Nukleáris forradalmat indít az Egyesült Államok hadserege

A kezdeményezés alapját az idei év májusában aláírt elnöki rendelet adja, amely 2028. szeptember 30-ig

kötelező jelleggel előírja egy hadsereg által szabályozott mikroreaktor üzembe helyezését legalább egy amerikai katonai támaszponton.

A hadsereg mostani közleménye szerint a végső döntést komplex helyszínértékelési folyamat előzte meg, amely figyelembe vette az érintett bázisok energiaigényét, infrastruktúráját, környezeti adottságait és az ellátásbiztonság szempontjait. Hozzáteszik: az, hogy mennyit telepítenek és hol csak a beszerzési folyamat során dől el, de céljuk, hogy minél több telephelyen valósulhasson meg mikroreaktor-telepítés, amennyiben az műszakilag és pénzügyileg is lehetséges.

Jordan Gillis, a hadsereg létesítményekért, energiáért és környezetért felelős államtitkára szerint az amerikai hadsereg saját szabályozási jogkörei egyedülálló lehetőséget teremtenek arra, hogy reziliens, biztonságos és folyamatos energiaellátást biztosítsanak a legkritikusabb katonai műveleteknek.

A mikroreaktorok első hulláma fokozatosan, tapasztalati alapon kerül majd telepítésre. A hadsereg külön kiemelte, hogy a helyi közösségekkel és önkormányzatokkal átlátható kommunikációt folytatnak majd a projekt előrehaladásáról.

A Janus Program fejlesztési és beszerzési folyamata eltér a hagyományos katonai modellektől. A hadsereg és a Defense Innovation Unit (DIU) már ki is adott egy felhívást, amelyben a fejlett nukleáris technológiákra - különösen mikroreaktorokra - vonatkozó iparági javaslatokat és koncepciókat várnak.

A tervek szerint:

• a reaktorok kereskedelmi tulajdonban és üzemeltetésben maradnak,

• a hadsereg mérföldkő-alapú kifizetésekkel támogatja a fejlesztést,

• a modell a NASA kereskedelmi űrszállítási programját (COTS) veszi alapul.

A hadsereg műszaki felügyeletet biztosít, és támogatja a teljes urán-üzemanyagciklust és az amerikai nukleáris beszállítói lánc fejlődését is.

A Janus Program közvetlenül épít a Project Pele eredményeire, amely az első amerikai katonai célú, szállítható mikroreaktor-projekt volt. A DOE laboratóriumai - amelyek már a Pele projektben is kulcsszerepet játszottak - most is támogatják a műszaki, jogi és szabályozási munkát.

A Janus Program indulása azt jelzi, hogy az USA a következő évtizedben

stratégiai technológiává emeli a kis teljesítményű, biztonságos és decentralizált mikroreaktorokat,

amelyekkel a katonai létesítmények:

• csökkenthetik fosszilisfüggőségüket,

• kevésbé lesznek sebezhetők kritikus infrastruktúrák elleni támadások esetén,

• stabilabb és kiszámíthatóbb energiaellátást biztosíthatnak a globális műveletekhez.

A 2028-as céldátum közelsége miatt várhatóan felgyorsul a nukleáris beszállítói lánc, és új verseny alakul ki a kereskedelmi mikroreaktor-technológiák között - nemcsak a katonai, hanem a civil piacokon is.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio