Ausztria egyik legfontosabb turisztikai régiójában, Zell am See - Kaprunban hatalmas károkat okoz a vírushelyzet: bár a síszezon még bőven tartana, a hotelek és a pályák üresek, a kijárási tilalom továbbra is életben van. Videóinterjúnkban egy ott élő magyar munkavállalót kérdeztünk.
Az új koronavírus első megjelenése óta látható, hogy a fertőzés kezdetben relatíve kevés embernél mutatható ki, ezt követően az újonnan regisztrált esetek száma háromnaponta akár meg is duplázódhat. Ettől az exponenciális növekedéstől tartanak a szakértők, hiszen a fertőzés terjedésének felgyorsulása miatt többek között telítődhetnek az egészségügyi intézmények, hiány léphet fel az orvosi eszközökből.
Az új koronavírus miatt a BKV is nagyobb erőforrást fordít a tömegközlekedési eszközök fertőtlenítésére, az utasokkal érintkező felületek napi rendszerességű tisztítása mindennapos protokoll. A fertőzés ellen azonban a rendszeres fertőtlenítésen kívül mással is védekeznek a járatokon, egy magyar fejlesztésű anyaggal, a Resysten fotokatalitikus – tehát mesterséges fénnyel is működő - titán-dioxid bevonatával.
Mekkora védelmet jelent ez a bevonat? Mely járatokat kezelték, és melyeket fogják a jövőben? Milyen rendszerességgel kell alkalmazni? Mennyibe kerül egy jármű kezelése? Többek között ezekkel a kérdésekkel kerestük fel Pintér Jánost, a Resysten fejlesztési igazgatóját, a válaszokat videónkból tudhatják meg.
Habár március közepén Magyarországon korlátozott létszám mellett még nyitva tartanak a mozik, az új koronavírus folyamatos terjedésével a többi iparághoz hasonlóan Hollywood is kénytelen lépéseket tenni a fertőzés lassításának érdekében. Az amerikai pénztárak bevételein még nem érezhető a drasztikus visszaesés, de a jegybevételek csökkenése az USA-ban is csak idő kérdése.
A Cineworld mozihálózat – melynek a hazai Cinema City is tagja – részvényárfolyama 60 százalékkal esett vissza idén, a vírus ezzel gátat szabhat a cég adósságtörlesztésének és kereskedelmi tevékenységének. Elemzők szerint a vírus miatti bevételkiesés akár az 5 milliárd dollárt is elérheti világszerte. Ebből 2 milliárdot generál Kína, ahol – mint a világ sok más országában – felfüggesztették a mozik működését. A premierekről így lemaradó érdeklődők nagy eséllyel fordulnak az illegális letöltések felé, ez pedig a jelentős bevételkiesést okozhat, főként a nagyobb címek esetében.
Hollywood drasztikusan reagált a probléma megoldása érdekében: elhalasztották több blockbuster világpremierjét. A videóban mutatunk néhányat az eddig érintett, nagy érdeklődésre számot tartó filmekből.
A Vodafone Magyarország és az Ekso Bionics február végén Budapesten mutatta be napjaink egyik legfejlettebb digitális egészségügyi megoldását, az exoskeletont. A megoldásnak köszönhetően töredékére csökkenhet a sok esetben hosszú éveken át tartó rehabilitációs időszak egy gerincvelő sérülés vagy egy stroke után. Az eszközökben található szenzorok által összegyűjtött adatok biztosítják a rehabilitációs gyakorlatok folyamatos fejlődését.
A cikk megjelenését a Vodafone támogatta.
A Wolf András által fémjelzett fogásokat ezúttal a Kossuth téren is meg lehet kóstolni: a sztárséfet az új Séf Asztala megnyitóján kérdezte a Portfolio.
Mint azt a séftől megtudtuk, a franchise megszületéséhez jelentős mértékben hozzájárult, hogy baráti társaságuk hiányolta Budapest gasztropalettájáról a jó húslevest és a minőségi, klasszikus ételeket. „A mindennapi ételekre nagyon nagy szükség van. Az ország gasztronómiáját nem csak a csúcsgasztronómia határozza meg, hanem a hétköznapi ételek is” – véli Wolf András. Az étterem alapelve is erre épít, ahogy hirdetik, nagy gondossággal válogatott alapanyagokból, alapos receptura alapján állt össze a kínálat, amely részben eltér az eddig megszokottól. Az ismert kínálat kiegészült bisztró fogásokkal, mint például a sült pisztráng, a csirkepörkölt, és főzelék. A választék szerves részét képezik a megfizethető, helyben, saját kovásszal készült kenyerek és finompékáruk is.
Január 31-én Ausztrália fővárosában 72 órás szükségállapotot rendeltek el a pusztító bozóttüzek miatt. Világszerte sokan élnek az adományozás lehetőségével, hogy így támogassák a katasztrófa helyszínén dolgozó állatvédő szerveket, vagy az elhárításon dolgozó hatóságokat, a online közösségi finanszírozás pedig sosem volt még ennyire népszerű. Az egyik legnagyobb ilyen külföldi oldal a GoFundMe, ahol Ellen DeGeneres amerikai műsorvezető saját maga által indított kampányával hívta fel az adakozni vágyók figyelmét a bozóttüzekre. A Facebookon is mindennapos lett egy az adakozásra való felhívás az új, Adománygyűjtések opción keresztül.
De mi a helyzet itthon? Mennyire szeretnek jótékonykodni a magyarok? Kampányolnak-e ismert személyek? Mekkora összegeket ajánlanak fel az emberek? Két különböző üzleti modellt alkalmazó hazai weboldal képviselőit kerestük fel. Az Adjukössze.hu elsősorban civil szervezetek támogatására ad lehetőséget, míg a GiveMyChance.hu-n PayPal-en keresztül közvetlenül a kampány indítójának utalhatjuk el a felajánlott összeget.
Januárban robbant a hír, hogy Európában először Finnországban vezetik be a négynapos munkahetet. Néhány nappal később kiderült, hogy erről szó sincs. Egyelőre egy országban sem vezették be a fix, négynapos munkahetet, de pozitív példákat Magyarországon is találni. Megkérdeztük a budapestieket, szerintük van-e esély itthon a rövidebb munkahétre, kivitelezhető lenne-e, valamint ők maguk el tudnák-e látni a feladataikat négy nap alatt.
Mi a közös a Nokiában és a gumicsizmában? Milyen készülékről indították az első mobilhívást Magyarországon? Mit tudott egy 250 ezer forintos mobiltelefon 1998-ban? Ezekre a kérdésekre is választ kaphat, aki ellátogat a GSM - Generációk Saját Mobilja kiállításra, ahol öt magángyűjtő több ezer darabos gyűjteményéből válogatták ki az elmúlt huszonöt év legérdekesebb készülékeit.
Például egy olyan, táskányi méretű, analóg Motorola mobiltelefont, amilyennel az első magyarországi mobilhívást indította el Bod Péter Ákos, akkori ipari és kereskedelmi miniszter 1990. október 15-én. De nem maradt ki az „elpusztíthatatlan” Nokia 3310, a Mátrix c. filmben is feltűnő Nokia 8110, vagy a különleges, futurisztikus – például sminktükörre hajazó - dizájnjukról ismert Siemens Xelibri mobilok. A látogatók azt is megtudhatják, hogyan jutottunk el a külső antennás, nyomógombos készülékektől, napjaink teljes érintőképernyős okostelefonjaihoz, és hogy a dizájn mellett mekkora volumenű technikai fejlődésen ment keresztül a mobiltelefon-gyártás.
A piac szereplői nálunk már néhány hónappal a rendszerváltás után megjelentek, egy évre rá pedig az első mobilos bázisállomások is megkezdték működésüket.
A tényleges GSM korszak 1993 október 27-én kezdődött el Magyarországon, mikor a Westel Rádiótelefon Kft., a Matáv és a US West által létrehozott Westel 900, valamint a magyar, és észak-európai befektetők tulajdonában álló Pannon GSM 15 évre szóló koncessziós szerződést kötött a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériummal 900 MHz-es GSM hálózatok üzemeltetésére.
Az új kommunikációs technológia újfajta telefonálási etikettet is megkövetelt, ezért a Westel saját illemszabály-gyűjteményt adott ki Westikett néven.
A GSM kiállítás a Piarista Múzeumban tekinthető meg február 29-ig.
A tavalyi nagy sikerű pályázatot követően a Vodafone Magyarország Alapítvány idén is meghirdeti a Vodafone Digitális Díjat, mellyel célja, hogy ösztönözze és elismerje azokat az innovátorokat, akik valamilyen társadalmi kihívásra kínálnak megoldást. A 15 millió forint összdíjazású Vodafone Digitális Díjat három, korunk kihívásaival összefüggő kategóriában – Digitális Társadalom, Digitális Esélyegyenlőség és Bolygónk és Fenntarthatóság – hirdeti meg a vállalat. A Díjra magánszemélyek és vállalkozások, köztük nonprofit szervezetek és startupok jelentkezését is várják
- A Digitális Társadalom kategóriában olyan innovatív digitális megoldásokkal lehet nevezni, melyek a teljes társadalom javát szolgálják, illetve valamilyen módon megkönnyítik a digitalis eszközök használatát. A Vodafone hazánkban élen jár az 5G technológiában, így olyan pályázatokat is várnak, melyek az 5G lakossági felhasználására hoznak jó példát.
- A Digitális Esélyegyenlőség kategóriában olyan digitális megoldásokkal lehet nevezni, melyek támogatják a valamilyen szempontból hátrányos helyzetű csoportok felzárkózását és pozitív irányban befolyásolják életüket.
- A Bolygónk és fenntarthatóság kategóriában olyan innovatív, digitális megoldásokat keres a vállalat, amelyek hozzájárulnak a környezettudatosság széleskörű elterjesztéséhez és a környezet megóvásához.
A 2018-as díj egyik nyertese az OncoVR volt, akik a virtuális valóság gyermekonkológiai felhasználási területeit vizsgálják, és egy virtuális világot is alkottak tartósan kórházban fekvő gyermekek számára. „Mi egy nagyon korai fázisban lévő projekt voltunk, így a Vodafone Digitális Díj lehetővé tette, hogy magasabb szintre emeljük ezt” – nyilatkozta Erdős Sándor, az OncoVR projektvezetője. A nyereményből a klinikai hatások mérésére használható eszközöket vásároltak, az esemény során pedig szakmai kapcsolatépítésre is volt lehetőségük.
A cikk és a videó megjelenését a Vodafone Magyarország támogatta.
Több millió forintos áruk ellenére Magyarországon is egyre nagyobb piaca van a csúcskategóriás kameráknak. A kis szenzoros fotográfia mellett a középformátum is keresi az új utakat, a világ egyik csúcsgyártójának számító dán Phase One cég pedig azoknak alkotott egy teljesen új kamerarendszert, akiknek számít a könnyű hordozhatóság és a jelenleg elérhető legjobb képminőség, az olyan extrákról nem is beszélve, mint az eltolható hátfal, a különlegesen magas minőségű Rodenstock objektívek, vagy a IQ4 Infinity platformba integrált különleges szolgáltatások. De mi kerül egy ilyen kamerán 14 millió forintba?
Az AImotive, a HERE Technologies és a Vodafone Magyarország kilenc hónapos együttműködésük eredményeképpen skálázható automata parkolási megoldást hozott létre.
A prototípus járművek olyan technológiai fejlesztésekkel rendelkeznek, amelyet autógyártók és autóipari beszállítók használhatnak majd. A kísérleti autók Budapest több mélygarázsában képesek emberi beavatkozás nélkül szabad helyet keresni és biztonságosan leparkolni. Az automatizált vezetési funkciókat az AImotive aiDrive AI-alapú szoftvere biztosítja, amelyet több nemzetközi autóipari szereplővel együtt dolgozva fejleszt a magyar cég. A HERE Technologies a mélygarázsok térképét készítette, a Vodafone parkolószenzorai pedig a parkolóhelyek foglaltságát jelzik a rendszernek, a szolgáltató Keskenysávú-IoT hálózatán keresztüli kommunikációval.
A térképeket, beleértve a parkolóhely-információkat is a Vodafone mobilhálózatán keresztül tölti le az autó szoftvere a mélygarázsok bejáratánál. Ennek köszönhetően a térképek mindig naprakészek, és a sofőrök még kiszállás előtt megtudhatják, hogy járművük hol fog parkolni. A járműveket az aiDrive a beérkező szenzoradatok alapján a szabad parkolóhelyeket és a térképet felhasználva vezeti a mélygarázsban, és új helyet keres, ha az eredetileg kiválasztott parkolót útközben elfoglalták.
A cikk és a videó megjelenését a Vodafone Magyarország támogatta.
A rendezvény minden eladott jegy után egy fát ültet a Pilisi Parkerdő Zrt.-vel együttműködve.
Már javában folyik az Audi első kompakt crossoverének, az új Q3 Sportbacknek a gyártása Győrben, amelyből a tervek szerint részben elektromos változat is készülhet hamarosan. Ennek apropóján az Audi Hungaria egy bemutató eseményt szervezett, ahol nemcsak az új modellt vehettük szemügyre, hanem betekintést nyerhettünk a termelés több szakaszába is, amelyről videót készítettünk.
Elgondolkodtató kérdéssel indított egy júliusi hétfő reggel a belvárosi Salon étterem konyhájában Wolf András, Magyarország egyik legismertebb séfje, aki igazi kovász-szakértővé képezte magát az elmúlt években:
Az AImotive kamerás látásra és mesterséges intelligenciára épülő önvezető rendszere már számos nemzetközi és hazai befektető fantáziáját megmozgatta. Ezek a szereplők sok milliárd forinttal szálltak be a magyar tulajdonú startupba, amely a korábbi sikereken felbuzdulva most újabb tőkeemelésre készül. A friss pénzre szükség is van, a forrongó autóiparban ugyanis hatalmas csata zajlik, az egyes szereplők nem csak az idővel futnak versenyt, olyan termékeket kell tudniuk előállítani, amelyek a legszigorúbb biztonsági előírásoknak is megfelelnek. Részben ezekről beszélgettünk nemrég megjelentett interjúnkban Kishonti Lászlóval, az AImotive alapító-vezérigazgatójával. Azt pedig, hogy pontosan hogyan is zajlanak a fejlesztések és milyen kihívásokkal kell megküzdeni ahhoz, hogy közelebb kerüljünk az önvezető autózáshoz, az alábbi videónkban mutatjuk be.
A CBC Marketplace nemrég kiadott egy videót, amiben rejtett kamerával megvizsgálták néhány kanadai bank ügyintézőit....
A családjogi, azon belül a válóperes ügyvédek praxisában legtöbbször előforduló kérdéskör a házasság megromlása... 
Akárhányszor előjön az adózás, egykulcsos-többkulcsos adózás kérdése, úgy tűnik, hogy három emberből kettő...
Ha valaki lopásra adja a fejét, akkor közgazdaságilag racionális döntés biciklikre specializálódni. A kerékpárok...
Az Európai Unió keleti bővítése megkezdésének 20. évfordulója alkalmat kínált arra, hogy a müncheni Ifo gazdaságkutató...
Soft landing, azaz puha landolás. A végső kimenetel, amiben a 2021 végi, első poszt-Covid inflációs hullámok megjelenése... 
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklist vendége volt.
