Mint egy maratoni, véget érni nem akaró táncversenyt látnánk a tech cégek piacán. Éppen úgy, ahogyan a Sydney Pollack remekművében, "A Lovakat lelövik, ugye?" címmel futó filmdrámában. Bár a piacnak számos szektora, szegmense van, amely nem képes az emelkedő trenddel tartani, a technológia nagyágyúiba szinte töretlenül ömlik a pénz, és a film szereplőivel szemben itt nem sok jel van arra, hogy ezeknek a részvényeknek a piaca elfáradt volna. A technikai elemzés szemszögéből megnézzük, hogy kitarthat-e a trend és mely szintek jelenthetnek megállót, vagy akár fordulót a nagy tech papírok esetén.
Világszerte egyre több országban telepítenek tengerek, tavak vagy folyók felszínére úszó naperőműveket, melyek bizonyos előnyökkel is rendelkeznek a szárazföldi fotovoltaikus erőművekkel összevetve. A technológia réspiaci megítéléséből kitörve a szektor harmadik pillérévé válhat, lehetőséget kínálva a napenergia-kapacitás bővítésére, Magyarszágon is.
A következő írás nem William Shakespeare klasszikus művét elemzi, hanem a jegybankok kamatemeléssel kapcsolatos dilemmáját, amely az inflációs cél és a gazdaságpolitika növekedési pályára való minél gyorsabb visszatérése közötti ellentétre irányul. Maga az ellentét ténye talán meglepő lehet első látásra, főleg azután, hogy az elmúlt évek a monetáris és fiskális politika szorosabb együttműködéséről szóltak, már a koronavírus-járvány előtt is, de járvány során a gazdasági mentő- és ösztönzőcsomagokat a jegybankok és kormányzatok karöltve hajtották végre.
Angela Merkel német kancellár csütörtöki berlini sajtótájékoztatóján kijelentette: aggasztja a koronavírus-fertőzöttek számának exponenciális növekedése.
Magyarországon bevezetik a kötelező oltást az egészségügyben, de a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nem állna meg itt: javaslatuk szerint biztosítani kéne a munkaadóknak a jogot, hogy kötelezzék az oltás felvételére a munkavállalókat. A kötelező oltás nem ritka a világon, számos ország már a teljes felnőtt lakosságát kötelezte rá, igaz, legtöbb helyen a szabályozás egyelőre irreleváns, mert alacsony az átoltottság. A fejlett világ nem lépett egyelőre erre az útra, Nyugaton egyelőre csak bizonyos körökben tették kötelezővé az oltást, ebben a magyar szabályozás egyáltalán nem egyedi eset. A világszerte gyorsan szigorodó szabályozás viszont abba az irányba mutat, hogy hamarosan szélesebb körben lesz kötelező a védőoltás felvétele.
Jeff Bezos csatlakozott azoknak a kiváltságos embereknek a szűk köréhez, akik eljutottak a világűrbe. A világ leggazdagabb embere kedden kora reggel rövid időre elhagyta a bolygót egy New Shepard rakéta fedélzetén, amelyet a Blue Origin, a Bezos által 2000-ben alapított űrvállalat tervezett és épített. A jármű korábban már 15 alkalommal repült, de még soha nem emberekkel a fedélzetén, ez volt a Blue Origin első utasszállító repülése, amelyet sok további követhet majd, a tervek szerint rendszeresen repülhetnek majd turisták a Blue Origin rakétáival. A mostani űrutazás azért volt különleges, mert Bezosék szerint ez volt az első alkalom, amikor egy magánfinanszírozású űrrepülőgép privát kilövési helyszínről magánszemélyeket indított az űrbe (itt azért van egy kis vita, néhány napja ugyanis Richard Branson hasonló, szuborbitális repülést hajtott végre cége, a Virgin Galactic űrrepülőgépének fedélzetén, Bezosék azonban úgy érvelnek, hogy Branson tulajdonképpen nem is ment az űrbe, mivel csak mintegy 55 mérföldes magasságba repült, ezzel nem lépte át a világűr határának tekintett Kármán-vonalat). Bezos cége szerint ez egy nagy lépés volt afelé, hogy emberek milliói éljenek és dolgozzanak az űrben. A New Shepard-utazásokat olyan ambiciózusabb projektek finanszírozására kívánják használni, melyek előkészíthetik az utat az emberek számára a Földön kívüli települések létrehozásához. A mai, sikeres utazásnak tőzsdei hatása is volt, alaposan megütötték ugyanis az űrversenyben szintén élen járó, Richard Branson vezette Virgin Galactic részvényeit.
Az egy hónapos karbantartási munkák vállalhatatlan következményekkel is jártak a Nyugati pályaudvaron, ezért a MÁV elnök-vezérigazgatója azonnali belső vizsgálatot rendelt el - közölte a vasúttársaság a honlapján hétfőn délután.
Az olajnagyhatalmak vasárnap sikeresen megegyeztek egymással arról, hogy a még meglévő 5,8 millió hordónyi megszorítást 2022 szeptemberéig fokozatosan kivezetik. A termelés növelése pedig augusztusban folytatódik. Emellett ma alaposan elromlott a tőzsdei hangulat, amelyben megütötték az olajat is a befektetők, akik igyekeznek szabadulni minden kockázatos eszköztől. A hosszabb távú kilátások azonban egészen más képet festenek, mint a mai pánikhangulat.
Szerdától ismét változnak az üzemanyagárak a hazai kutakon, a benzin átlagára már 453 forint lesz literenként, ami néhány fillérre található a korábbi történelmi csúcstól, míg a gázolaj változatlanul 447 forint marad. Az áremelkedést az elmúlt hetekben több tényező hajtotta, részben az olajkartell tagjainak marakodása, részben pedig a forint gyengülése a dollárral szemben. Az azonban kérdéses, hogy innen merre mehetnek tovább az üzemanyagárak, hiszen egyre többen aggódnak a delta vírusvariáns terjedése miatt, a napokban kiegyeztek egymással az olajnagyhatalmak, a nyári turizmus pedig továbbra is pörög. Ezeket a tényezőket vizsgáltuk meg mostani cikkünkben részletesebben is.
Rekordmagas, 1003 milliárd forintos összeg lesz jövőre Magyarország honvédelmi költségvetése, a keretösszeg több mint 30%-a új eszközök beszerzésére, fejlesztésre megy majd el – mondta el Benkő Tibor honvédelmi miniszter a Portfolio-nak. A már bejelentett eszközvásárlások mellett Magyarországnak hamarosan új vadászrepülőgépek és katonai drónok beszerzéséről is el kell gondolkodnia, illetve fontos prioritást élvez majd a személyi állomány és az infrastruktúra fejlesztése is – mondta el a miniszter. Benkő Tibor a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban beszélt a Magyar Honvédség esetleges jövőbeli békemissziókban való szerepvállalásáról is, így egy potenciális, NATO-n kívüli afganisztáni feladatkör lehetőségéről, valamint a kibertér és a pandémiás helyzet új kihívásairól és tanulságairól is.
Nem tartott ki sokáig a forint erősödése azt követően, hogy az MNB először belengette a kamatemelést, majd június végén szigorított is a monetáris kondíciókon. Az utóbbi napokban megint alulteljesítő volt a magyar deviza, így ismét a 360-as szintet közelíti az euró jegyzése. Ez pedig rossz hír lehet azoknak, akik épp külföldi nyaralást terveznek, hiszen néhány százaléknyi forintgyengülés többezer forinttal megemelheti az árat. Mikor érdemes váltani annak, aki eddig még nem tette meg?
Számos kihívással néz szembe a hazai energiaágazat az időjárásfüggő megújulók rendszerintegrációjától az ellátásbiztonságon át a klímaváltozásig. Ez azonban nem csak a vállalati szektort érinti, hiszen a szabályozói oldalon is rengeteg feladatot teremt, amit valahogyan kezelni kell. Ebbe beletartozik többek között a hatósági árak kialakítása, a kiegyenlítő energiaárak emelkedésének kezelése, a határkeresztező távvezetékek engedélyeztetése, az egységes energiapiac kialakításának vagy éppen az energiahatékonyság elérésének elősegítése mondta el a Portfolio-nak Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke. Az Energiahivatal első embere ezen kívül azt is elmondta, hogy a jövő energiarendszerében egyre nagyobb szerepet kapnak majd az energiaközösségek, és személyes küldetésének tekinti erőforrásaink bölcs használatát.
Apokaliptikus képet festettek az első sajtójelentések a lengyel alkotmánybíróság EU-bírósági döntést megtagadó ítéletéről, egyaránt vélelmezve Lengyelország leendő kilépését az unióból, és azt, hogy a folyamat gyógyíthatatlan sebeket ejthet az EU kohézióján - számol be az Infostart.
A koronavírus-járvány jelentős kihívások elé állította a gazdákat. Noha a termékeik iránti kereslet növekedett, az értékesítési csatornák egy része a járvány első hulláma alatt nem működött. Kutatásunkban négy európai országban (Észtország, Magyarország, Portugália, Románia) azt vizsgáltuk, hogy a termék- és marketingcsatornák diverzifikációja mennyiben járult hozzá a mezőgazdasági kistermelők gazdasági sikeréhez.
Vizsgálatot indított a román Versenytanács azzal kapcsolatban, hogy Romániában és a külföldi piacokon egyaránt jelentős mértékben drágultak az építőanyagok - jelentette be szerdán a szakhatóság.
A tegnap megismert, régóta nem látott magasságokba szökő amerikai inflációs adatok apropóján osztotta meg vélekedését a jelenlegi helyzetről a CNBC megmondóembere, Jim Cramer. A guru szerint mindenki számára egyértelmű, hogy tombol az infláció, ezt lehet ugyanis hallani minden olyan vállalattól, amely bármilyen nyersanyagot vásárol. Arra a kérdésre, hogy mit lehet tenni, amikor az elmúlt 13 év legnagyobb inflációs hullámát éljük át, Cramer szerint a válasz egyszerű: tech részvényeket kell venni. Véleményét természetesen meg is indokolta a guru, néhány közkedvelt tech-óriás példáján keresztül.
Több ezer kubai állampolgár tüntetett a hétvégén az ország kommunista vezetése ellen, amely igen rendhagyónak számít a karibi országban. A szigetet több mint 60 éve irányító állampárt igyekezett külföldről érkező felbujtással magyarázni az eseményeket, a valóság ezzel szemben az, hogy Kuba már évtizedek óta gazdasági válsággal küzd, amelyet csak súlyosbított a koronavírus-járvány. A rezsim ugyan megpróbált gazdasági reformokkal javítani a helyzeten, a politikai berendezkedés átalakításától azonban elzárkóztak. Elképzelhető azonban, hogy a jövőre nézve még a kommunista párt sem lesz képes a változást követelő folyamatok feltartóztatására.
Nem mondunk újdonságot azzal, hogy az elmúlt hetekben jelentősen lelassult a magyar oltási tempó, jelenleg a felnőttek kicsit több mint 60 százaléka van beoltva hazánkban. Persze a kezdeti roham után mindenhol visszaesik az oltakozási kedv, azonban egyáltalán nem mindegy, milyen szinten éri el a plafont, tekintettel arra, hogy minden bizonnyal hozzánk is elér a negyedik járványhullám. Európában ma már vannak olyan országok is, ahol az emberek 70-80 százaléka kapott egy oltást, vagyis szép lassan elolvad a kezdeti magyar előny. Ebben pedig talán a túl nagy lazításnak is szerepe lehet, hiszen a korlátozások szinte teljes feloldása és a védettségi igazolvány szerepének csökkentése óta már nincs miért felvenni az oltást a magyar felnőttek több mint egyharmadának.
Kutatásokba kezdett az AstraZeneca és a Johnson & Johnson azzal a céllal, hogy úgy módosítsák a koronavírus-vakcinájukat, hogy az csökkentse a ritkán előforduló, de veszélyes vérrögképződések kockázatát, amit az oltásoknak tulajdonítottak.
