Vizsgálatot indít az Európai Központi Bank annak felderítésére, hogy a nagy (főleg amerikai) befektetési bankok nem rejtik-e el előle az EU területén végzett tevékenységük egy részét a Brexit után is azok londoni könyvelésével – írja a Bloomberg.
A héten hazánkban járt Thomas Peterffy, azaz Péterffy Tamás, aki még a hatvanas években hagyta el Magyarországot és az Egyesült Államokban a semmiből egy világszerte ismert online befektetési szolgáltatót épített fel. Az Interactive Brokers közép-európai leányvállalata nemrég kapta meg az MNB engedélyét és a napokban tőzsdetaggá is vált a Budapesti Értéktőzsdén. Péterffy a leggazdagabb magyar, hiszen a vagyona megközelíti a 23 milliárd dollárt, amivel még a világ száz legvagyonosabb embere közé is bekerült. Interjúnk során arról beszélgettünk vele, hogy miért Magyarország lett a régiós központ, milyen tényezők támasztják alá az igencsak ambíciózus terveiket, mit lehetne tenni Európában az opciós és határidős piacok fellendítése érdekében, és mi a véleménye a Robinhood jelenségről.
Komoly munkaerőhiánnyal szembesültek az újranyitáskor a brit vendéglátók, akik már azt szorgalmazzák a kormánynál, hogy vizsgálja felül az uniós bevándorlási szabályokat. A szolgáltatók arra figyelmeztetnek, hogy ha túl sokáig fennmaradnak a korlátozások, akkor félő, hogy további ezrek hagyják majd el a szektort, és máshol helyezkednek el.
Egy hazai fintech Londonban is megállja a helyét technológiai és üzleti tudásban. Hozzáállásban és árban egy magyar cégnek akár előnye is lehet, a helyi igények és a szabályozás megismerése viszont komoly kihívást jelent. A Dorsum külföldi terjeszkedési tapasztalatairól, a fejlett piacokon hódító wealthtech trendekről Kő Róbert vezérigazgatóval és Fischer Bálint üzletfejlesztési igazgatóval beszélgettünk. Szerintük csak idő kérdése, hogy uniós és így magyar szinten is kialakuljon a kriptoeszközök szabályozott és prudens helye a befektetések között, az ESG trend pedig megállíthatatlanul tör előre, és e két változásra a hazai szolgáltatóknak is fel kell készülniük.
A brit belügyminisztérium emlékeztető közleményben hívta fel kedden a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárok figyelmét arra, hogy már egy hónap sincs hátra a tartós letelepedési kérelem benyújtására kijelölt határidő lejártáig.
A magyarországi elvándorlás és a külföldi munkavállalás természetessé válása, állandósuló gazdasági és társadalmi hatása nyomán érthető a köz- és szakemberek növekvő kíváncsisága a trendek és a részletesebb magyarázatok iránt. Folytatódik-e az elvándorlás? Akik elmentek, maradnak vagy visszatérnek-e? Milyen mértékben bizonyul sikeresnek az elvándorlás, növekszik-e azok száma, akik inkább a hazatérést választják? Az elvándorlás leggyakoribb oka a külföldi munkavállalás, vizsgálatát az érintett populáció rejtőzködő természetéből és folyamatos mobilitásából fakadó bizonytalanság nehezíti, a magyarázatok gyakran ütköznek a statisztikai adatok korlátjába. Ezért különösen gondos feladatot igényel annak interpretálása, kikre is vonatkoznak, és mit mutatnak az adatok. A leíró statisztika az elvándorolt népesség egy adott pillanatban számba vehető létszámát (stock) vagy az egy bizonyos időszakban, pl. egy éve alatt történő el-, illetve visszaáramlást (flow) képes megragadni.
Orbán Viktor miniszterelnök nemrég bejelentette, hogy hadiipari és energetikai megállapodás jött létre Nagy-Britannia és Magyarország közt, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig egy kicsit több részletet is elárult arról, hogy mit tartalmaznak az egyezmények.
Hadiipari és energiapolitikai együttműködés indulhat Nagy-Britannia és Magyarország közt - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök Boris Johnson brit miniszterelnökkel folytatott találkozója után a Facebookon.
A svájci államtanács úgy döntött, hogy leállítják az EU-val évek óta tárgyalt intézményközi megállapodás véglegesítését, mert az EU nem engedi azt felpuhítani, svájci belpolitikai okok miatt viszont az asztalon heverő szöveg nem fogadható el – gyakorlatilag ezt a nagy horderejű döntést jelentette be szerdán Guy Parmelin svájci elnök (fenti képünkön balra). Ezzel egy 7 éve zajló tárgyalási folyamat vált eredménytelenné, amely mintegy 120 kétoldalú EU-Svájc megállapodást váltott volna fel aktualizált formában. Az új nagy keretmegállapodás elmaradása azonnali kedvezőtlen következményeket jelent számos gazdasági területen, így például az orvosi eszközök kereskedelmében, és az árampiaci, illetve kutatás-fejlesztési együttműködésben. Néhány éves távon pedig a gépgyártás terén is jelentős versenyképességi problémákhoz vezethet, így az EU-ra ráutalt, erősen exportfüggő Svájc gazdasági modelljét is negatívan érinti a friss döntés. Nem véletlen, hogy számos kutató vészharangot kongatott, hogy egy kiszámíthatóságot biztosító keretmegállapodás nélkül sok hátránya lehet a friss döntésnek.
További majdnem tízezer magyar kért tartós letelepedési engedélyt az első negyedévben az Egyesült Királyságban, így összesen már 140 ezren jelezték, hogy a Brexit után is maradnának az országban. Elvileg még június végéig van erre lehetőség, vagyis hamarosan kiderülhet, pontosan hány magyar él a szigetországban a statisztikák korábbi megbízhatatlansága után.
A Ryanair légitársaság járatának eltérítése támadást jelent az európai szuverenitás, a demokrácia és a szólásszabadság ellen, ebben minden uniós tagállami vezető egyöntetűen egyetértett - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a hétfőn kezdődött kétnapos EU-csúcs első munkanapját záró sajtótájékoztatón. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben kedden hajnalban úgy fogalmazott, hogy Az Európai Unió nem tűri, hogy "orosz rulettet játszanak" ártatlan polgárok életével, ezért az uniós tagállamok vezetői újabb büntetőintézkedések meghozatalát sürgetik Fehéroroszországgal szemben
A brit belügyminisztérium hétfői tájékoztatása szerint októberig használhatják személyi igazolványukat a beutazáshoz azok az EU-állampolgárok, akik nem élnek Nagy-Britanniában. A Nagy-Britanniában élő uniós polgárok ugyanakkor még legalább négy évig személyi igazolvánnyal is beléphetnek.
Orbán Viktor miniszterelnök csütörtök délelőtt Charles Michellel, az Európai Tanács (EiT) elnökével, valamint a holland és a lett kormányfővel tárgyalt a jövő heti brüsszeli EU-csúcs előkészítése keretében - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
A Brexittel okozott károk egyre szélesebb körben egyre nyilvánvalóbbak Észak-Írországban, ami csak fokozódhat és ha az EU nem változtat a „szemellenzős” megközelítésén a brit-északír kereskedelmet szabályozó ún. északír protokoll kérdésében, akkor a romló politikai, társadalmi és gazdasági helyzet nem tartható fenn sokáig – gyakorlatilag ezeket ismerte el vasárnapi vélemény cikkében a brit kormány volt Brexit-főtárgyalója, jelenlegi kabinetminiszter. David Frost egyúttal rugalmasabb hozzáállást kért az EU-tól arra, ahogy az északír protokollban rögzített vámellenőrzési rendszert majd bevezetik az északír kikötőkben és hétfőn, Frost parlamenti meghallgatására időzítve kiszivárgott, hogy mi lenne ez a rugalmasabb brit kormányzati javaslat: a jövő ködébe veszne, hogy mikorra állna fel a teljeskörű vámellenőrzés az északír kikötőkben, amelynek egyébként már április óta meg kellene történnie. Gyakorlatilag arról van szó, hogy az EU-t elhagyó Egyesült Királyság azt kéri az EU-tól, hogy még évekig nézze el a vámellenőrzés hiányát azért, hogy az Egyesült Királyság meg tudja őrizni a saját területi és gazdasági-társadalmi egységét.
Egyre több londoni bankár költözik át a britektől az EU valamelyik nagyvárosába, részben a pandémia miatti megváltozott munkaviszonyok, részben a Brexitet övező további bizonytalanságok miatt – írja a Reuters.
A skót választások után ismét felerősödött a törekvés az északi brit tartomány függetlenedésére. 2014-ben egyszer már szavazhattak a skótok a függetlenségükről, még egyszer aligha adja erre áldását a brit parlament. Az akkori népszavazás egyik fő kampánytémája a gazdaság volt: az elszakadást ellenzők szerint a kiválásnak tragikusan magas ára lett volna, a függetlenségpártiak viszont lehetőséget látnak benne. Megnéztük a skót gazdaság adottságait, és ez alapján az látszik, hogy egyik fél érvelése sem teljesen megalapozatlan.
Leghamarabb néhány napon belül, kevésbé optimista esetben május végéig összejöhet az intézmények közötti alku az uniós digitális oltási igazolványról, így tartható az a cél, hogy június 21-re jogszabály legyen az EU-n belüli nyári utazást megkönnyítő vívmányról – írja a portugál soros elnökség berkeiből származó magasrangú informátorra hivatkozva a Politico.
Nem kizárt, hogy történelmi változásoknak ágyazhattak meg a múlt héten tartott brit helyhatósági választásokon. Ekkor tartották ugyanis a skót parlamenti választásokat is, amelynek kampányában kiemelt helyet foglalt el a skót függetlenség kérdése. A választáson ugyan jól szerepeltek az Egyesült Királyságtól való elszakadást támogató pártok, a jelenlegi politikai környezetből kiindulva azonban minimum rögös út vezetne egy új referendumig.
Folytatódott az elmúlt évek kedvező tendenciája a nemzetközi vándorlásban, 2020-ban is többen tértek haza a korábban elvándoroltak közül, mint ahányan elmentek – derül ki a KSH friss demográfiai kiadványából. Viszont a Brexitnek a várakozásokkal ellentétben nem volt érdemi hatása, elsősorban Ausztriából jöttek haza többen.
A Waberer's múlt pénteken tett közzé első negyedéves számait, a Concorde pedig friss elemzést készített a vállalatról. Az elemzőház ajánlása továbbra is tartás, a célárát pedig változatlanul 2 170 forinton hagyta, ami közel 18 százalékos felértékelődési potenciálnak felel meg.