Keresett kifejezés: makrogazdaság | Találatok száma: 13737 Új keresés
Londoni makrogazdasági elemzők friss előrejelzései szerint a magyar gazdaságban várhatóan előbb kezdődik a kilábalás a koronavírus-járvány okozta sokkból, mint a közép-európai térség többi gazdaságában, és a növekedés üteme jövőre elérheti a 6 százalékot, bár a magyar hazai össztermék (GDP) értéke valószínűleg még 2022-ben is valamelyest elmarad a járvány előtti szinttől.
A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő megerősítette Románia BBB mínusz szintű befektetési ajánlású besorolását, akárcsak a negatív kilátású államadós-besorolást.
Londoni makrogazdasági elemzők szerint a legfrissebb aktivitási adatok arra vallanak, hogy a brit hazai össztermék (GDP) idei növekedési üteme meghaladhatja a 7 százalékot.
A Költségvetési Tanács kérésére a kormány kibontotta, hogy milyen okok és korábban már meghozott intézkedések vezettek el az alig 1500 milliárdról közel 4000 milliárd forintra megemelt idei költségvetési hiánycélhoz. A kedden este a parlamentnek benyújtott 2021-es költségvetési törvénymódosító indítványából látszik, hogy a járvány második és harmadik hulláma alatt kormányrendeletekkel már meghozott költségvetési intézkedések, illetve demográfiai és uniós költségvetési okok együtt vezettek el ehhez a nagyfokú, a GDP 2,9%-áról 7,5%-ára történő hiánycél-növeléshez, amelybe egyébként már nincs plusz költségvetési mozgástér beépítve, a meghozott intézkedéseket „fésülte össze” a kormány. Ennek az összefésülésnek a jegyében egyébként szerda este egy olyan táblázatot is közölt a tárca az anyagban, amely tételesen bemutatja, hogy a gazdaság újraindítása jegyében a 6200 milliárd forintos, a GDP 12%-át kitevő hangzatos és bődületesen nagy keretbe pontosan milyen tételeket sorol be.
Még mindig nagyon sok a bizonytalanság a magyar gazdaság idei kilátásait illetően - mondja Suppan Gergely. A Takarékbank vezető elemzője a friss gazdasági előrejelzés ismertetése során elmondta: továbbra is dinamikus növekedésre számítanak, amit elsősorban az ipar és az építőipar húz, míg a szolgáltató szektor néhány ágazata még takaréklángon maradhat.
A gazdasági és költségvetési folyamatok változása miatt idénre „csak” 796,5 milliárddal magasabb, 2288 milliárd forintra emelt költségvetési hiánycél adódna, de a kormány valójában 3990 milliárdos idei deficitcélra kér parlamenti felhatalmazást a részletek kibontása nélkül, így összességében egy 1700 milliárdos csomagról dönthet majd saját hatáskörben a járvány elleni védekezésre és újraindításra hivatkozva a 2022-es választások előtti évben - rajzolódik ki a Költségvetési Tanács múlt heti hivatalos véleményéből és Kovács Árpád KT-elnök Világgazdaságnak mondott kedd délutáni szavaiból. Kedden délután egyébként meg is érkezett a parlament elé a 2021-es költségvetési törvény módosításának indítványa.
Frissítés: A kedden benyújtott, majd szerdán picit módosított költségvetési indítványból összességében az rajzolódik ki, hogy a közel 4000 milliárdos deficitben NINCS már plusz költségvetési mozgástér. Az új értelmező anyagunkat a témában itt érheti el.
Több tényező együttes állása is abba az irányba mutat, hogy a magánegészségügyi piac legnagyobb szereplői tovább erősödhetnek. Természetesen ez függ attól is, hogy az állami ellátásból – Covid-járvány után még - jobban kiszoruló betegtömeg mennyiben és miből lesz képes finanszírozni a többletterheket, és mennyiben lesz ebben támogató erő a makrogazdasági környezet, és így a háztartások jövedelmi helyzete. A legnagyobb szolgáltatók azonban jól láthatóan már megtették a tétet: bővülést terveznek. Ezen a ponton pedig visszaérkezünk az állam szerepéhez, feladatához is és hogy ebben a helyzetben elgondolkodik-e a kormány újfajta finanszírozási megoldásokon, ami akár a rendszeren belülről (teljesítményvolumen-korlát emelés), vagy a rendszeren kívülről (kiegészítő biztosítás) érkezne.
Közzétette a kormány azt a 432 oldalas programtervet, amely részletesen bemutatja, hogy mely 68 beruházásra/reformra tervezi elkölteni a kormány az uniós helyreállítási program közel 5900 milliárdos keretét. Az anyag egyik legfőbb érdekessége az, hogy a kötelező 37%-os minimummal szemben a teljes keret 51%-át tervezi klímavédelmi célokkal összefüggő intézkedésekre fordítani a kormány és a digitalizációnál a 20%-os kötelező minimummal szemben 21%-os arányt vállal. A másik legfőbb érdekesség pedig az, hogy a 9 fejlesztési cél közül kizárólag a fenntartható, zöld közlekedési célnál számol azzal, hogy az EU helyreállítási programjának hitel „lábából” is felhasznál pénzeket, amelynek maximális elméleti kerete egyébként 3144 milliárd forint lehet.
Londoni pénzügyi elemzők véleménye szerint a Moszkva ellen csütörtökön bejelentett új amerikai szankciók lényeges vonása, hogy a csomag pénzügyi része nem érinti az orosz szuverén adósságeszközök másodpiaci forgalmazását, és ha ez a jövőben is így marad, az intézkedések piaci hatása várhatóan korlátozott lesz.
A vártánál erősebb bevételről és egy részvényre jutó nyereségről számolt be ma a Bank of America első negyedévre vonatkozó gyorsjelentésében. A pénzintézet 25 milliárd dolláros részvény-visszavásárlási programot is bejelentett. A hírre a bank részvényeinek árfolyama a nyitás előtti kereskedésben 1,05%-ot erősödik.
Bár sok európai gazdaságban még tombol a vírus harmadik (néhány helyen már negyedik hulláma), a fejlett világban elindult és várhatóan a második negyedévben nagyobb sebességre kapcsol a lakosság immunizálása. Az általános várakozások szerint az év közepére az átoltottság eléri azt a szintet, amely lehetővé teszi a korlátozások fokozatos, óvatos, de tartós feloldását. Ezzel párhuzamosan a piaci figyelem középpontjába a gazdaságok újranyitása, az ezt követő erőteljes kilábalás és ennek makrogazdasági következményei kerültek. A piacokon a Covid-aggodalmak helyét átvették az inflációs félelmek, sokan már a ’70-es évek visszatértét vizionálják. Bár nem osztjuk teljes egészében ezt a félelmet, és nem gondoljuk, hogy egy új, tartósan magas inflációval jellemezhető kor hajnalán állunk, vitathatatlan, hogy emelkednek a felfele mutató inflációs kockázatok, amelyeket a jegybankok sem hagynak/hagyhatnak figyelmen kívül.
Még nem mondhatjuk ki egyértelműen, hogy csökken a kórházi terhelés - fejtette ki a legutóbbi járványügyi tapasztalatokkal kapcsolatban érdeklődésünkre Varga Péter Pál. A Budai Egészségközpont alapítója szerint a járvány harmadik hullámában is elképesztő morális szinten teljesítenek az egészségügyi dolgozók, az ellátórendszer teljesítőképessége ma a benne dolgozók emberfeletti teljesítményén nyugszik. A gerincsebész azt vetítette előre a lapunknak adott interjújában, hogy a kormány hálapénz elleni akciója sikeres lesz, mert a dolgozók is partnerek ebben. Varga Péter Pál úgy vélekedett, hogy akik jelenleg otthon küzdenek a bajaikkal, azok hamarosan rá fognak zúdulni az egészségügyi ellátórendszerre és erre a kormánynak fel kell készülnie az ágazat finanszírozásával. A kormány nem adhatja fel a közfinanszírozott tömegellátást - vallja az orvos, akivel arról is beszélgettünk, hogy a megkezdett egészségügyi átalakítás folyamatának még milyen elengedhetetlen lépcsőfokai lennének a közeljövőben.
Kínában már az első negyedéves GDP-adat első becslése jelenik meg a héten, de mellette is lesznek lényeges adatok, például az amerikai inflációs statisztika. Itthon kicsit csendesebb lesz a hét, az ipar részletes adatai mellett csak az építőipar friss beszámolója jön.
áremelkedési ütem is megjelenhet, bár az igazi kiugrásra csak áprilistól kell számítani. Emellett megismerhetjük, mit gondol az IMF a világról és Magyarországról.
Az Európai Unió 2004-ben induló keleti bővítése jelentős mértékben meghatározta a régió felzárkózási esélyeit az elmúlt másfél évtizedben. A Does EU membership facilitate convergence? The experience of the EU’s eastern enlargement” címmel megjelent kétkötetes tanulmánygyűjtemény egy elemzési keretet vázol fel annak vizsgálatára, hogy az EU tagság milyen módon és mértékben segítette a régió gazdasági, társadalmi és intézményi felzárkózását a fejlett országokhoz. Az egyes fejezetek a különböző területeken, illetve egy-egy országra vagy országcsoportra vizsgálják ezt a hatást.
A csőd széléről a tőzsde csúcsáig jutott a Tesla-gyilkosnak kikiáltott kínai elektromosautó-gyártó, a NIO, amelynek a részvényárfolyama tavaly több mint 12-szeresére emelkedett. Az idén január közepi csúcsról viszont közel lefeleződött az árfolyam, amiben makrogazdasági és részvénypiaci átalakulással kapcsolatos tényezők is szerepet játszottak, de szektor- és cégspecifikus tényezők is hatottak. Nagyon úgy tűnik, hogy a Tesla még pont időben indult, és mostanra igencsak meg tudott erősödni, de mivel a tradicionális autógyártók felébredtek, és egyre inkább technológiai cégként gondolkodó, elektromosautó-gyártókká válnak, mellettük a korábbinál jóval alacsonyabb belépési korlát ellenére is nagyon nehéz lesz a pálya az új belépőknek, mint a NIO-nak is, ezt is árazzák már a befektetők.
A Nagypéntek miatt megint rövid hetünk lesz, azonban így is lesznek izgalmas adatok és események. Itthon jön például a tavaly év végi adósság felülvizsgált adata, emellett az amerikai munkaerőpiaci statisztikákra is érdemes lesz figyelni.
Londoni makrogazdasági elemzők szerint a koronavírus-járvány újabb hulláma és az oltóanyag-ellátási problémák miatt a vártnál valószínűleg később kezdődik a kilábalás folyamata az euróövezeti gazdaságban.
A koronavírus-járvány kitörése óta számtalanszor hallhattunk arról, hogy a válságból való kilábaláshoz a bizalom helyreállítása jelentheti a kiutat. Vajon még tartja magát ez az állítás? A bizalom helyreállításán alapuló megközelítésben az állam és a politikai döntéshozók játszhatnak központi szerepet. Felmerül a kérdés, hogy jelenleg, az elhúzódó járvány hatására már más tényezőkre is érdemes figyelni? A koronavírus-járvány kapcsán ugyanis azt láthattuk, hogy sok minden a várakozásoktól eltérően alakult. Vajon a bizalom helyreállása sem abban a formában történik majd, ahogyan ezt előre elképzeltük? Mit várhatunk az állami szerepvállalástól? Azt a kérdést is megelőlegezhetjük, hogy honnan és kitől várhatjuk az egyensúly helyrebillenését.
A várakozások szerint közel 200 milliárd forintnyi vissza nem térítendő forrás állhat hamarosan a hazai innovatív... 
A palládium piaca 2025-ben egy átalakuló keresleti és kínálati környezetbe került, amelynek hátterében elsősorban...
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) a 2021-2027 közötti uniós költségvetési...
Nagy lendülettel és talán még nagyobb reményekkel indult Donald Trump második elnöksége. Értékeljük az eddigi... 
Az MI-vállalatok egyre inkább támaszkodnak a humán tudományokra a technológiai kihívások kezelésében.
Az édesvíz szerepe a globális gazdasági térben új megközelítést igényel. Nem kizárólag erőforrás, nem pusztán...
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
Van még tartalék az OTP-sztoriban.
