Jelentős költségvetési zárolás történt az idei évben

Nem teljesen ismeretlen terep az Ön számára a Nemzetgazdasági Minisztérium, hiszen 2011-től még a korábbi Orbán-kormány idején volt a kötelékében, igaz más szerepben. Azt mondhatjuk viszont, hogy belecsöppent a költségvetés elfogadásának közepébe. Mennyiben épít a csapatra, változatlan formában támaszkodik rájuk?

Amint nyilvánossá vált, hogy én követem Banai Péter Benő államtitkár urat ebben a pozícióban, azon nyomban sok időt kezdtem eltölteni a Nemzetgazdasági Minisztériumban és ezen az államtitkárságon, hogy az ügyek átvétele minél gördülékenyebb legyen. Szerencsére a stáb jelentős részét ismertem már korábbról, hiszen ahogy említette dolgoztam már a Nemzetgazdasági Minisztériumban. Az államháztartásért felelős államtitkárságnak mindig is nagyon jó reputációja volt az egész államigazgatáson és kormánytisztviselői karon belül. A kulcsembereket régóta ismerem, a két helyettes államtitkáromat, Berczik Ábelt és Adorján Richárdot, velük 12 évvel ezelőtt együtt dolgoztunk.

Akkor tehát a jövőben is ezzel a csapattal és felállással számol, amikor költségvetési ügyekről van szó.

Igen, pontosan. Nincs tervben változás.

A minisztérium valóságos gazdasági csúcsminisztériummá vált, lényegében minden fontosabb gazdasági terület felügyeletét, irányítását bekebelezte. De nyilván a tárcán belül az egyes államtitkárságoknak lehetnek saját céljaik, de mennyire egyeztethető össze ez a végső céllal, ami a gazdasági növekedés minden szempont szerint történő támogatása, serkentése?

Mint a költségvetésért felelős államtitkár, az elsődleges feladatom a szigorú fiskális politika betartása.

A kormány elkötelezett az államadósság csökkentése mellett, amit az Alaptörvény is előír. A jövő évi költségvetés, amit most nyújtottunk be a Parlamentnek, 3,7%-os GDP-arányos hiánnyal számol. Ez a jelenlegi helyzetben

jó egyensúlyt teremt úgy, hogy támogatja a gazdasági növekedést, de mégis biztosítja az államadósság csökkentését.

A kormány célja ugyanis, hogy a lehető legnagyobb növekedést érje el a gazdaság. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy ez a 3,7%-os hiány úgy jön ki, hogy az elsődleges egyenleg, vagyis a kamatfizetések nélkül számolt hiány nulla. Tehát elsődleges egyensúly van a költségvetésben, másképpen: a költségvetés alapfolyamatai tekintetében a kiadások és a bevételek egyenlőek, nincs hiány. A kamatfizetések terhe értelemszerűen tehát a GDP 3,7%-a. Ezen a ponton arra a helyzetre is érdemes rávilágítani, hogy az államadósság csökkentése egyben forrásokat szabadít fel a költségvetésben a kamatfizetések csökkenésén keresztül. Ez egy fontos kormányzati cél. Amikor rendkívüli sokkok érték a gazdaságot, mint a pandémia vagy a háborús vészhelyzet idején, akkor volt lehetőség arra, hogy a kormány kihasználja a meglévő fiskális mozgásteret.

Az államadósságot csökkenteni kell és ezen a pályán kell tartani.

Ha jól értem az elmúlt évek költségvetés-alkotásának fő szempontjait, akkor elsődlegesen az a cél, hogy semleges legyen a gazdaságra nézve, ne legyen lazító, de ne is legyen restriktív, vagyis növekedést fojtó a fiskális politika.

Az elsődleges egyenleggel kapcsolatos nullás szintre való törekvésünk valóban ezt a semlegességet tükrözi. Ez egyensúlyt teremt azon elvárások között, hogy a kormány folytassa a deficit csökkentését, ugyanakkor ne legyen teljesen restriktív sem, ami többletes elsődleges egyenleget jelentene.

Ez a nullás egyenleg tehát egyfajta középutat jelent,

megítélésünk szerint ez esetben egyensúlyban vannak a növekedési és a fiskális előnyök.

Térjünk át a 2026-os költségvetés elfogadására, amely ezúttal is korán valósul meg, már a nyáron, a tavalyi átmeneti év után. Nincs extrém bizonytalanság a külső körülményekben és nem túlságosan nagy már a kockázat a bázisév kilátásait illetően olyannyira, hogy a kormány elgondolkodjon a költségvetés későbbi elfogadásának módszerén?

A 2026-os költségvetést már megterveztük és benyújtottuk a Parlamentnek. A kormány szerint a tavasszal elfogadott költségvetési tervezetnek több előnye is van. A tavalyi év kivételt képezett, amikor az amerikai elnökválasztás eredményétől sok minden függött.

Most is vannak bizonytalanságok, de ezeket megpróbáljuk a költségvetésen belül kezelni.

Jelentős előnyöket látunk abban, ha tavasszal megszületik a költségvetés, mert így a piaci szereplők, háztartások, vállalatok, befektetők jobban látják, hogy pontosan mivel tervez a kormány a következő évre. Az elmúlt hónapokban komoly bejelentések születtek a családok és nyugdíjasok támogatásával kapcsolatban, ami felvetette a kérdést, hogyan áll össze a 2026-os költségvetés.

Ezt most be tudjuk mutatni a hitelminősítőknek és befektetőknek,

megnyugtatva őket, hogy mindezekkel együtt is reálisan 3,7 százalékos költségvetési hiányt tudunk kihozni jövőre.

Nem rontja ennek a megközelítésnek a hitelességét a hitelminősítők és befektetők szemében, hogy időközben a 2025-ös költségvetésben emelkedik az új hiánycél? Korábban 3,7% volt, most pedig 4% körüli értékről beszélünk.

Már beszéltünk a hitelminősítők közül kettő jelentős szereplővel,

és pozitív, hogy a korai költségvetés tervezésnek köszönhetően be tudjuk mutatni számukra a főbb folyamatokat, és ezzel meg tudjuk őket nyugtatni, hogy reálisan teljesíthető a jövőre kitűzött 3,7%-os hiánycél. Úgy gondolom, a hitelességhez az is hozzátartozik, hogy világosan kommunikáljuk a reális várakozásainkat. A jövő évi költségvetés elfogadása kapcsán valóban nagyon fontos beszélni a 2025-ös bázisév folyamatairól. Ezen a ponton kiemelném, hogy

az idei évben sor került egy jelentős zárolásra, vagyis a fiskális politika képes volt ezúttal is gyorsan reagálni a külső környezetből fakadó változásokra.

Ezzel együtt megemeltük az idei hiánycélt is, de fontos látni, hogy ez még mindig jelentős csökkenést jelent a tavalyi költségvetési hiányhoz képest. Fontos, hogy folyamatosan csökkentsük a hiányt 3% alá majd tovább is, ha ez szükséges, és az államadósságot pedig egy tartós csökkenő pályára tudjuk állítani.

Sokat beszéltünk és Nagy Márton miniszter úr is többször említette a költségvetésre leselkedő veszélyforrásként a növekedéssel kapcsolatos lefelé mutató kockázatokat. Van-e más kockázat, ami inkább negatív, vagy vannak-e olyan tényezők, amelyek inkább pozitív kockázatként azonosíthatóak?

Kezdjük ezen a ponton talán a nemrégiben publikált első negyedéves GDP-adattal, ami valóban rosszabb lett a piaci várakozásoknál és a kormány prognózisát is alulmúlta. Felmerülhet a kérdés, hogy a rosszabb makropálya nyomán az idei megemelt hiánycél további módosításra szorul-e, de erre azt tudom mondani, hogy a makrogazdasági pálya fontos alapja a költségvetésnek, elsősorban a bevételi oldal megbecsléséhez és megtervezéséhez használjuk, azonban ezen a ponton

nem a GDP-növekedés a meghatározó önmagában, hanem annak összetétele.

Azok a makrogazdasági aggregátumok, amelyek fontos adóalaptételt jelentenek a magyar büdzsében, nem feltétlenül mozognak együtt a GDP-vel. Ezek közül a legfontosabb a fogyasztás.

Akkor ezek szerint idén jönnek körülbelül a várt adatok?

Már ismerjük az áprilisi költségvetési adatokat is és főleg,

ha a bevételi tétekre tekintünk, akkor azt mondhatjuk, hogy azok megegyeznek a várakozásainkkal.

A munkaerőpiac, a foglalkoztatottság és a bérek szintén nagyon fontos adóalapot jelentenek. Itt is azt látjuk, hogy az idei várakozásainknak megfelelően alakulnak mind a mind a naturális, mind a pénzügyi folyamatok. Tehát ez az első negyedéves adat összességében véve kedvezőtlen az éves gazdasági növekedés szempontjából, és ezért a 2,5 százalékos legutóbbi prognózisunkhoz képest negatív kockázatot hordoz, de a költségvetésre nem.

És akkor a pozitív kockázat, ha van olyan a költségvetésre nézve.

Ha a várakozásainknál jobban alakul idén a fogyasztás az év hátralévő részében, az a büdzsébevételekre is pozitívan hat. Fontos megjegyezni, hogy az idei évben számos olyan kormányzati intézkedés lép életbe, ami

jelentős mennyiségű többletforrást fog jelenteni a családok számára.

Megemeljük a családi adókedvezményt, SZJA-mentessé válik a CSED és a GYED, továbbá a 3 gyermekes anyák is SZJA-mentességet kapnak, a nyugdíjasoknak pedig visszatérítjük az élelmiszerek áfáját. Ezek mind a magasabb fogyasztási pálya irányába mutatnak, és a várakozásokra is lehet egy kedvező hatásuk. Főleg azzal társítva, hogy a kétgyermekes anyák is fokozatosan szja-mentessé válnak, ami jövőre még több családot fog érinteni, ezért akár előrehozott fogyasztási jelenségről is beszélhetünk a következő hónapokban.

Mi a legfőbb jellemzője az államtitkárság szerint a 2026-os költségvetésnek?

A 2026-os költségvetést háborúellenes költségvetésnek nevezhetjük. Annak ellenére, hogy a szomszédunkban zajló háború továbbra is jelentős terheket ró a gazdaságra, és Ukrajna potenciális uniós csatlakozása további kockázatokat jelent, a kormány eltökélt amellett, hogy végig vigye programját a családok támogatása és a nyugdíjasok megsegítése terén. Erről a célunkról nem mondunk le, eldöntöttük és meg is valósítjuk. Ezért, ha egy dolgot kellene kiemelnem, én a családok költségvetésének is nevezném, mivel jelentős mértékű és tartós támogatást nyújt a családoknak, elsősorban adókedvezmények formájában.

Milyen konkrét intézkedéseket tartalmaz a költségvetés a családok támogatására?

Több intézkedés is szerepel benne, például a többgyermekes anyák élethosszig tartó SZJA-kedvezménye, valamint a családi SZJA-kedvezmény duplázása. Ezek mind a gyermekes családokat segítik, és tartósan magasabb nettó jövedelmeket eredményeznek. Számítunk arra, hogy ezek jelentős mértékben megjelennek majd a fogyasztás növekedésében is, hiszen a tartósan magasabb jövedelem tartósan magasabb fogyasztási pályával is jár. Ez egy önmagát erősítő folyamat: több marad a családoknál, ezért jobban fog menni a gazdaság, ami miatt még több maradhat a családoknál, és így tovább javulhat a gazdaság teljesítménye.

Ezen intézkedés miatt, miszerint a tavaszi parlamenti választások közeledésével nagyon fontosak lettek a kormánynak háztartások, ezért bevet ilyen népszerűségjavító lépéseket, amelynek nyomán egyes vélemények választási költségvetést emlegetnek. Hogyan reagál erre a minisztérium?

Ezek a kritikák egyáltalán nem megalapozottak. A hiány tavaly is csökkent és az idei évben és jövőre is csökkenni fog, 2026-ban csökkenő államadóssággal is számolunk. A Fidesz-KDNP mindig is a gyermekes családok támogatását tekintette egyik legfontosabb céljának, ezt következetesen képviseli a 2010-es kormányra kerülése óta. Erre kapott felhatalmazást a választóktól, és ezt hajtja végre, annak ellenére, hogy nehéz gazdasági körülmények között vagyunk kénytelenek ezt megoldani.

Melyek azok a területek, amelyek prioritást élveznek a költségvetésben?

A családoknak nyújtott kedvezmények mellett kiemelt figyelmet fordítunk az oktatásra, egészségügyre és honvédelemre is. Az oktatás területén jelentős többletforrásokat biztosítunk, az egészségügyben folytatjuk az elmúlt évek fejlesztéseit, a honvédelem pedig stratégiai fontosságú terület. Emellett a nyugdíjasok helyzetének javítása és a béremelések is fontos célkitűzések, de nem feledkezünk meg a gazdaságfejlesztésről sem. A számok nyelvén mindez a következőket jelenti: családokat 4800 milliárd forinttal támogatjuk, ez a rezsivédelemmel együtt 5600 milliárdot tesz ki. Gazdaságfejlesztésre több mint 5000 milliárd forint jut. A nyugdíjasoknak jövőre is biztosítjuk a 13. havi nyugdíjat, így 7700 milliárd forintot fordítunk az ellátásukra. Oktatásra 4000 milliárd forintot költünk jövőre, ami több mint háromszorosa, mint amit az utolsó baloldali kormány benyújtott, de egészségügyre is többet költünk, összesen 3919 milliárd forintot. Ez az idei évhez képest 280 milliárd forinttal több forrást jelent.

Az egészségügyi kiadások jövőre tervezett kiadásai kapcsán felmerült egy látszólagos ellentmondás, miszerint csökkenésről lenne szó. Tisztába tenné ezt a kérdést?

A sajtóban rosszul értelmezték a Költségvetési Tanács véleményében megfogalmazottakat. Ha valaki azt a véleményt alaposan átolvassa és tisztában van az Egészségbiztosítási Alap bevételi oldalának szerkezetével, akkor egyértelmű lehet számára, hogy amit a Tanács írt, az nem azt jelentette, amit egyes sajtóban megjelent értelmezések írtak. Ezt később a Költségvetési Tanács is egy külön közleményben tisztázta, hangsúlyozva, hogy véleményében nem állította, hogy az egészségügyre fordított kiadások csökkennek. Annyit tett a Tanács a véleményében, hogy az Egészségbiztosítási Alap egyik bevételi tételét, a Költségvetési hozzájárulások cím alatt előirányzott támogatásokból származó működési bevételét értékelte.

Valójában tehát nincs semmiféle ellentmondás, mindez a félreértés csupán a megfelelő szakmai értelmezés hiányából adódott. Örömmel mondhatom, hogy ez a kérdés nyugvópontra jutott, és mindenki számára világos, hogy egészségügyre jövőre közel 300 milliárd forinttal jut több, így az ellátás színvonala tovább emelkedhet

Menjünk bele a parlamenti tárgyalás szakaszában lévő jövő évi büdzsétervezet részleteibe. Az egyik legérdekesebb specialitása, hogy van egy ún. védelmi tartalék. Hogyan fog ez működni a gyakorlatban?

A védelmi tartalék egy uniós lehetőség, amely nagyobb mozgásteret biztosít a tagállamoknak, így Magyarországnak is. Az Európai Bizottság jelenlegi elképzelése szerint - ami még nincs elfogadva, de valószínűleg nyáron életbe lép egy ilyen szabályrendszer - a 2021 és 2024 közötti védelmi kiadások növekedését nem veszik figyelembe az uniós fiskális szabályrendszerben. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a 3,7%-os hiányt 0,8 százalékponttal korrigálják, így 2,9%-hoz hasonlítják a hiánypályát. Ez konzisztens a korábbi vállalásainkkal. Fontos kiemelni, hogy bármilyen további mozgástér nyílik is az uniós szabályrendszerben, a költségvetési törvény tervezete szerint a magyar szabályoknak is meg kell felelni, és biztosítani kell az államadósság csökkentését. Emellett az is elképzelhető, hogy a 0,8%-on felül megnyílik még egy 0,7%-os mozgástér védelmi kiadásokra. Erre a technikai lehetőség megvan a költségvetésben, de erről csak akkor dönthet a kormány, ha ez nem veszélyezteti az államadósság csökkenését. Jelenlegi prognózisaink szerint az államadósság az idei év végéről a jövő év végére is csökken.

Nagyon nagy extra költekezés eleve nem férne bele gondolom az egyébként is mérsékelt államadósság-csökkenés vállalás mellett.

A kormány által beterjesztett 2026-os törvényjavaslatban az államadósság 73,1%-ról 72,3%-ra csökken, ami 0,8 százalékpontos csökkenést jelent. Fontos hangsúlyozni, hogy

a kormány elkötelezett az államadósság csökkentése mellett, és csak addig fog bármilyen rugalmasságot kihasználni, amíg a csökkenő államadósság célja teljesül.

Ha már államadósság. Jól értem az elmúlt időszak miniszteri megnyilvánulásait, hogy költségvetési szempontból nagyon is érdekelt a kormány az erős forintárfolyamban, hiszen az adósság devizaaránya egyre magasabb és az árfolyammozgás be tudja mozgatni az adósságszinteket is?

Az árfolyam több csatornán keresztül hat a költségvetésre és az államadósságra.

A költségvetés szempontjából az erős vagy erősödő árfolyam előnyös,

mert kordában tartja a devizakamat-kiadásokat és kedvezően befolyásolja az államadósság szintjét. A 2026-os költségvetés 403,4 forintos technikai euró árfolyammal számol, ami az elmúlt időszak átlagát tükrözi.

Az is igaz, hogy az árfolyamnak egyre nagyobb a jelentősége, mivel az államadósságon belül a devizaadósság aránya közel van a 30%-hoz. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) deklarált célja, hogy az államadósság legfeljebb 30%-a legyen devizában denominált, ugyanakkor ez a célszám szigorúbb, mint amit a hitelminősítők és a befektetők elvárnak.

Címlapkép forrása: Stiller Ákos, Portfolio

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.