Erste: 2026 végén is maradhat a 385-ös szint környékén a forint euróval szembeni árfolyama

A hazai gazdaságot befolyásoló külső tényezők kapcsán Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője azt emelte ki, hogy a német gazdaság három éve stagnál, mint a magyar, és jövőre sem várhatók vérmes remények e téren. Európában jelenleg sok korlátozó tényező látható, például az autóiparban a chiphiány, ami az új hazai BMW-gyárra is hatással lehet. Hozzátette: a kínai vállalatok növekedése is megállt a közelmúltban, mivel az e-autók további penetrációja mérsékeltebb lehet.

Nőhet a GDP-növekedés

Összességében idén 0,2%-kal nőhet a magyar gazdaság az Erste várakozásai szerint. A bizalmi indexek terén augusztus óta látható javulás, ami alapján egy pozitívabb idei évzárás lehet.

Az Erste elemzője kiemelte:

jövőre 2%-kal bővülhet a magyar gazdaság.

Ehhez az is szükséges, hogy bekövetkezzen a várt élénkülés Németországban, ez ugyanis ismét növelheti a keresletet a magyar exporttermékek iránt, ami a várt beruházási fordulatot is elhozhatja.

A munkapiac kapcsán azt hangsúlyozta Nagy János, hogy a viszonylagos stabilitása megmaradt, a lazulásra utaló jelek ellenére, miközben a bérkiáramlás erős. Tavasszal még éles volt a foglalkoztatottság csökkenése, de ez nyárra stabilizálódott. A bérdinamika terén is tavasszal lassulásra utaló jelek voltak láthatók, de aztán maradt összességében az erős bérdinamika.

Lassulhat az infláció

Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője az infláció kapcsán azt emelte ki, hogy jelenleg az árrésstop, a viszonylag erős szinten stabilizálódó forintárfolyam, és a termelői árak csökkenése fékezi az inflációt. A piaci szolgáltatások azonban továbbra is viszonylag gyorsan drágulnak, és a lakossági inflációs várakozása is magas szinten ragadt.

Az árrésstop kapcsán kihangsúlyozta: továbbra is bizonytalan, hogy a kormányzat mikor vezeti ki az intézkedést. Az árrésstop esetleges kivezetése átmenetileg megemelheti az inflációt, ugyanakkor a szigorú monetáris kondíciók miatt összességében az átlagos infláció lassulására lehet számítani 2026-ban. Ha az árrésstopot kivezetik jövőre, a várható egyszeri hatás miatt az infláció 2026-ban sem marad tartósan a jegybanki célsávban – erre legkorábban 2027-től lehet számítani.

Bár a kínálati oldali inflációs nyomás lassan enyhül, azonban a maginfláció a hatósági korlátozások mellett is magas.

A monetáris politika kapcsán leszögezte: az MNB hosszú hónapok óta igyekszik stabilan tartani a forint árfolyamát, az erős kurzus pedig lassítja az inflációt.

Decemberre az infláció bekerülhet a jegybank célsávjába, 3,5%-ra csökkenhet. 2026 első két hónapjában pedig 3% alatti lesz a pénzromlás üteme. Ez az alacsony ráta azonban nem lesz fenntartható egész évben, az infláció 4% fölé mehet az év második felében.

Az éves átlagos infláció összességében 3,8%-ra lassulhat jövőre az idei 4,5% után.

Erős maradhat a forint

A monetáris politika kapcsán azt hangsúlyozta az Erste vezető elemzője: az MNB-t aggasztják a magasabb inflációs várakozások, illetve a pénzromlás ütemének esetleges emelkedése az árrésstop kivezetése után. A jegybank az inflációs célsávot továbbra is a szigorú monetáris kondíciók, valamint a pozitív reálkamat biztosításával tartja fenntartható módon elérhetőnek. Emiatt Nyeste Orsolya szerint

a jegybanki kamatok csökkentésére 2026 vége felé lehet esély.

A forint árfolyama terén azt hangsúlyozta az elemző, hogy a hazai és külföldi kamatok közti, várhatóan tovább emelkedő különbözet erős támaszt nyújt a forintnak, az idei mintegy 7%-os nominális felértékelődés után, a forint tartósan is erős maradhat

A hazai deviza euróval szembeni árfolyama idén és jövő év végén is 385 forint körül lehet.

Az árfolyamot támogatja a folyó fizetési mérleg – a korábban vártnál valamelyest szűkebb, de stabil – egyenlege is. Összességében a szigorú magyar monetáris politika és a masszív kamatdifferencia miatt stabil kurzusra lehet számítani a következő egy évben.

Címlapkép forrása: Portfolio