Költöznének a magyarok, de nem tudnak hova – mi lehet a háttérben?

Portfolio

2023. április 05. 14:00

A legtöbb szakértő szerint hüvelykujjszabálynak tekinthető, hogy akkor egészséges egy ország ingatlanállománya, ha az 100 évente teljesen megújul, vagyis évente átlagosan a lakások 1 százaléka lecserélődik egy új építésű ingatlanra. A hazai lakásállomány a legfrissebb, tavalyi népszámlálás előzetes eredményei szerint 4,6 millió, igaz már 2016-ban is ennek több mint 12 százaléka üresen állt, a valós lakott ingatlanállomány ezért valamivel több mint 4 millió lehet. Ezt figyelembe véve, az egészséges épületállomány megújuláshoz évente 40 ezer új lakásnak kellene épülnie, azonban 2008 volt az utolsó olyan év, amikor a kiadott lakásépítési engedélyek száma meghaladta ezt a lélektani határt. Az új építésű lakásokra pedig töretlen az igény, a piaci szereplők az ingatlanpiac motorját továbbra is a korszerű, viszonylag kis alapterületű lakásokban látják. A bezuhanó beruházói kedv azonban nem kedvez az új lakásra vágyóknak, a kínálat szűkülésével pedig az árak konszolidálódására sem lehet számítani. Ha nagy a kereslet, hol van a kínálat? A Portfolio Lakáskiállításon április 21. és 23. között kiderül.

A magyarországi lakásállomány a legfrissebb, tavalyi népszámlálás előzetes adatai szerint 4,6 millió, amely 4,6 százalékos növekedés a 10 évvel ezelőtti lakásszámhoz képest. Az állomány növekedése töretlen, de ezzel együtt a nem lakott ingatlanok aránya is jelentősen nőtt, 2015-ben már az összes lakás 13 százalékában, vagyis több mint félmillió lakásban nem lakott senki, és ez a szám minden bizonnyal azóta csak tovább nőtt. A valóban lakott ingatlanok száma így körülbelül 4 millió környékére tehető, és figyelembe véve a demográfiai adatokat elképzelhető, hogy ebben jelentős növekedés már nem várható.

A 4 millió lakás teljes, 100 éves megújításához évente átlagosan 40 ezer új építésű lakóingatlanra lenne szükség, azonban 2008 óta, vagyis 15 éve erre nem volt példa.

Annak ellenére sem, hogy az elmúlt években számos olyan ösztönző lépett életbe, mint az 5%-os Áfa, a CSOK és egyéb családtámogatások, amelyek mind-mind a magasabb új lakás-építési számot indukálhattak volna. Bár az elmúlt években valamelyest nőtt az 1000 főre jutó lakásépítések száma, ugyanakkor a 2021-ben a régiós országokban népességarányosan még mindig több lakás épült, mint Magyarországon.

Míg Lengyelországban 6, Csehországban és Szlovákiában 4-4, addig Magyarországon csupán 2 új lakás épült 1000 főre vetítve.

Pedig ráférne a frissítés a hazai lakásállományra, közel 900 ezer olyan lakás volt 2015-ben, amely 1946 előtt épült. Ezek egy része a történelmi belvárosokban található bérházak – melyek egy része műemléki védettség alatt áll, így a „megújítása”, vagyis lebontása és új ingatlan építése nem lehetséges. Másik részük alacsony komfortfokozattal rendelkező családi ház, tanya, és bár erre konkrét statisztika nincs, minden bizonnyal a nem lakott lakások aránya esetükben az átlagot messze meghaladja. A lakásépítések az 1970-es években pörögtek fel igazán, a városokban a panelházak, vidéken pedig a kádár-kockák ezrei nőttek ki a földből. Az átadott lakások száma 1975-ben érte el a csúcspontját, néhány száz darab híján majdnem 100 000 új lakás épült.

Összehasonlításképp 1990 után a legtöbb lakást, 44 ezret, 2004-ben adták át.

Az elkeserítő adat mögötti tényezők nehezen érthetők, hiszen a régiós országok lakosságának vásárlóereje ugyan Csehországban érdemben magasabb, mint a magyaré, de a többi ország hasonló értékekkel bír, és minden bizonnyal a társadalmi adottságok és a történelmi múlt hasonlósága miatt a lakásállomány szerkezetében sem lehet nagy különbség. A lakásárak növekedése szintén nagyon magas volt a régióban, míg Magyarországon 2015 és 2021 között átlagosan 114 százalékkal mentek feljebb az árak, addig Csehországban is 101 százlék volt ez az arány. Magyarország egy másik mutatóban is az egész európai rangsor élére került, amely a vásárlókat érinti a legkellemetlenebbül.

2015 és 2021 között a lakásárakhoz viszonyítva a nettó jövedelmek nálunk értékelődtek le leginkább, vagyis a magyar vásárlók pozíciója romlott leginkább a lakáspiacon.

A kereslet-kínálat alapvető logikája szerint az árak akkor tudnának nyugvópontra kerülni, ha több más tényező mellett az új lakások száma, vagyis a kínálat jelentősen növekedne. Az építőipari beruházók viszont kivárnak, a megemelkedett költségek eltántorítják őket a nagy projektek megvalósításától.

Pedig költöznének a magyarok, a kérdés csak: hova?

A 2014-es számok jöhetnek idén tranzakciószámokban, de az új építésűeknél (fele családi, fele társasházi lakás) a csökkenés a lakásállomány megújulását rontja. A használtaknál elképzelhető, de az új lakásoknál a magas alapanyagárak és egyéb kivitelezési díjak miatt nem tudnak alacsonyabbak lenni az árak, éppen ezért a prémium piac felé mozdul el az új lakások piaca.

Egyfajta kiváltság lesz új lakásban lakni

- hangsúlyozta Kiss Ákos, a Property Market Ingatlanfejlesztő Kft. ügyvezetője néhány nappal ezelőtt egy konferencián.

Tényleg csak penthouse-ok vannak a piacon, vagy lehet még megfizethető új lakást vásárolni? A kínálat csökkenésével megállíthatatlan az árnövekedés, vagy lehet még jó vételeket csinálni? Gyere el a Portfolio Lakáskiállításra április 21-23. között a MOM Sportba, ahol összegyűlnek a hazai lakáspiac legfontosabb szereplői, és bemutatkoznak a legújabb projektek!