truss, akár Sunak kerül a Downing Street 10-be, könnyen olyan helyzetbe kerülhet, mint Gordon Brown korábbi munkáspárti miniszterelnök.

Brown 2007-ben a parlamenti ciklus közepén, egy válság előtt lett miniszterelnök, majd elbukta az átalános választást. Ám míg 2010-ben David Cameron személyében egy friss és berobbanó David Cameron volt az ellenzék vezére, a Keir Starmer vezette Munkáspárt viszont egyelőre nem jelent végzetes veszélyt a Konzervatív Párt számára. Természetesen, ahogyan az elmúlt hónapokban sok egyéb, úgy ez is gyorsan változhat a brit politika csatamezején.

Címlapkép forrása: Jeff Overs/BBC via Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ