orosz ukrán háború konfliktus katona tank páncélos fegyveres ukrajna oroszország stock
KRTK blog

Itt egy meglepő magyarázat arra, hogy miért akadt el az orosz invázió Ukrajnában

Vasárus Gábor László, KRTK
A KRTK Regionális Kutatások Intézetének szakemberei kiterjedten foglalkoznak számos térbeli, regionális kérdés összetett hatásaival. Így például az elővárosi fejlődés környezeti következményeit, a területi egyenlőtlenségeket, vagy épp a tájhasználat átalakulásainak a klíma-adaptációs képességekre gyakorolt befolyását kutatjuk. A következőkben néhány példán keresztül be kívánom mutatni, hogy az általunk vizsgált témakörök segítségével miként elemezhető az orosz-ukrán háború.

A mostani háborúban a támadó orosz hadsereget számos környezet- és társadalomföldrajzi és az időjárási körülmény is gátolja, míg ezek kedvezőek az ukrán erők számára. Bár a legtöbben úgy gondolják, hogy a megtámadott ország nagy része az Alföldünköz hasonlóan sík terület, azonban ez csak részben igaz. A Kelet-Európai síkvidék egy összefoglaló nagytájnév, de a valóságban számos eltérő síkság, hátság és több felvidék is tartozik bele, változatosabb a felszínborítás. Az ország jelentős részén viszonylag magasabb a terep tagoltsága, és bár a tengerszint feletti magasság alacsony, a tájkép mégis inkább hasonlatos a Dunántúli-dombsághoz a relatív relief alapján.

A legtöbb ukrajnai hátság felszíne dombos, hullámos, melyek felszínébe a folyóvölgyek gyakran 70-100 méterre vágódnak,

szintén gyakoriak az aszóvölgyek, szárazerek és általában a lefolyástalan területek. E területek, különösen az elhanyagolt záportározók miatt békeévekben a megnövekedett talajerózió miatt kockázatokat jelentenek a mezőgazdaságra nézve. Az ország északi fele egyben már az erdősztyepp övbe tartozik, itt viszonylag nagy kiterjedésű erdők találhatóak, valamint kisebb ligetek, mezővédőerdő-sávok és egyszerű fasorok is.

Az ukrán klímára általánosan jellemző, hogy ősszel a csapadék, tavasszal pedig a hóolvadás miatt a puha talaj sártengerré változik. Ez a jelenség ismert lehet történelmi tanulmányainkból, ez a „raszputyica”, amiben a világháború alatt még a német harckocsik is gyakran elakadtak. A klímaváltozás is tetten érhető abban, hogy az igen enyhe európai február miatt az olvadás viszonylag hamar megindult. Így az orosz támadás idején nem keményre fagyott talaj várta a kiépített műutakat elhagyó járműveket, hanem 40 cm mély sártenger, amely a már említett aszóvölgyekben és szárazerekben még mélyebb.

E domborzati és növényzeti viszonyok korlátozzák a látótávolságot és a taktikai mobilitást. Mivel az Ukrán haderő által használt páncéltörő fegyverek (pl. a 9K115 vagy a FGM-148 „Javelin”) tipikus hatótávolsága 2 és 4 km közé esik, ezen adottságok kedveznek a jóval erősebb, zászlóalj szintű orosz támadóalakulatok (BTG) ellen harcoló kisebb ukrán egységek számára. Az erdők, dombgerincek ugyanis kiváló lehetőséget biztosítanak kisszámú gyalogos rajtaütésszerű támadásaira, majd tüzelési pont többszöri váltására, esetleg gyors visszavonulásra. Ugyanakkor a szovjet időszakban a nagyüzemi mezőgazdaság igényeit a hatalmas távlák jobban szolgálták. Így a táblásításra alkalmasabb síkvidékeken ezek a mezővédő fasorok, kisebb erdőfoltok nagyrészt felszámolásra kerültek, a belátható távolság jóval nagyobb.

A MŰHOLDKÉPEK ÉS (MEGFELELŐ KRITIKÁVAL KEZELT) KATONAI JELENTÉSEK ALAPJÁN ÖSSZEÁLLÍTOTT TÉRKÉPEKEN NYOMON KÖVETHETŐ A FRONTVONALAK ALAKULÁSA, AMELY JELENTŐSEN KORRELÁL A FENT LEÍRTAKKAL.

Jól látható, hogy az orosz alakulatok nagyobb sikereket a jelentősebb összefüggő sík területeken értek el, míg az egyre tagoltabb terepszakaszok fokozódó akadályokat jelentettek. Így főleg a Fekete-tengermelléki-alföldön, a Dnyepermelléki-alföld északi részein volt sikeres a támadás.

Ezzel szemben például Kelet-Ukrajnában a Középorosz-hátság területein nagy problémát okoznak a mélyen bevágódó folyóvölgyek, erdők. Az főutakra kényszerült orosz menetoszlopokat nehezebb megvédeni, így akár aknavetőkkel is nagy távolságból képesek károkat okozni az ukránok, anélkül is, hogy az egyes járműveket konkrétan látnák (az ú.n. indikrekt tüzelés). Mivel – főleg a gumikerekes harcjárművek és utánpótlásszállító teherautók miatt – csak részben képesek a közlekedési útvonalaktól eltérni a harccsoportok, egyben az átkaroló műveleteknek is gátat szabnak e feltételek. Az itt dúló igen heves harcok azért is nagy jelentőségűek, mert Ukrajna észak-keleti területein számos szénhidrogén szállítóvezeték épségét veszélyeztetik.

Mivel az orosz zászlóalj-harccsoportok (BTG) csak a főbb utakat és csomópontokat szállták meg nagy sikereséggel, nagyszámú, nehezebben járható terület, hátság vagy erdő maradt az ukránok ellenőrzése alatt. Így a megnyúlt utánpótlási vonalak (különösen a távoli vidékhez tartozó rossz közlekedési adottságú területeken) nem tudták kiszolgálni a harcoló alakulatokat, ráadásul sebezhetőek voltak a partizán harcmodort folytató ukrán erőkkel szemben. Továbbá a városperemek összecsapásaiban számos jármű esett ki.

E két tényező jelentős szerepet játszhatott az orosz visszavonulás mögött álló számos ok között.

Megállapíthatjuk, hogy a déli sík területen elért nagy sikerek egy korábbi KRTK blogon megjelent elemzésben leírtakkal összhangban nem csak Ukrajna tengerparti területeinek elvesztésével fenyegetnek, de a jelentős vízi és vasúti szállítási útvonalak kettévágásával ellehetetlenítik az élelmiszeripari termékek szállítását is, ezáltal még az országon belüli közlekedés is jelentős akadályokba ütközne, nemhogy az export.

Az urbanizáció jelen európai szakaszára jellemző a városi szétterülés folyamata. Ennek során a lakosság és a gazdasági funkciók egy része a városból (és esetenként a vidékről) a város környéki, jellemzően családi házas, sűrű beépítésű övezetbe települ át. E területek térszerkezete ismert lehet például a Budapesti agglomeráció környékéről is. Itt a szövevényes utcák szűkebbek, a terület igen tagolt a sűrűn meglévő kerítések, bokrok, bódék, garázsok és gipszkarton házak miatt. Az ilyen zónák számos kritika forrásai, hiszen a kedvezőtlen, monofunkciós tájhasználat, a zegzugos utcaszerkezet és általában a dugók nagy száma számos súlyos társadalmi és környezeti következménnyel járnak. Ugyanakkor a felsorolt objektumok mindegyike fedezéket jelenthet egy páncéltörő rakétás rajnak, vagy mesterlövésznek. Ráadásul a nagy kiterjedésű homogén területen a helyismerettel nem rendelkező támadó katonákra a végtelen háztenger jelentős pszichológiai hatással lehet. Továbbá ilyen területen az ukrán felderítő csapatok könnyen találhatnak rejtett megfigyelésre lehetőséget adó pontokat, így e táj még a hírszerzés terén is a védőknek kedvez.

A homogén terület tüzérségi szempontból is sajátos. A néhány kereskedelmi egységet leszámítva a homogén lakóöv nem szolgáltat jellegzetes célpontokkal, általában nincsenek nyilvánvaló tájékozódási pontok és a védő gyalogos egységei a „kertek alatt” szabadon átcsoportosíthatóak.

kiev-gdfe21b7ae_1920
Kép forrása: Vasárus Gábor.

Ukrajnában a harcok során épített, ismerté vált nevű városok közül sok jelentős szuburbán növekményt ért el, így például Szumi, Harkov, Csernyihiv és Mariupol évi 0,5% feletti népességnövekedést mutatott 2007 és 2016 között, Kiev és Odessza pedid 1% felettit. Ennek megfelelően a szuburbanizáció hadászati jelentőségére tökéletes példa Csernyihiv mellett Novij Bilousz szuburbán falu és a mellette lévő erdő, Szumitól nyugatra Gannivka település, Harkovtól északra Florinka község és a Liszopark erdeje volt jól védhető sáv. Kijev bekerítésénél is figyelembe kell venni, hogy az a széles déli terület, ahol az orosz művelet sikertelennek bizonyult,

az pontosan az a zóna, amelyekre a Kijevi Agglomeráció fejlesztési tervei a funkcionális város zóna kiterjesztését javasolták az erőteljes elővárosi fejlődés miatt

Kijev esetében továbbá fontosak a várostól északra lévő erdős területek, melyek nem kedveznek az orosz páncélos alakulatok számára. Az említett négy másik város esetében pedig kiemelendők a folyóvölgyek alján meglévő területek, melyek ilyenkor a belvízként felgyülemlő olvadékvíz szintén jelentős korlátokat jelent a gépesített alakulatok manővereiben.

Az agglomerációk legtöbb mezőgazdasági feldolgozóüzeme, gabonatárolója és közüzeme (mint például a távhő szolgáltatók, a vízművek és transzformátortelepek) a központi város peremén található. A fentiek alapján ezek sérülése és tartós kiesése logikus következménye a leírt helyzetnek. Sajnos a városi harcok járnak a legtöbb emberi szenvedéssel, a katonák és a civil lakosság esetében egyaránt, így a háború elhúzódása vagy egyre több város körülzárása súlyos katasztrófával fenyeget. Várható, hogy nagyszámú ukrajnai lakos lesz az éhezés, a szomjúság és a fertőzések áldozata emiatt.

A földrajz és egyes regionális társadalmi folyamatok kommunikálása egyben fontos tényező a háborúhoz kapcsolódó propagandában is. Erre kiváló példa az a nyelvhasználati térkép, mellyel számos hírportál próbálta az orosz területi követelések jogosságát alátámasztani. Ezen a térképen több olyan jellegzetesség kimutatható, amelyek tanulmányozása az álhírek szűrésében általánosan, más témakörök esetében is hasznos lehet az olvasók számára. A csatolt ábrán látszik, hogy egyrészt a nyelvhasználatot oblast, azaz a mi fogalmaink szerint régiós vagy megyei szinten értékeli. Ez becsapós lehet, mivel az egyes települések nyelvi megoszlása igen eltérő, gondoljunk csak a vajdaságban Szabadka és Újvidék példájára. Emellett az élénkpirossal jelzett kategória 25 és 75% közötti kategóriát jelöl. Értelemszerűnek tűnhet, hogy ez a kategória gyanúra ad okot, hiszen a valóságban nagyon nem mindegy, hogy egy területen a lakosságnak csak a negyede vagy közel a háromnegyede-e az orosz anyanyelvű. Mivel ráadásul pont a becsapós kategória lett a leglátványosabb színnel kiemelve, joggal gyanakodhatunk az alkotó céljait illetően.

A nyelvhasználati térkép azért is kérdéses, mert a poszt-szovjet térségben a nyelv nem feltétlen azonos az etnikai identitással. Az eltérés jelentős, hiszen a 2001 évi népszámlálás során 17,3% vallotta magát orosznak, de 29,6% inkább preferálta az orosz nyelv használatát. Miért? Például, számos ukrán lakos a szovjet érában egyszerűen a sorkatonaság, majd a nagyipari munka során az oroszt volt kénytelen használni és így azt a nyelvet jobban beszéli. Sok a vegyes házasság, például orosz anyával és ukrán apával, itt előfordulhat, hogy bár az orosz lesz a gyermekek anyanyelve, az identitásuk ukrán lesz.

Továbbá 1992 óta számos, eredetileg orosz identitású lakos szerette meg új hazáját és vált érzelmileg ukrán hazafivá.

Így érthetőbb is lesz, miért lepte meg az orosz haderőt a jelentős ellenállás, például a korábban „oroszosnak” tartott Mariupol esetében. Érdekességként megemlíthető, hogy a jelenlegi ukrán elnök anyanyelve is az orosz.

Végül a háború igen fontos tényezőjeként emelhetjük ki, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkákkal egy időben zajlanak a harcok, így jelentős kiesés várható nem csak a szántóföldi termesztésben, de a városi harcok rombolása miatt a feldolgozóipari kapacitások terén is. Ezáltal a konfliktus térbelisége mikro és makro léptéken egyaránt "élelmiszerfegyverként" használható jelenségekkel jár, hisz a globálisan is fontos ukrán élelmiszer- és faipari exportot ellehetetleníti. E hatásokra jellegzetes példa a gabonaárak drasztikus emelkedése a globális piacokon.

Így a krízis földrajzi jellemzői, nem csak hadászati, de súlyos gazdasági és emberi áldozatokkal is járni fognak.

Források:

  • Gnatiuk, O 2017: Demographic dimension of suburbanization in Ukraine in the light of urban development theories. Acta Universitatis Carolinae. Geographica. (2) pp. 151-163. doi:10.14712/23361980.2017.12
  • Havryliuk, O. - Gnatiuk, O. – Mezentsev, K. 2021: Suburbanization, but centralization? Migration patterns in the post-Soviet functional urban region – evidence from Kyiv. Folia Geographica. (1) pp. 64-84.
  • Izsák, T. (2007) Ukrajna természeti földrajza. Rákóczi-füzetek. 27. PoliPrint Kft., Ungvár. 215 p. ISBN 978966796656
  • Rhodes, J.E. [Lt.Gen. USMC] (ed.) 1998: Military Operations on Urbanized Terrain. Marine Corps Warfighting Publication (MCWP) 3-35.3. 367 p.
  • Robertson, W. G. – Yates, L. A. 2006: Block by Block: The Challenges of Urban Operations. U.S. Army Command and General Staff College Press, Fort Leavenworth (KA). 481 p. ISBN 9781782897781
  • South, T. 2022: Urban combat veterans share lessons for Ukraine fight. Militarytimes. militarytimes.com/flashpoints/ukraine/2022/03/11/urban-combat-veterans-share-lessons-for-ukraine-fight/ (2022.03.11.)

Vasárus Gábor az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézetének munkatársa.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Címlapkép: Getty Images

menekültek az ukrán magyar határnál
henry kissinger
tőzsdeapp brókerapp részvénykereskedelem
orosz tank
majom
Ursula von der Leyen bejelentes

Kiszámoló A vihar előszele

Nemcsak a tőzsdén alakult ki kisebb pánik az árfolyamok esése miatt, a kriptopénzek rajongói is nehéz napokon vannak...

Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Díjmentes online előadás
Legális adóelkerülés, TBSZ, NYESZ számlák.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
2022. május 31.
Financial IT 2022
2022. június 8.
Portfolio Property X 2022
2022. június 1.
Portfolio Digital Transformation 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
sportdiagnosztika