A kormány egy hétfő este kihirdetett döntésében elrendelte, hogy idén az állami társaságoknak 5%-kal kell lefaragniuk a személyi jellegű ráfordításaikat a 2024-es összegekhez képest (kivéve 30 cégnek). Vagyis az állam már nem csak a központi költségvetésben keresi a spórolási lehetőségeket, hanem ezt általánosabban terjeszti ki az állam más szereplőire is.
Bizonytalan hangulatban kezdődött a hét a világ tőzsdéin, Ázsiában felemás elmozdulásokat láttunk, míg Európában a kezdeti emelkedés később kis esésbe csapott át - az enyhén negatív hangulat a magyar tőzsdén is megfigyelhető volt a mai kereskedésben. Eközben az amerikai tőzsdék lendülete továbbra is kitart, az S&P 500 és a Nasdaq rögtön a nyitás után új csúcsot döntött, miközben a befektetők az amerikai vámok lecsökkentésére adott július 9-i határidő felé közeledve a kereskedelmi tárgyalások alakulására figyelnek elsősorban.
Július 1-jétől sűrűbben indítja a 100E és a 200E járatokat a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a Deák Ferenc tér, illetve Kőbánya-Kispest között - közölte a BKK hétfőn az MTI-vel.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az OTP Alapkezelő írását olvashatják:
A tőzsdék a vámháború után az Izrael-Irán konfliktust is könnyedén lerázták magukról, ennek köszönhetően pedig már új történelmi csúcsokat láthatunk az év eleje után először. Hiába azonban a kedvező piaci hangulat, egy ilyen környezetben is kiemelt fontosságú, hogy megfelelő részvényeket válasszunk. A Bank of America elemzői is megtették tétjeiket, elmondták, hogy szerintük mely részvényeket kell venni most. Mutatjuk a listát legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező részvényekről.
Az Európai Unió versenyképessége növelésének egyik kulcstechnológiájaként tekint a mesterséges intelligenciára. Az MI hatalmas gazdasági lehetőségeket kínál, de az EU csak akkor kerülhet a nyertesek közé a globális versenyben, ha a villamosenergia-hálózat képes lesz kiszolgálni az új adatközpontokat. A hagyományos nagy európai adatközpont gócpontokban a hálózatok túlterheltsége már akadályozza a kapacitás bővítését, és a problémák más piacok felé terelik a befektetőket - például Magyarország irányába.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az MBH Alapkezelő írását olvashatják:
Trump továbbra is fontolgatja a 25%-os vámot a japán autókra, miközben a két ország közötti kereskedelmi tárgyalások kritikus szakaszba léptek a július 9-i határidő előtt - jelentette a Bloomberg.
Kedvező árazás mellett sikerült devizaforrást bevonni az államnak egy olyan turbulens időszakban, amikor a likviditási tartalék feltöltése is fontos szempont - értékelte a devizakötvény-kibocsátás tapasztalait Hoffmann Mihály. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója a Portfolionak válaszolva azt is hozzátette, hogy ezért még az államadósság devizaarányát is megérte emelni. Az ÁKK-ban folyamatos a gondolkodás a lakossági állampapírok finomhangolására, az inflációkövető kötvények "prociklikusságának" tapasztalatait is figyelembe fogják venni.
Az Európai Uniónak tíz napja maradt, hogy elkerülje a Trump-féle vámháború újabb szakaszát, amely akár 50 százalékos vámokat is jelenthet az uniós exportőröknek. Az USA már megállapodott Kínával és az Egyesült Királysággal, de az EU-nak eddig nem sikerült egyezségre jutnia. A tét óriási: 2024-ben 532 milliárd euró értékű export ment Amerikába, amely a világfogyasztás közel harmadát adja. Brüsszel válaszlépéseken dolgozik, de a kockázatok mindkét fél gazdaságát sújtanák. Az EU ezért párhuzamosan új globális szövetségek kiépítésén is dolgozik, többek közt a csendes-óceáni CPTPP-országokkal, hogy mérsékelje az amerikai nyomásból fakadó függőséget. A háttérben Kína is nyomul az európai piacokon, ami miatt már szép csendben egy brutálisan kemény adok-kapok indult Brüsszel és Peking között. Magyarország egyelőre a legnagyobb vesztesnek tűnik.
A japán ipari termelés a vártnál lassabb ütemben nőtt májusban, miközben az amerikai vámok veszélyeztetik az ország törékeny gazdasági fellendülését – közölte a Reuters.
Túl vagyunk egy rendkívül hektikus héten: a közel-keleti katonai eszkaláció után újra történelmi csúcsokat döntöttek az amerikai részvényindexek. A piacokat az iráni–izraeli konfliktus fejleményei, majd gyors elhalása, a globális kereskedelmi tárgyalások hullámzása, Trump nyilatkozatai és a dollár hirtelen gyengülése mozgatta. A befektetők most a friss európai és amerikai inflációs és munkaerőpiaci adatokra figyelnek, amelyek kulcsfontosságúak lehetnek a Fed és az EKB következő lépései szempontjából. A vámháború miatt a szokásosnál nagyobb mozgásokat hozhatnak a rendelésállományokról szóló és bmi-adatok. Mindez ráadásul abban a feszült környezetben történik, amikor az EU–USA vámháborús határidő is közeleg.
Az Európai Unió minél szigorúbb oroszellenes szankciókat léptet életbe, annál súlyosabb következményei lesznek azoknak az európai gazdaságra nézve, miután Oroszország ellenállóvá vált ezekkel - az általa törvényellenesnek minősített - korlátozásokkal szemben a Kreml vasárnapi közleménye szerint.
Kimutatja-e a GDP növekedése a jólét változását? – teszi fel a kérdést a Portfolio.hu-n június 5-én megjelent elemzés címe. A jó hír az, hogy ha a GDP nem is, de van olyan mutató a nemzeti számlák rendszerében, amely jól tükrözi a jóléti viszonyokat. Ezek a rendelkezésre álló jövedelem mutatói, amelyek az elmúlt években a GDP-nél is nagyobb mértékben nőttek, bővítve a jólétet, amivel a gazdasági növekedés inkluzívvá vált. Az OECD és az Eurostat adatai egyaránt ezt támasztják alá, tér-és időbeli összevetésben is.
Minden jel arra mutat, hogy jelentős reformokon fog átesni az Európai Unió közös költségvetése, amely egy egész hétéves ciklus stratégiáját határozza meg. Bár az egymást váltó válságok és a geopolitikai helyzet tükrében mindenki egyetért abban, hogy nagyobb rugalmasságra lesz szükség, annyi teendő és vállalás gyűlt össze, hogy rövidesen muszáj lesz eldönteni, mire jut és mire nem a tagállamok által befizetett közös forrásokból. A költségvetéstervezésért felelős biztosok és jelentéstevők izgalmas javaslatok sorával állnak elő, de kérdéses, hogy megteremthető hozzájuk a politikai akarat.
Tovább folytatódott a zsugorinfláció a boltokban a legutóbbi bejelentések szerint kávékapszulák, szeszesitalok és szaloncukrok is összementek, bár utóbbiak vélhetően nem nyáron fogják bosszantani a vásárlókat.
A 21. század munkaerőpiaca jelentős átalakuláson ment keresztül, amelynek egyik legszembetűnőbb következménye a fizikai aktivitás drámai csökkenése. A digitális technológiák térnyerése, az irodai munkakörök és az ülő életmód általánossá válása egyre több embert érint, különösen a fejlett országokban. Naponta az ébren töltött időnk akár kétharmadát, háromnegyedét is ülve töltjük – irodában, megbeszélésen, ebédnél, autóban, otthon. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a fizikai inaktivitás a negyedik leggyakoribb halálozási kockázati tényező, világszerte évente 3,2 millió halálesethez köthető.
A gazdaságpolitikai bizonytalanság és az amerikai vállalati kötvények viselkedése között korábban erős összefüggés volt, az utóbbi hónapokban viszont sokat lazult ez a kapcsolat. Most pedig nagy kérdés, hogy mit üzennek a vállalati kötvények Trump gazdaságpolitikájáról.
Nagy változások jönnek az egészségpénztáraknál, egyszerűsödik a megtakarítások felhasználása, illetve bővül az államilag támogatott termékek köre. A lazításoknak köszönhetően több mint egymillió megtakarítónak lesz könnyebb az élete, ugyanakkor sokan már azzal is nagy előrelépést tehetnének, ha kihasználnák a ma is létező, de kevesek által ismert lehetőségeket. Cikkünkben bemutatjuk, milyen különleges célokra és hogyan lehet felhasználni az egészségpénztári megtakarítást, és milyen pozitív változások jönnek ezen a téren július 1-től.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legújabb, a mesterséges intelligencia (AI) energetikai vonatkozásairól szóló jelentése szerint a globális AI-boomnak köszönhetően az évtized végére az adatközpontok villamosenergia-fogyasztása a 2024-es szint duplájára emelkedhet. Bár az extra energiaszükségletet nagyrészt fedezi majd a megújulók termelése és a növekvő akkumulátoros tárolókapacitás, az adatközpontok energiaigényének kielégítéséhez elengedhetetlen lesz a gáz- és szénalapú energiatermelés növelése. Ez komoly mennyiségű üvegházhatásúgáz (ÜHG) kibocsátásával jár. Ugyanakkor az AI alkalmazásának széleskörű elterjedése összességében a kibocsátás csökkenését eredményezheti.