A biztató tavaszi időszak után ismét visszaesett az önkéntes- és magánnyugdíjpénztárak teljesítménye az MNB friss adatai szerint. A harmadik negyedévben mindkét pénztártípus veszteséget könyvelt el befektetésein, különösen a magánkasszáknak lesz mit ledolgozniuk. Mindeközben folytatódik a tagok lemorzsolódása, idén kevesebb új taggal bővültek a pénztárak, mint tavaly ugyanekkor.
10 éve, 2010 novemberében született meg a döntés a magánnyugdíjpénztárakba hosszú évek során befizetett járulékok állami nyugdíjrendszerbe való átcsoportosításáról. Több mint 3 millió pénztári tag döntött állami nyomásra a visszalépés mellett, a pénztári hozamok azonban azt mutatják: jobban járt, aki maradt. A 2011 óta nyugdíjba vonulók ugyanis milliós hozamokat tehettek zsebre, miközben a 2011-ben visszalépők átlagosan 70-100 ezer forintnyi reálhozamot kaptak kézhez.
Megjelent az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (Esma) oldalán a magyar nyelvre is lefordított, a befektetési alapok sikerdíjszámítására vonatkozó új ajánlás. A fontosabb változásokról már tavasszal is beszámoltunk, a most elkészült fordításnak azért van jelentősége, mivel ennek nyomán az MNB is hamarosan elkészíti a magyar befektetési alapokra vonatkozó hazai ajánlást.
A Babakötvény az egyedüli olyan állampapír jelenleg itthon, amely infláció felett 3%-os reálhozamot kínál, ezzel még a szuperállampapírt is maga mögé utasítja. Ráadásul a számlanyitás is egyre egyszerűbb, azt már online, ügyfélkapun keresztül is megtehetik a szülők vagy a hozzátartozók. Érdemes lenne ezt meglépni, hiszen eddig csupán 230 ezer gyereknek van Babakötvénye, holott további egymillió kiskorú lenne még rá jogosult.
A társadalom elöregedése egyre égetőbb probléma nemcsak világszerte, hanem az EU-ban is: a következő három évtizedben az idősek száma az EU-n belül elérheti a 129,8 millió főt, mellyel arányuk a populáción belül közel egyharmadra növekszik 2050-re. Magyarországon jelenleg a teljes társadalom mintegy harmadát teszik ki az 55 és a feletti életkórúak, de 2050-re ez az arány már nálunk is 40% felett lesz. Az elöregedő társadalom gyorsuló trendjét mutatja, hogy 1990-ben a medián életkor még csak kicsivel haladta meg a 35 évet itthon, ez 30 év alatt 43-44-re nőtt, 2050-re pedig 48 körülire emelkedik. A témáról és az öngondoskodás fontosságáról bővebben is szó lesz jövő heti konferenciánkon.
A születéskor várható élettartam már jó ideje növekvő pályán mozog az EU-ban, ami a munkában töltött évek számára és a nyugdíjas évekre is kihatással van. A friss adatok szerint 2004 és 2019 között az EU-ban foglalkoztatott felnőttek száma 11,1%-kal nőtt, az 55-64 év közötti foglalkoztatottaké viszont ennél sokkal gyorsabb ütemben, 89,8%-kal. Magyarországon 2004 és 2019 között elsősorban az 55-64 év közöttiek foglalkoztatottsága ugrott meg jelentősen. Ezzel párhuzamosan, míg 2000-ben a magyar nők átlagosan 25 évet, a férfiak 30 évet dolgoztak, 2019-ben a nők már 31-32 évet, a férfiak 37-38 évet töltöttek a munka világában.
Bár a tavaszi tőzsdei esés megnövekedett kockázatvállaláshoz vezetett a privátbanki portfóliókban, augusztus óta inkább a profitrealizálás jellemzi a magyar gazdagokat. A Portfolio által megkérdezett privátbanki vezetők szerint nem jellemző, hogy a privátbanki ügyfelek a privátbanki vagyonból pótolnák ki a cégeik likviditási szükségletét, hanem ezt egyéb, jellemzően a kormányzat által bevezetett eszközök igénybe vételével orvosolják a cégtulajdonosok. Abban pedig mindenki egyetértett, hogy bár fontosak és hasznosak a digitális fejlesztések, a privátbanki szegmens a személyes kapcsolattartásra épül.
A koronavírus hatására világszerte átrendeződtek az emberek megtakarításai, a korábban részvényekben tartott vagyon jelentős része landolt készpénzben és bankbetétben. Bár március végégig jelentősen visszaesett a háztartások globális vagyona és a hitelállomány is megugrott, a második negyedévben sikerült ezt a veszteséget ledolgozni, a globális háztartási vagyon összességében tehát nem sínylette meg az év első felének történéseit – derül ki a Credit Suisse Global Wealth Reportjából. A tanulmány azt is megnézi, melyek azok az országok, ahol a legtöbbet nyertek és vesztettek az emberek a koronavíruson.
Szoros csatáknak és fölényes győzelmeknek sem voltunk híján az amerikai elnökválasztások történetében, csak az utóbbi tíz választás során többször előfordult, hogy nem az nyerte el az elnöki széket, akire a legtöbb amerikai szavazott. A küzdelem jelentős része a csatatér államokban dől el, de hogy áll ehhez képest most Donald Trump és John Biden, és vajon támpontot adnak-e a múlt eredményei a mostani elnökválasztás kimeneteléhez?
Jelentős ütést szenvedett el a magyar pénztári szektor tavasszal, a koronavírus mélyen belenyúlt a nyugdíjra gyűjtők zsebébe is. Az elmúlt fél évben a tőkepiacokon látott felívelés a nyugdíjpénztári kasszáknak is jót tett, de még így is van mit ledolgozni. Mostani cikkünkben összeszedtük, hogy a nagyobb pénztárak milyen teljesítményt tudnak felmutatni idén. Mint kiderült: egyetlen olyan portfólió van a listán, amely 15% feletti hozamnál jár, a többségük azonban eddig még nem tudta visszahozni az idei évi veszteségeket.
Látványosan erőre kaptak az ingatlanalapok, a friss statisztikák szerint egyre több pénz ömlik a lakosság egykori kedvencébe. Mindezt csak fokozza, hogy idén eddig az ingatlanalapok kategóriája hozta a legtöbb, 4% feletti hozamot, míg például a legkeresettebbnek számító részvényalapok még mindig mínuszban vannak idén szektorszinten.
Hiába mutatott rekord keresletet idén eddig a lakosság a részvénybefektetések iránt, a részvényekben lévő háztartási vagyon még mindig kevesebb, mint tavaly év végén volt. Ez azt mutatja, hogy nem nagyon tudták jól elkapni a tőzsdei hullámokat a magyarok. A befektetési alapok a visszatérő kereslet ellenére is nyögik még a koronavírus tavaszi hatásait, az állampapír-vásárlás viszont visszatért a koronavírus előtti szintekhez.
Kiderült: nagyon nehéz kirobbantani az embereket a bankbetétekből, Európa-szerte csak kevés országban történt előrelépés ez ügyben. Érdekes, hogy míg az utóbbi években a legtöbb európai ország lakosa leépítette kötvénybefektetéseit, a magyarok kilőttek: sehol máshol nincs olyan nagy arányban kötvénybefektetés a lakosság megtakarításai között Európában, mint itthon. Rossz hír viszont, hogy sehol máshol nem csökkent annyival a nyugdíjcélú megtakarítások aránya, mint Magyarországon.
Több hónappal a koronavírus-járvány kirobbanása után sem sikerült a hazai befektetési alapoknak ledolgozniuk a főként márciusban elszenvedett veszteségeket. A kereslet valamelyest visszatért, köszönhetően elsősorban a lakosságnak, de a hozamok terén nem sok javulást látni. Az adatok alapján úgy tűnik, pont az tulajdonosi kör szenvedte el a legnagyobb hozamcsökkenést, amely továbbra is bizalmat szavaz a szektornak: a lakosság.
Hamarosan MNB-rendelet formájában is megjelenik az európai értékpapír-piaci felügyelet (Esma) új ajánlása, amely teljesen átszabja a befektetési alapok által eddig alkalmazott sikerdíj-számítási szabályokat. Értesüléseink szerint október végén, november elején jelenik meg a magyar nyelvű ajánlás az Esma honlapján, ezt fogja az MNB a magyar alapkezelők felé ajánlásként megfogalmazni, figyelembe véve a hazai sajátosságokat is.
Tavaly állt elő az MNB a jóléti alapok létrehozásának ötletével, ami a teljes magyar nyugdíjrendszert gatyába rázhatná. Rázhatná, ha lenne érdemi előrelépés, de az MNB Portfolio-nak küldött válasza szerint azóta is a jogalkotónál van a javaslatcsomag. Pedig a koncepció a magyar nyugdíjpiaci szereplők szerint is évtizedes problémákat oldana meg, az ötletnek egyik alapjául szolgáló lengyel munkavállalói tőkeprogram mindeközben meg már annyi tagot számlál, mint a teljes magyar önkéntes pénztári piac.
A koronavírus okozta bizonytalan helyzet nagyobb megtakarítási hajlandóságot eredményezett az önkéntes pénztári tagok körében, sőt, van, ahol ez a taglétszám növekedésében is megnyilvánult – derült ki a nagy nyugdíjpénztárak vezetőinek válaszából. Ettől még a fiatalabb korosztály öngondoskodásra való hajlandóságának növelése még mindig az egyik, ha nem a legnagyobb kihívás a pénztárak körében, ebben a munkáltatóknak és az államnak óriási szerepe lenne. A Portfolio által megkérdezett pénztári vezetők egyetértenek abban, hogy a jóléti alapok elindítása jelentős löketet adna a pénztárszektornak és a nyugdíjrendszernek. Helli Józsefet, az Aegon Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezetőjét, Marusinecz Tamást, az Allianz Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatóját és Nagy Csabát, az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezetőjét kérdeztük.
Lassan, de egyre határozottabban tér vissza a tőke az ingatlanalapokba a tavaszi visszaváltások után. Az irány nem meglepő, idén eddig ugyanis az ingatlanalapok kategóriája hozott a kezelt vagyonra vetítve a legtöbbet a befektetőknek. Népszerűek a részvényalapok is, de ezek még nem tudták ledolgozni a márciusi visszaesést. Ugyanettől szenvednek az abszolút hozamú alapok is, amire az OTP Supra mélyrepülése csak rátett egy elég nagy lapáttal.
Nagyot ugrott tavaly az önkéntes- és magánnyugdíjpénztárak kezelt vagyona, azonban ez nem annyira a tagok megnövekedett befizetéseinek, sokkal inkább a tőkepiacok emelkedésének köszönhető. A taglétszám mindkét pénztártípusnál csökken, és különösen aggasztó, hogy egyre kevesebb fiatal választja az öngondoskodásnak eme formáját.Erről a témáról bővebben is szó lesz november 10-ei Öngondoskodás 2020 konferenciánkon.
Lehet, hogy a 2020-as év visszaesést hoz majd a profitban a koronavírus-válság miatt, de az elmúlt évek alapján még ezt se mernénk teljes bizonyossággal kijelenteni. Az MNB által frissen publikált Aranykönyv szerint tavaly az alapkezelői szektor közel megduplázta nyereségét egy év alatt, ilyen magas számot még nem láttunk, mióta a jegybank publikálja az Aranykönyvet. Az OTP Alapkezelő állva hagyta a piacot profit tekintetében, ráadásul kezelt vagyonban is ismét az élre tört.
A következő órákban a manipulálhatatlan programkód negyedszerre is végrehajtja a Bitcoin négyévente esedékes felezését.... 
Csökkenő jegybanki alapkamat… növekvő banki hitelkamatok… most akkor ez hogy is van? Többször írtam már...
Az ingyenes készpénzfelvételi lehetőség kiterjesztésre kerül a postára is, ez a javaslat látott napvilágot a napokban....
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat...
A társaságok KKV besorolásának (mikrovállalkozás, kisvállalkozás vagy középvállalkozás) helyes meghatározása... 
A MicroStrategy 2020-ban kezdett el bitcoint vásárolni. A szoftvercég eredetileg csak többletlikviditását fektette...
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
