akkumulátorgyártás,
KRTK blog

Becslések alapján jelentős környezeti hatásai lesznek a debreceni akkumulátorgyártásnak

Éltető Andrea, KRTK
A magyarországi veszélyes üzemek – így az akkumulátorgyáraké is - engedélyeztetése felszalámizva zajlik. A teljes beruházást fázisokra bontják, csak ütemenként vizsgálják. A Samsung, SK beruházásait is bővítésenként, ütemenként külön engedélyeztetik és a CATL-nél is csak az első gyár dokumentumai ismertek. Ezt a szalámi taktikát a WWF is erősen kritizálta, mert az egész kép, a teljes beruházás környezeti hatásai így sosem ismertek, de nem is nagyon becsültek.

A következőkben egy ilyen becslésre teszek kísérletet Debrecen esetében, ahová több, akkumulátorgyártással kapcsolatos cég települ. Ezen cégek biztonsági jelentései, környezethasználati hatástanulmányai tartalmaznak olyan adatokat, amiket maguk a cégek adtak meg, saját gyártási folyamataikra vonatkozóan. Persze ezen adatok is sokszor előzetes becsléseken, terveken vagy más üzemek gyakorlatán alapulnak, amit nagyon jól érzékeltetnek a CATL 1 (a gyár első üteme) biztonsági jelentésében található sorok:

„A Biztonsági Jelentés a Rendelet adta lehetőséggel összhangban „csökkentett tartalommal” készült. Ennek oka, hogy a technológiai és az építészeti tervezési folyamat a Biztonsági jelentés elemzési munkáival párhuzamosan zajlott – és jelenleg is folyamatban van. Emiatt nem volt minden adat végleges és hozzáférhető formában felhasználható a Biztonsági jelentésben. Ebből eredően nem álltak rendelkezésre teljeskörűen tervezési adatok az épületekről (méretek, tűzszakaszok, nyílások/átjárók, tűzoltó rendszer, szellőzés stb.)” (Hiánypótlással egységes szerkezetű biztonsági jelentés 2023 január 3, 39.old.).

Az 1. táblázat Debrecen két ipari parkjában található, akkumulátorgyártással kapcsolatos üzemek egyes adatait tartalmazzák, melyek forrásai a gyárak biztonsági és környezethasználati hatástanulmányai. A CATL-nek még csak az első üteméről vannak információk, ez 40 GWh teljesítményű lesz. Ezeket az adatokat alapul véve becsültem a 28 GWh-s Eve Power gyár adatait (hivatalos számok még nincsenek). 

Nézzük meg, hogyan tudjuk értelmezni például a vízfelhasználást és a szén-dioxid kibocsátást, mihez lehet viszonyítani ezeket a számokat.

Vízigény

Az EcoPro Global katódgyár megadott vízigénye szinte pontosan annyi, mint a CATL 1 által megadott átlagos vízigény (lásd 1. ábra). Az EcoPro 364 oldalas összevont hatásvizsgálati eljárás és egységes környezethasználati engedély iránti kérelem-dokumentáció 88.oldalán ez olvasható: „A gyár üzemelése a nagyarányú iparivíz használat miatt jelentős mennyiségű felszín alatti víz kivételével, használatával, tisztításával, majd párolgási veszteségként a légkörbe, illetve tisztított szennyvízként a felszíni vizekbe juttatásával jár… A felszín alatti vízkészletek hosszú távú és jelentős megcsapolásával annak mennyiségi és ez által akár minőségi romlását okozhatja… Felszín alatti vizek szempontjából a hatás terhelő.”  (A katódgyár 31 oldalas környezethasználati engedélyében  a „terhelő” szó már nem található meg).  A táblázatban látható gyárak összesített vízigénye közel tízszerese az EcoPro által felhasználtnak (kb 30 ezer köbméter naponta), és a két ipari parkban még sok más gyár is van, amelyik vizet használ. 

Debrecen esetében a város vízellátása jelenleg főleg a felszín alatti vizeket veszi igénybe és kis részben a Keleti főcsatornából jön. A debreceni vízmű három vízműtelepet működtet. A város vízigénye átlagosan 40 000 köbméter, aszály idején 60 000 köbméter naponta. Tegyük fel, hogy aszály ezentúl gyakran lesz, adjuk hozzá a 60 ezerhez a 30 ezret, plusz még más gyárak (a déli ipari parkban pédául a Krones, Vitesco, Deufol, BHS, ITK) vízigényét, de ezeket nem ismerjük, tehát legyen alsó becsléssel napi 100 000 köbméter Debrecen jövőbeli vízigénye az iparral együtt. A Debreceni Vízmű közlése szerint kapacitásuk most elméletileg napi 105 000 köbméter. Ez egyelőre elméleti lehetőség, mert jelenleg 87 ezer a kapacitás. Ráadásul, a debreceni II. vízműtelep termelése korlátozott, mert területén „a talajvíz és a sekély rétegvíz alapvetően szennyezett. A Biogal Rt. területén történt (korábbi) szennyezés már a mélyebb vízadó rétegeket is elérte. A terület kármentesítése folyamatban van”.

Honnan lesz tehát elegendő víz? Azt tudjuk, hogy a végső szakaszban járó Civaqua program nem az iparnak hoz vizet a Keleti főcsatornából, hanem a Nagyerdő és a víztározók vizeit pótolja.

Gyakran emlegetik a tisztított szennyvíz használatát. Ez először csak a CATL 1 kapcsán került szóba (a gyár szerint a felhasznált víz 70%-a ilyen lesz), de legutóbb az Eve Powernél is ez hangzott el (itt már 95%-ban). A többi gyárnál nem terveznek ilyet (nem csoda, mert nagyon drága). Ez év április végén jelentették be, hogy Debrecen vízközmű-rendszerének, szennyvíztisztítóinak felújítására a kormány 108 milliárd forintot ad. A CATL beruházás költségeit az adófizetők számára tehát a szennyvíz tisztítása, elvezetése is növeli. A természetvédelmi szempontokra ügyelni kellene, de például a gödi akkumulátorgyár bővítése miatti vízközmű építés természetvédelmi területeket rombol, maga a debreceni CATL pedig részben korábbi ökológiai hálózati folyosóra épül.

Ha feltesszük, hogy a CATL összes üzeme és az Eve Power is a vízszükséglete nagy részét szennyvízből fedezi és ezt a maximálisra becsült számot (lásd 2. ábra) levonjuk, akkor is napi 85 000 köbméternél tartunk.  Az alapvető probléma, hogy a rétegvizek nehezen pótlódnak, a csapadék az utóbbi évtizedekben átlagosan egyre kevesebb. „A debreceni vízbázisokon jelentkező vízigények egy-két éven belül a felszín alatti víztestek igénybevételi határértékeinek közelébe érhetnek” -írja a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság véleménye, ami után az igazgatót felmentették.  

A felszín alatti víztestek Magyarországon egyre fogynak.

Egy debreceni vízkészletekkel foglalkozó írás rámutat az illegális kutak, vízkivétel jelentős mértékére is és arra, hogy az 1960-as évekhez képest a 2000-es évek elejére „a lokálisan lényeges, víz utánpótlást biztosító áramlások megszűntek, illetve ellenkezőjükre fordultak.” Köztudott ráadásul, hogy a város alatt depressziós tölcsér van, aminek következtében fokozott vízkivétel esetén Debrecen süllyed.

Szén-dioxid

Az akkumulátorgyárak, ahogy sok más gyár is, jelentős mennyiségű szén-dioxidot bocsátanak ki. Példának nézzük meg Komáromot, ahol az SK működik évek óta. Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) adatbázis adatai szerint 2018 és 2020 között a város ipari CO 2 kibocsátása hatvanhétszeresére nőtt (lásd 3. ábra). 2020-ra a telephely és tevékenység szerinti adatokból látható, hogy az SK kibocsátása teszi ki a 98%-ot.

Debrecen város ipari szén-dioxid kibocsátására az utolsó megbízható adat az OKIR adatbázisban a 2019-es évre 587 790 tonna. Debrecen klímastratégiájából tudható, hogy a közlekedéssel, mezőgazdasággal, energiafogyasztással együtt a város 1 029 221 tonna CO2-t bocsátott ki ebben az évben. A dokumentumban lefektetett cél, hogy a város ehhez az adathoz képest 2030-ra 44,5%-kal csökkentse a CO2 emissziót. Ahogy azonban a gyárak adataiból látszik, a debreceni ipari parkok esetében jelentősen nő tovább majd a szén-dioxid kibocsátás, megsemmisítve a városi (és az országos) klímastratégia céljait. A cégekhez köthető CO2 egyenérték egy (esetenként nagy) része egyébként nem helyben keletkezik, hanem az energiatermelés illetve teherforgalom kapcsán valahol máshol. A CATL 1 esetében például az üzem területén 10 kazán működne, szén-dioxid kibocsátásuk 288 000 tonna évente. A kapcsolódó forgalom 50 000 tonna kibocsátást jelent, de nem csak helyben, a villamosenergia fogyasztás miatt pedig még 169 000 tonna szén-dioxid kibocsátás számolható el, de ez ott történik, ahol az áramot termelik. A CATL 1 tehát helyben kb. 300 000 tonna széndioxidot termel évente, a többi gyárral együtt pedig akár 1 millió tonnányit, vagy többet, amit az Ültessünk 10.000 fát! és a Véderdősítés program összesen csak 172 tonna CO2 megkötésével tud ellentételezni.

Hangsúlyozom, hogy a fenti számok részben becsléseken alapulnak. Később derül majd ki, hogy valójában mennyivel nagyobbak még ennél is az egyes adatok. (Nem említve az energiafelhasználást, zajt, veszélyes anyagok kezelését, egyéb szempontokat). A szalámi nem olcsó, de a szeleteket összeadva egy olyan rudat kapunk, amelynek környezeti hatásait nagyon drágán megfizetjük.

Éltető Andrea az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének munkatársa.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Címlapkép: Getty Images

Atomrakétákat telepítettek az oroszok Lengyelország mellett
iphone
tim cook
Megújuló energiák: pesszimistábbak vagyunk az európai átlagnál
tanar-tanarno-iskola-oktatas
cigaretta

Holdblog Miből leszel milliárdos?

Sokféleképpen lehet meggazdagodni, de ha maximalizálni akarjuk az esélyeinket arra, hogy felkerüljünk a Forbes dollármilliárdosainak...

Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2023. október 17.
Budapest Economic Forum 2023
2023. november 9.
Gen Z Fest /Green
2023. november 8.
Portfolio Investment Day 2023
2023. október 18.
Graphisoft - Portfolio Construction Technology & Innovation 2023
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
miskolc borsod bükk