Tavaly még úgy számolt az Apple, hogy 2021 első felében körülbelül 100 millió iPhonet fognak legyártani a cégnél – most viszont egy új jelentés alapján mindegyik eszközénél visszavághatja a gyártást a tech-óriás, az egyik okostelefonnál rendesen elszámolhatták magukat a keresletet illetően.
Több mint 400 ezer forintnyi pénzt kaphatnak egy összegben még márciusban az amerikaiak, amit gyakorlatilag arra költhetnek, amire akarnak. Persze sokan vannak olyanok, akiknek a túlélést jelenti az állami ingyenpénz, de ha a nagy átlagot nézzük, akkor a covid-válság alatti hónapokban brutális mértékben nőtt a lakossági megtakarítás, így az újabb stimulusra jogosultak nagy része kockázatosabb eszközökbe, például részvényekbe fektetheti az államtól kapott támogatást. Pedig a retail érdeklődés a tőzsde iránt már most is eufórikusnak mondható, ami általában lokális csúcsokat jelöl a raliban. Megvan annak a veszélye, hogy kevés tapasztalattal, de nagy önbizalommal rendelkező, tőkeáttételes pozíciókban pörgő, nagyobb esést még nem látott befektetők tömege állami pénzzel bedrogozva űzi-hajtja az irreális hozamokat.
Mindig is piszkálta az emberiség fantáziáját, hogy milyen lehet a világűr: léteznek-e rajtunk kívül is életformák, lehet-e hatékonyan vizet bányászni a Marson, milyen lehet a légüres semmiben lebegni és így tovább. Az Egyesült Államokkal az élen rengeteget költenek az országok a különböző űrkutatási projektekre, de a privát cégek is egyre inkább helyet követelnek az asztalnál, élükön az Elon Musk és Jeff Bezos által irányított vállalatokkal. Az előttünk álló évtizedeket tekintve hatalmas potenciál lehet az űrkutatásban, a gyors fejlődést és előrehaladást nem csak a költségek radikális csökkenése, de az egyre növekvő társadalmi igények is hajtják. Ennek apropóján most "szétnéztünk a világűrben" - megnéztük, hogy milyen nagyobb projektek várhatóak a közeljövőben, kik mozgatják a szálakat, mi várható az űripar számára, és a legfontosabb: befektetőként hogy lehet mindebből profitálni.
Teljesen összekuszálták a befektetési piacot az inflációval kapcsolatos félelmek, és ez a magyar befektetési alapok teljesítményére is kihatott: a tavaly nagyot bukó alapok törtek idén az élre, a tavalyi kiemelkedő hozamot elérő alapok közül pedig sokan most a sor végén kullognak. A legnagyobbak közül az OTP Supra tovább növelte veszteségeit februárban.
Ma hajnalban tette közzé legfrissebb gyorsjelentését az OTP, az azt követő, ma délelőtti sajtótájékoztatón a bank vezetői beszéltek a járványügyi helyzetről, a hitelmoratórium után várható hatásokról, az akvizíciós tervekről, az osztalékról és az OTP árfolyamáról.
Sokak által kinevetett tőkepiaci eszközből a világ egyik, ha nem a legnépszerűbb befektetési témájává nőtte ki magát a bitcoin. A sokat emlegetett kriptopénz mostanra olyan befektetési és fizetőeszköz lett, amiről a világ egyik legnagyobb bankja, a Citi egy 108 oldalas elemzést írt, ami nagy szó, és azt mutatja, hogy már a világ legnagyobb pénzintézetei is elkezdték komolyan venni a bitcoint. Az elemzést a Citi 6 szakembere készítette el, és összesen 25 profival készítettek interjút a bitcoinról, ami alapján megírták az anyagot. Az elemzés fő gondolata az, hogy eddig csak lakossági felhasználásról volt szó, ami intézményi témává alakult és most ott tartunk, hogy a világuralmat megelőző fordulat előtt állhat a bitcoin.
A legtöbb ország jegybankját foglalkoztatja a digitális jegybankpénz bevezetésének gondolata. De mi is lenne ez, mire szolgálna, hol tartanak a kutatások? Mi a helyzet a jogi környezettel? Egyáltalán, mire jó ez a jegybankoknak?
A bitcoin sokáig az Y generáció kedvelt spekulatív játékszere volt, és hiába volt a mögötte lévő blockchain technológia alapelve zseniális, a komoly befektetők elkerülték azt, eközben az arany szerepe megkerülhetetlen volt a befektetők portfóliójában az elmúlt évtizedekben. A helyzet azonban nagyon változott, komoly intézményi szereplők kezdtek el bitcoinba fektetni, világszerte egyre több nagyvállalat fogadja el fizetési eszközként is. A technikai elemzés képe alapján is egyre több jel utal arra, hogy az arany szerepét elkezdte átvenni a bitcoin. Még nem tudni, hogy ez a folyamat folytatódik-e, de az biztos, hogy a kriptodeviza egyre szélesebb körben kezd elfogadottá válni, és ez akár hosszútávú divergenciát is okozhat a két eszköz között.
Tegnap hatalmas emelkedés volt látható a Rocket nevű cég részvényeiben, amely főleg jelzáloghitelezéssel foglalkozik, és nagyon hasonlónak tűnnek a mostani árfolyammozgás körülményei, mint amit a GameStop vagy az AMC esetében lehetett tapasztalni korábban. Egyrészt itt is rendkívül magas a shortállomány, másrészt a tegnapi nap végén már többször került említésre a reddites WallStreetBets nevű fórumon, mint bármelyik másik papír. Emellett pedig mémként is tökéletesen megállja a helyét, mivel a cég nevét rakétaként lehetne lefordítani, ami népszerű emoji volt mostanában a kisbefektetők körében.
Részeletes, 25 oldalas elemzést készített a Masterplastról a Kalliwoda Research, amiben a lényeg: első ránézésre értelmezhetetlenül magas, a mostani árfolyam több mint duplájára rúgó célárat határozott meg a német elemzőcég a Masterplastra. A friss, ropogós célár jóval magasabb, mint a cég részvényeit követő másik elemzőcég, az MKB célára.
A héten eddig többnyire oldalazást láthattunk a vezető európai részvényindexeknél, a tengerentúlon azonban az emelkedő kötvényhozamok apropóján elkezdtek az infláció növekedésétől tartani a befektetők, így a vezető börzéknek eddig kimondottan rossz hetük volt. Rövid iránykeresést követően tegnap is lefordultak az amerikai tőzsdék, lejjebb került a Dow Jones, az S&P 500 és a Nasdaq is annak ellenére, hogy kedvező munkanélküliségi adatok érkeztek. Az ázsiai tőzsdéken ma kimondottan rossz hangulatban telt a kereskedés, Európában is rossz piacnyitást láthattunk, a legtöbb ország vezető indexe jócskán lejjebb került a kereskedésben. A koradélutáni órákban valamelyest enyhült az eladói nyomás a kontinensen, de a legtöbb ország indexe így is negatív tartományban zárt, ahogy a BÉT is. Az Egyesült Államokban a mai kereskedésben az esések után törvényszerűen következő erősebb vételi kedv, illetve a hozamemelkedés miatt még mindig borús hangulat vívott csatát, vegyes eredményekkel.
Masszív eladói hullám söpört végig a tőzsdéken, és nem csak a részvények, de a kötvények, vagy a dollár és az arany piaca is megremegett. Az esés mögött elsősorban a hosszú amerikai állampapírok hozamának emelkedése áll, ami több csatornán keresztül is negatívan hat a sok esetben feszített árazáson forgó részvényekre. Sokan már most az amerikai jegybankot figyelik, beavatkozik-e az esés megfékezésére, pedig, ha lesz is nagyobb korrekció a piacokon, a Fed nem a folyamat elején lép be, a tegnapi esés csupán a piac normális működésének a része, csak egy kis ízelítő abból, mi történik azokon a részpiacokon, ahol sokáig teljesen figyelmen kívül hagyják a fundamentumokat a befektetők.
Egy évvel ezelőtt indult az a tőzsdei pánikeladási hullám, amelyet a kornavírus-járvány világméretű terjedése váltott ki. Bár a pandémia gazdasági válságba taszította a világot, a jegybanki és kormányzati szerepvállalás a pénzbőség ugrásszerű növekedéséhez vezetett, az irdatlan mértékű likviditás pedig megtalálta az útját a tőkepiacok felé és az eszközárak jelentős emelkedéséhez vezetett, sokak szerint olyan mértékben, ami már egyáltalán nem tükrözi a valós gazdasági helyzetet. Az évforduló alkalmából megnéztük, hogy hogy állnak a tőkepiaci árfolyamok a nagy zuhanás előtti szintekhez képest.
Az európai tőzsdéken szerdán fordulat látszott, feljebb kerültek ma a vezető indexek, a magyar tőzsde pedig pluszban zárt. A tengerentúlon gyorsan elfelejtették a gyenge nyitást a piacok, a Dow Jones kiemelkedőt produkált.
Teljesen átalakítják a világot a fenntarthatósági törekvések, az eddig elképzelhetetlennek tűnő innovációk, a technológia robbanásszerű fejlődése, a mesterséges intelligencia elterjedése. A Portfolio Private Investor Day 2021 konferenciáján a világmegváltó technológiák és izgalmas sztorik közül az előadók az 5G terjedéséről, a chipgyártók növekvő szerepéről és az üres vállalatok felfutásáról beszéltek.
Hol eszement emelkedést, hol pedig csúnya esést mutat a bitcoin, ami bár fontos diverzifikációs elem lehet egy portfólióban, érdemes vele óvatosan bánni. A Portfolio Privte Investor Day 2021 online rendezvényén az alternatív befektetések kapcsán még elhangzott, melyek lehetnek jó befektetési lehetőségek a nyersanyagpiacon, és mire érdemes figyelnie annak, aki műtárgyba szeretne fektetni.
A Tesla továbbra is az elektromosautó-gyártó szektor megkerülhetetlen szereplője, ráadásul olyannyira fontos, hogy jellemzően képes az egész szektort megmozgatni. A történelmi csúcsról már több mint 20 százalékot esett a Tesla árfolyama az elmúlt időszakban, és érdekes azt látni, hogy a három legnépszerűbb kínai elektromos autós részvény átlagban szintén közel értékének ötödét vesztette el ugyanezen az időtávon.
Nem az inflációs félelmek, hanem a masszív manipuláció hajtja felfelé a bitcoin árfolyamát – mondta a Yahoo Finance-nak Nouriel Roubini. A befektetési guru szerint most ott tartunk, ahol 2017-ben, amikor sokan a csúcson szálltak be, majd ráfáztak a kriptodevizával.
Már korábban is megírtuk, hogy a Tesla nem kizárt, hogy máris többet kereshetett a bitcoin befektetésén, mint az üzleti tevékenységéből az egész tavalyi évben: a cég 2020-as pénzügyi éve volt az első, amelyben nyereséges volt a vállalat, 721 millió dolláros profitot ért el a 2019-es 862 milliós veszteség után. Most pedig egy konkrétabb becslés is érkezett a Wedbush Securieties elemzőjétől, Daniel Ivestől: a szakember egymilliárd dollárra becsüli az elektromosautó-gyártó vállalat kriptodevizából származó profitját.
Régiónkban a fejlettebb és a kevésbé fejlett országok árnyékgazdaságainak GDP-arányos méretei között óriásiak a különbségek. Míg az árnyékgazdaság például Ukrajnában a GDP 43 százalékát teszi ki (amely nagyjából megegyezik az Elefántcsontparton tapasztalttal), Csehországban ugyanez az arány csupán 10 százalék (így e tekintetben például Luxemburggal áll azonos szinten). Vakhal Péter, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet tudományos munkatársa és Vékás Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa a Statisztikai Szemle 2021. februári számában írt az árnyékgazdaságról részletesen Az árnyékgazdaság okai Kelet-Közép-Európában című kutatásukban.