Dánia 250 millió dollár, vagyis mintegy 85 milliárd forint értékben adományoz Ukrajnának katonai felszerelést és nyújt pénzügyi támogatást - adta hírül a Reuters a skandináv ország védelmi miniszterének nyilatkozata alapján.
Már meghallgatható a Porfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy az első negyedéves államháztartási adatok alapján kényelmetlen helyzetbe kerülhet a kormány már nem csak a 2024-es költségvetés tervezésénél, de az idei végrehajtásánál is. Vendégünk Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója. A második blokkban háborús témával foglalkoztunk: egyrészt az ukránok tervezett tavaszi hadjáratával, másrészt azokkal a kritikákkal, amelyek Putyint és a döntéseit érik és nem csak nyugatról vagy Ukrajnából, hanem házon belülről is. Erről Huszák Dánielt, lapunk globál rovatának vezető elemzőjét kérdeztük.
Az eddig vázolt 2,5%-ról 2,9%-ra megemelte a kormány a jövő évi GDP-arányos államháztartási hiánycélt, sőt a 2025-re tervezett 1,5%-os deficitcélt is megemelte 1,9%-ra – derült ki a ma közzétett, Brüsszelbe elküldött magyar konvergenciaprogramból.
Az amerikai részvénypiacon az idei év első négy hónapját egyes behemót technológiai részvények szárnyalása mellett hatalmas divergencia is jellemezte. Miközben a Nasdaq-100 index 20+ százalékos emelkedésben van, addig a kiskapitalizációjú részvényeket tömörítő Russell-2000 index ugyanott van, mint az év elején. Könnyen lehet, hogy már a mesterséges intelligencia korszakát árazza a piac, ahol a kicsi egyáltalán nem szép, szemben Ernst Friedrich Schumacher 1973-as művével.
Az eurózóna elkerülte a recessziót, ennek ellenére a pénteken beérkezett GDP-adatoknak inkább negatív a fogadtatása az elemzők körében. A közgazdászok felhívják a figyelmet az eltérő tagállami dinamikákra, ami szerintük kifejezetten egészségtelen állapot, valamint figyelmeztetnek az EKB kamatemelései miatt romló gazdasági kilátásokra is. Az eurózóna növekedését ezúttal Németország fogja vissza, míg Olaszország és Spanyolország a várakozások felett tud növekedni, közülük is főleg a spanyol teljesítmény az igazán figyelemre méltó - derül ki az elemzői reakciókból.
Kevin McCarthyt, az amerikai Kongresszus alsóháza, a Képviselőház elnökét Izraelbe tartó útján egy orosz hírügynökség riportere kérdezte. A republikánus vezető egyértelműen támogatásáról biztosította Ukrajnát, az orosz csapatoknak pedig szerinte ki kellene vonulnia az országból – írja a Bloomberg.
A visszaeső ügyletkötések, illetve a recessziós félelmek miatt további költségcsökkentési lépésekről döntött a Morgan Stanley, ennek keretében újabb 3000 embert bocsáthat el a nagybank – számol be a hírről forrásaira hivatkozva a Bloomberg.
A hét egyéb eseményei mellett viszonylag kevés visszhangja volt annak, hogy Joe Biden, jelenlegi amerikai elnök bejelentette: indul a 2024-elnökválasztáson, pedig a deklaráció több szempontból is számottevőnek mondható. Egyrészt fontos tényező, hogy Joe Biden már most is az Egyesült Államok történelmének legidősebb elnöke, ha jövőre nyer, 82 évesen kezdi meg második ciklusát. A másik fontos említeni való, hogy Joe Biden jelen állás alapján abszolút nem nevezhető népszerű elnöknek: kifejezetten rossz esélyekkel indul a választáson, ezért bejelentése még pártján belül sem arat osztatlan sikereket. Még messze van a választás, de a pollok azt mutatják, hogy Donald Trump ellen stabil esélyekkel indulna 2024-ben a jelenlegi elnök; abszolút nem biztos viszont, hogy vele kell megmérkőznie az elnöki székért.
A héten váltak ismertté az államháztartás idei első negyedéves részletes adatai. Vizsgálódásaink azt mutatják, hogy több olyan folyamat is van a 2023-as költségvetésben, amelyek aggodalomra adnak okot. Miközben számtalan negatív kockázatot tudunk azonosítani az idei évet illetően (elsősorban a gyengén muzsikáló áfabevételeket érdemes kiemelni), addig ezzel szemben pozitív kockázatokat szinte egyáltalán nem találunk. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy a kormánynak nemcsak a 2024-es költségvetés - jelenleg is zajló - tervezésével gyűlhet meg a baja, hanem akár már idén lépéskényszerbe kerülhet. Érdekes lesz látni, hogy a kormány hogyan hatástalanítja az általunk több százmilliárd forintosra becsült aknákat.
A kaliforniai szabályozó hatóságok pénteken megszavazták, hogy 2036-ig betiltják az új dízelüzemű nagy teherautók értékesítését, és 2042-ig minden teherautónak zéró kibocsátásúnak kell lennie – írja a CNBC. Ezzel a döntéssel Kalifornai úttörővé vált az USA-ban a kibocsátás-csökkentési vállalások terén.
A tegnap esti Magyar Közlönyben jelent meg a kormány határozata "a mohácsi csata 500 éves évfordulójáról történő méltó megemlékezéshez és az ahhoz kapcsolódó fejlesztések előkészítéséhez szükséges intézkedésekről", amelyek érdekében több milliárd forintnyi többletforrást biztosítanak.
Az idei első negyedévben kismértékben nőtt az eurózóna gazdasága az előző év utolsó negyedévének stagnálása után. Ezzel kijelenthető, hogy a valutaövezetben az energiaválság nem okozott recessziót, Európa megúszta az energiaárak emelkedését a gazdaság lassulásával. Az eurózóna gazdaságának teljesítménye persze így sem jó, az év második felében pedig az EKB kamatemelései miatt ismét nyomás alá kerülhet a gazdaság.
A Bank of Japan változatlanul hagyta a kamatokat Kazuo Ueda újonnan kinevezett kormányzó első kamatdöntő ülésén. A piac azt várta, hogy az új jegybankelnök a normalizálódás irányába tolhatja el a jegybankot.
Közzétette első negyedéves gyorsjelentését az Erste Group, az osztrák bankcsoport 594 millió eurós eredményről jelentett, amely meghaladta a Reuters elemzői konszenzusában szereplő 543 millió eurós várakozást. A bank az emelkedő kamatkörnyezetben több mint negyedével 1,77 milliárd euróra növelte nettó kamatbevételét, és nőtt a díj- és jutalékbevétele is, miközben az NPL-rátája továbbra is a történelmi mélypont közelében, 2,1 százalékon volt. A bankcsoport Magyarországon 89,5 millió euró bankadót fizetett be az első negyedévben, ebből 53,4 millió euró volt az "extraprofitadó" összege, ám így is nyereséges volt.
Kellemetlen meglepetéssel szolgált a befektetőknek csütörtökön megtartott éves tájékoztatóján a Masterplast. A bevétel-és eredményvárakozásait jelentősen lefelé módosította a menedzsment, idén éppen hogy csak nyereséges lehet a cég, az osztalékfizetést felfüggesztette a vállalat a következő két évre, és leépítésekbe kezdett. A Masterplast elnök-vezérigazgatójával, Tibor Dáviddal beszélgettünk az iparági kilátásokról, arról, hogyan változott a piac, mi hozhatja el a fellendülést, és hogy mit gondol a részvényárfolyam alakulásáról.
A 2022-es év az ár-bér spirál bűvöletében telt. Manapság ez a téma feledésbe merült, látva a vásárlóerő elporladását. De mi történik majd akkor, ha tényleg elérjük az egyszámjegyű inflációt az év végére és közben a bérnövekedés 10 százalék felett ragad? A jó hír, hogy az ár-bér spirál elkerülhető. Cserébe a rossz hír, hogy a visszatérő pozitív reálbérek aligha támogatják majd a gazdasági növekedést.
A vállalatok nagy része nem látja pozitívan a jövőt, de a globális gazdasági helyzet javulhat az elkövetkezendő időszakban. A magyarországi helyzet ezzel szemben továbbra is kedvezőtlen, bár év végére egy számjegyűre csökkenhet az infláció, a 3-5%-os tartományt csak 2025-ben érhetjük el a K&H elemzői szerint.
A kereskedelmiingatlan-piacot meghatározó konjunktúraciklus 2022 második felében lassulási szakaszba érkezett. A hatások elsőként a befektetési piacon voltak megfigyelhetők, ahol a hozamok emelkedése az ingatlanértékek csökkenésének irányába hatott. Az MNB legfrissebb Kereskedelmi-ingatlanpiaci jelentése szerint az iroda és ipar-logisztika szegmens kereslete kedvezően alakult 2022-ben, ugyanakkor a folyamatban lévő építkezések alapján az irodapiacon egy éven belül, az ipari-logisztikai piacon pedig középtávon fennáll a túlkínálat kialakulásának kockázata. A bevásárlóközpontok kínálati bérleti díjaiban országszerte korrekció történt, míg a szállodapiacon jelentős forgalomnövekedés ment végbe 2022-ben. Mindemellett a hitelintézetek sokkellenálló-képessége erős, tőkeellátottságuk megfelelő szintű az ingatlanpiaci kockázatok kezeléséhez.
A milliárdos republikánus megadonor Peter Thiel, Donald Trump egyik korai támogatója volt. Később azonban szakított vele, és jelenleg azt tervezi, hogy 2024-ben egyetlen jelöltnek sem adományoz - írja a Reuters.