Rakétaverseny robbant ki a felemelkedő nagyhatalmak között: ez termonukleáris háborúval is fenyegethet

Az Integrált Rakétaerő (IRF) létrehozásának célja, hogy India kezelni tudja a Kínával szembeni hagyományos hadviselési aszimmetriát. A 2021-ben először javasolt közös haderőnemi szervezet azonban még mindig csak elméleti szinten létezik. Az IRF a hadsereg, a haditengerészet és a légierő közös szervezete lenne, amely bizonyos szempontból tükrözné a kínai Népi Felszabadító Hadsereg Rakétaerejét. Az indiai szervezet azonban csak a hagyományos rakétákért felelne, míg az interkontinentális és közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták továbbra is a Stratégiai Erők Parancsnoksága alá tartoznának.

Az IRF fegyverarzenáljába tartozna a Brahmos cirkálórakéta, a hajóalapú nagy hatótávolságú szárazföldi támadó cirkálórakéta, a Pinaka többszörös rakétaindító rendszer és a Pralay taktikai ballisztikus rakéta. Ezek hatótávolsága azonban nem haladja meg az 500 kilométert, ami csak a Tibeti-fennsík és a határhoz közeli területek elérésére elegendő. Ezzel szemben Kína ballisztikus rakétái, mint a DF-26 és a DF-100, akár 2000 kilométeres hatótávolsággal rendelkeznek, így az indiai szárazföld mélyére is csapást mérhetnek. Kína 3500 rakétából álló arzenálja az elmúlt négy évben 50%-kal nőtt, és az ázsiai biztonság egyik meghatározó tényezőjévé vált.

India számára a kérdés az, hogy milyen hatással lennének a kínai rakéták, ha újabb konfliktus robbanna ki a 3400 kilométeres kínai-indiai határon. A Himalája hegyei között a nagyszabású szárazföldi hadműveletek rémálomszerűek lennének, de a nagy hatótávolságú fegyverek elérhetik az ellátóbázisokat, parancsnokságokat és kritikus infrastruktúrát. Szakértők szerint India használhatná az Agni-5 rakétát – egy 5000 kilométeres hatótávolságú, jelenleg a nukleáris erőkhöz rendelt rakétát – hagyományos küldetésekre, valamint fejleszthetne nagy hatótávolságú hiperszonikus fegyvert is. Az IRF nélkül azonban nem lehet világos prioritásokat meghatározni, és a rakétaképességeket nem lehet hatékonyan integrálni.

Az IRF létrehozása előtt álló akadályok között szerepel a haderőnemek közötti rivalizálás, mivel vonakodnak feladni a rakétáik feletti ellenőrzést.

Emellett kérdéses, hogy az IRF csak a rakétákat és a rakétavetőket irányítaná-e, vagy a hozzájuk tartozó indító-, kommunikációs és hírszerzési rendszereket is. Pakisztán, India másik stratégiai aggodalma, már reagált az IRF bejelentésére a Hadsereg Rakétaerejének létrehozásával. Végső soron egy Kína-India rakétaverseny egzisztenciális kérdéshez vezethet: képes-e két nukleáris hatalom hagyományos rakétákat kilőni egymás területére anélkül, hogy az termonukleáris háborúvá eszkalálódna.

Címlapkép forrása: Ajay Aggarwal/Hindustan Times via Getty Images