
A magyarországi lakásállomány a legfrissebb, tavalyi népszámlálás előzetes adatai szerint 4,6 millió, amely 4,6 százalékos növekedés a 10 évvel ezelőtti lakásszámhoz képest. Az állomány növekedése töretlen, de ezzel együtt a nem lakott ingatlanok aránya is jelentősen nőtt, 2015-ben már az összes lakás 13 százalékában, vagyis több mint félmillió lakásban nem lakott senki, és ez a szám minden bizonnyal azóta csak tovább nőtt. A valóban lakott ingatlanok száma így körülbelül 4 millió környékére tehető, és figyelembe véve a demográfiai adatokat elképzelhető, hogy ebben jelentős növekedés már nem várható.
A 4 millió lakás teljes, 100 éves megújításához évente átlagosan 40 ezer új építésű lakóingatlanra lenne szükség, azonban 2008 óta, vagyis 15 éve erre nem volt példa.
Annak ellenére sem, hogy az elmúlt években számos olyan ösztönző lépett életbe, mint az 5%-os Áfa, a CSOK és egyéb családtámogatások, amelyek mind-mind a magasabb új lakás-építési számot indukálhattak volna. Bár az elmúlt években valamelyest nőtt az 1000 főre jutó lakásépítések száma, ugyanakkor a 2021-ben a régiós országokban népességarányosan még mindig több lakás épült, mint Magyarországon.
Míg Lengyelországban 6, Csehországban és Szlovákiában 4-4, addig Magyarországon csupán 2 új lakás épült 1000 főre vetítve.
Pedig ráférne a frissítés a hazai lakásállományra, közel 900 ezer olyan lakás volt 2015-ben, amely 1946 előtt épült. Ezek egy része a történelmi belvárosokban található bérházak – melyek egy része műemléki védettség alatt áll, így a „megújítása”, vagyis lebontása és új ingatlan építése nem lehetséges. Másik részük alacsony komfortfokozattal rendelkező családi ház, tanya, és bár erre konkrét statisztika nincs, minden bizonnyal a nem lakott lakások aránya esetükben az átlagot messze meghaladja. A lakásépítések az 1970-es években pörögtek fel igazán, a városokban a panelházak, vidéken pedig a kádár-kockák ezrei nőttek ki a földből. Az átadott lakások száma 1975-ben érte el a csúcspontját, néhány száz darab híján majdnem 100 000 új lakás épült.
Összehasonlításképp 1990 után a legtöbb lakást, 44 ezret, 2004-ben adták át.

Az elkeserítő adat mögötti tényezők nehezen érthetők, hiszen a régiós országok lakosságának vásárlóereje ugyan Csehországban érdemben magasabb, mint a magyaré, de a többi ország hasonló értékekkel bír, és minden bizonnyal a társadalmi adottságok és a történelmi múlt hasonlósága miatt a lakásállomány szerkezetében sem lehet nagy különbség. A lakásárak növekedése szintén nagyon magas volt a régióban, míg Magyarországon 2015 és 2021 között átlagosan 114 százalékkal mentek feljebb az árak, addig Csehországban is 101 százlék volt ez az arány. Magyarország egy másik mutatóban is az egész európai rangsor élére került, amely a vásárlókat érinti a legkellemetlenebbül.
2015 és 2021 között a lakásárakhoz viszonyítva a nettó jövedelmek nálunk értékelődtek le leginkább, vagyis a magyar vásárlók pozíciója romlott leginkább a lakáspiacon.

A kereslet-kínálat alapvető logikája szerint az árak akkor tudnának nyugvópontra kerülni, ha több más tényező mellett az új lakások száma, vagyis a kínálat jelentősen növekedne. Az építőipari beruházók viszont kivárnak, a megemelkedett költségek eltántorítják őket a nagy projektek megvalósításától.
Pedig költöznének a magyarok, a kérdés csak: hova?
A 2014-es számok jöhetnek idén tranzakciószámokban, de az új építésűeknél (fele családi, fele társasházi lakás) a csökkenés a lakásállomány megújulását rontja. A használtaknál elképzelhető, de az új lakásoknál a magas alapanyagárak és egyéb kivitelezési díjak miatt nem tudnak alacsonyabbak lenni az árak, éppen ezért a prémium piac felé mozdul el az új lakások piaca.
Egyfajta kiváltság lesz új lakásban lakni
- hangsúlyozta Kiss Ákos, a Property Market Ingatlanfejlesztő Kft. ügyvezetője néhány nappal ezelőtt egy konferencián.
Tényleg csak penthouse-ok vannak a piacon, vagy lehet még megfizethető új lakást vásárolni? A kínálat csökkenésével megállíthatatlan az árnövekedés, vagy lehet még jó vételeket csinálni? Gyere el a Portfolio Lakáskiállításra április 21-23. között a MOM Sportba, ahol összegyűlnek a hazai lakáspiac legfontosabb szereplői, és bemutatkoznak a legújabb projektek!

Elfogyott Brüsszel türelme: példátlan csapás készül Oroszország ellen
Még sosem használták ezt az eszközt, senki ellen.
Otthon Start program: egységes reklámot írt elő a kormány
Rendeletben, a bankoknak, ingatlanhirdető portáloknak és ingatlanközvetítőknek.
Megjött a figyelmeztetés: katonai járművek lépnek be Magyarországra
Három napig halad majd át a konvoj hazánkon.
Megdicsérte Oroszországot a világ egyik legerősebb vezetője
Úgy látják, példátlanul erős a kötelék.
Már csak ez hiányzott, kimondták: újabb válság ütötte fel a fejét a németeknél
Ez is a gyenge gazdaság hatása.
Nem áll le a Rheinmetall: hamarosan a hadihajó-bizniszbe is beszállhatnak
Az NVL megvásárlása iránt érdeklődnek.
Építkeznél az Otthon Starttal? Rád speciális szabályok vonatkoznak, amikről tudnod kell!
Jó hír, hogy az Otthon Start Program nemcsak lakásvásárlásra, hanem építkezésre is felhasználható. Ám aki házat szeretne építeni a 3%-os hitelből, annak számolnia kell azzal, hogy ez jóva
Az USA adósság mögötti árnyékkereslet felemelkedése
Az amerikai államkötvények piacán a hedge fundok és a stabil érmék kibocsátói egyre fontosabbá válnak a napi árazásban. Ezek a szereplők gyakran a rövid távú profitra és piaci feltételek
A világ legnagyobb kibocsátói
A világ szén-dioxid- és metánkibocsátásának jelentős részéért csupán néhány vállalat tehető felelőssé. Mai bejegyzésünkben velük foglalkozunk.
Tartozik-e nekünk az állam, ha van pénzünk?
Egy modern bankjegy tulajdonosa nem követelhet semmi "értékesebbet" az államtól a pénzéért cserébe. Miért sorolják a készpénzt mégis az államadóssághoz a statisztikák? És számít-e ez
Trump Signs Stablecoin Law - But Can We Stabilize the Stablecoin?
In a landmark move, the United States has passed a long-awaited law regulating stablecoins, signalling a turning point for digital assets pegged to the U.S. dollar. What if making stablecoins more stable o
Zsugorodó világ, táguló tudomány - együttműködés és rivalizálás a fejlődés motorjaként
Verseny vagy együttműködés? A tudomány és technológia fejlődését évszázadokon át ez a kettősség hajtotta előre. Ma a világ zsugorodóban, az elmúlt évtizedekben egyre több a közös kut
ESG és adózás: így kapcsolódik össze a társadalmi felelősségvállalás és a vállalati adományozás
Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapott az ESG, azaz a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat figyelembe vevő működés. Az ESG nem csupán trend vagy megfelelési k

Indul a verseny a jövő energiájáért - Megnyílt az EKFI 2025 pályázat!
Olyan energetikai problémáról tudsz, amit csak te vagy képes megoldani? Ha igen, akkor most itt az idő, hogy megmutasd.


Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon!
Bikák és Medvék: Kivel jobb haverkodni a tőzsdén?
Hogyan ismerd fel, hogy épp emelkedő (bull) vagy csökkenő (bear) piacon jársz? Megtanulhatod, mikor érdemes növelni a kockázatvállalást, és mikor jobb óvatosan hátrálni.
Meddig fékezheti az inflációt az árrésstop?
Kozák Tamással, az OKSZ főtitkárával beszélgettünk.
Nagy pofont kaptak a boltok - Mi jön most?
Örülhetnek a vásárlók ennek?
Az európai sikerország is lecsap a bankokra, mégis mi folyik itt?
Mi történik a pénzzel Lengyelországban?
