Amerika lépésével épp a legnagyobb riválisa lehet elégedett: sokasodnak a baljós jelek a feszült térségben

A nyugati illetékesek szerint Hszi Csin-ping elnök minden bizonnyal üdvözli, hogy Washington figyelme és katonai erőforrásai a Közel-Kelet felé fordultak. Ezzel párhuzamosan az amerikai fókusz elterelődött az indo-csendes-óceáni térségről. Ennek kézzelfogható jele, hogy a Pentagon ázsiai katonai eszközöket csoportosított át az iráni hadszíntérre. A helyzet arra utal, hogy Trump iráni háborújából Amerika egy másik riválisa is profitál. A szövetségesek ugyanis már korábban figyelmeztettek:

az emelkedő olajárak és a szankciók enyhülése miatt Vlagyimir Putyin is akaratlanul a konfliktus nyertesévé vált.

Hszi Csin-ping – a legtöbb G20-as vezetővel ellentétben – egyelőre hallgat a Kína egyik fontos partnerét sújtó háborúról. Eközben a pekingi tisztségviselők folyamatosan mérik fel a konfliktus teljes hatását. Bár Kína többször is egyértelművé tette, hogy Tajvant szükség esetén katonai erővel is az ellenőrzése alá vonja, jelenleg semmi sem utal közeli invázióra. Hszi ráadásul a Mao Ce-tung korszaka óta látott legnagyobb tisztogatást hajtja végre a katonai felsővezetésben. Ez a lépés komoly kérdéseket vet fel a kínai Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) harckészültségével kapcsolatban.

Az Egyesült Államok ázsiai szövetségesei egyre jobban aggódnak. Washington ugyanis Japánból egy akár 2400 fős tengerészgyalogos egységet, valamint egy F-35-ös vadászgépeket és helikoptereket szállító parancsnoki hajót vezényelt a Közel-Keletre. I Dzsemjong dél-koreai elnök megerősítette, hogy a Pentagon további légvédelmi eszközöket is kivonhat Ázsiából. Sajtóértesülések szerint fejlett rakétavédelmi rendszerek indítóállásait már át is helyezték a térségből.

Peking számára különösen kedvező fejlemény az amerikai lőszerkészletek gyors fogyása.

Az amerikai erők drága és nehezen pótolható elfogórakétákat kénytelenek elhasználni az iráni drónrajok ellen. Eközben az olcsó Sahed-136-os drónok hatékonyan emésztik fel a jóval fejlettebb fegyverek ellen tervezett védelmi rendszerek kapacitásait. A The New York Times értesülései szerint a konfliktus első hat napjának költségei elérték a 11,3 milliárd dollárt. A német Rheinmetall hadiipari vállalat az első 72 óra amerikai lőszerfelhasználásának értékét 4 milliárd dollárra becsülte, amely mintegy 400 cirkálórakétát és 800 légvédelmi elfogórakétát foglalt magában.

A befolyásos kínai nacionalista véleményvezérek máris levonták a következtetéseket. Hu Hszicsin, a Global Times korábbi főszerkesztője a Weibón azt írta: az elhúzódó háború megmutatta, mennyire „megfeszítettek” az amerikai katonai képességek. Szerinte

„valóban mulatságos”, hogy egyes amerikai elemzők még mindig nagy szavakkal beszélnek a PLA-val való tajvani szembeszállásról.

Címlapkép forrása: Johannes Neudecker/picture alliance via Getty Images