Párizsban, az Energy Utility Week-en jártunk, ahol jelentős figyelmet kaptak az energiaszektor diszruptorai. A tradicionális energiaszolgáltatóknak fel kell készülniük a kihívásokra, már csak idő kérdése, hogy az Amazon elkezdje áramértékesítését, a Shell pedig már szélessávú internetszolgáltatást is kínál. Egyedül a gyors digitalizáció és alkalmazkodóképesség mentheti meg a nagy közműcégeket.
Párizsban a European Utility Week-en jártunk, ahol elhangzott, hogy Kína a ritka földfémek uraként kontrol alatt tarthatja a világ akkumulátorgyártását, a PPA-k lehetnek a zálogai az európai megújulóenergia termelés növekedésének, az LNG megnövekedett szerepe megszüntetheti a kontinensek gázpiacainak árkülönbségeit, és vigyázó szemeinket továbbra is Kínán érdemes tartani.
November 7-én rendezte meg a Portfolio az Energy Investment Forum rendezvényt, ahol neves előadóktól hallhattunk a klímaváltozás fontosságáról, annak az energetikai következményeiről, a magyar gázhelyzet lehetőségeiről és a különböző típusú erőművek jövőjéről előadásokat. A nap fénypontja a magyar energiavállalatok top menedzsereit felvonultató vezérpanel volt, mely új perspektívákat nyitott a hazai és globális energetika aktuális helyzetének megértéséhez.
2040-re elolvadhat az Északi sarkon a jég, több helyen vízhiány alakulhat ki, mely tömeges migrációt válthat ki, de tiszta levegőjű, zöld, békés, nyugodt városokban is élhetünk addigra, csak rajtunk múlik. A legfontosabb, amit tehetünk a klímaváltozás megfékezése érdekében az, hogy beszélünk róla. A mezőgazdaságnak, a közlekedésnek és az épületenergetikának kellene hatalmas változásokon átesnie, az embereknek máshogy kellene fogyasztaniuk és tudatosabban élniük. Korlátozni kellene a repterek kapacitásait, csökkenteni kellene a húsevést, ugyanis minden számít. Egyedül a természettel való okos együttműködés menthet meg bennünket a globális felmelegedéstől, egyéb technológiák fejlődése kevésnek bizonyulhat. Ürge-Vorsatz Diánával beszélgettünk, aki a CEU professzora és az ENSZ Kormányközi Klímavédelmi Testületében a mérsékléssel foglalkozó munkacsoport alelnöke.
Közel 500 milliárd forintot költött a Mol egy azeri olajmezőben szerzett részesedésért, mely több mint 200 millió dollárral növelheti a társaság EBITDA-ját éves alapon. A portfolió átlagköltségénél alacsonyabban juthat hozzá az azeri nyersolajhoz a társaság, mely az így is csekély 6 dolláros hordónkénti értéknél még alacsonyabb számot jelent. Elsősorban nem a készletpótlás a cél, hanem az eredmény és cash flow kiegyensúlyozása, diverzifikálása a kutatás-termelés és a finomítás üzletág között.
Ma hajnalban tette közzé a Mol harmadik negyedéves gyorsjelentését, melyben a főbb eredménysorokon a várakozásoknál kedvezőbb számokkal rukkolt elő. Az éves EBITDA célját 0,1 milliárd dollárral 2,4 milliárdra emelte, így pozitív árfolyamreakcióra számítunk a csütörtöki piacnyitás kapcsán.
A kutatás termelés lehetett az egyetlen gyenge pont, ami viszont éves alapon magával ránthatta a csoport eredményét. Az összes többi szegmens jól teljesíthetett, a finomítási környezet kifejezetten javult, a fogyasztói szolgáltatások divízió már-már megállíthatatlan, és a gáz szegmensnek is jót tehettek a csurig töltött tárolók.
Az éghajlatváltozás megfékezése nincs azon a pályán, ami szükséges lenne, a világ széndioxid-kibocsátását nullára kell csökkenteni, ahhoz viszont forradalmian új technológiai megközelítésekre lenne szükségünk, mondta el a Portfolio-nak Varró László, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezető közgazdásza, aki szerint, ha jönnek a robotautók, olyan üzleti modellek fognak megjelenni, amin ma még csak nevetünk, Varró például az ingjeit Párizsból Budapestre fogja küldeni vasaltatni, ha lesz majd jól működő robottaxi szolgáltatás. Az elektromos autók drámaian terjednek, ez azonban nem jelenti azt, hogy az olajnak egyik napról a másikra vége lenne, a megújulók viszont ezzel párhuzamosan gyakorlatilag minden forgatókönyv alapján előretörnek majd, reális szcenárió, hogy 2040-ben nyaranta Magyarországon termelt napenergiával fognak vizet pumpálni az erdélyi havasokban létesült tárolós vízerőművekbe, amelyet esténként fogunk visszaimportálni. Robottaxikról, elektromos autókról, a jövő energiarendszeréről, a kőolaj és a nagy olajtársaságok sorsáról, az új technológiákról és az Amazonhoz hasonló új szereplők energetikai debütálásáról, Paks 2-ről és Magyarország optimális energiaellátásáról beszélgettünk Varró Lászlóval.
Hamarosan kezdődik a harmadik negyedéves gyorsjelentési szezon a hazai cégeknél is, a nagyágyúk október végétől teszik közzé legfrissebb számaikat. Összegyűjtöttük, mik a legfontosabb tényezők, amik mozgathatták a nagy hazai tőzsdei cégek eredményét a negyedévben.
Hatalmas akvizíciós célpontot nézett ki magának a Mol, az azeri ACG mezőben lévő részesedés 2 milliárd dollárba, vagyis több mint 600 milliárd forintba kerülhet, ami még Mol mércével nézve is hatalmas falat. A tranzakcióval 20 százalékkal nőhet a Mol szénhidrogéntermelése, és jelentősen emelkedhetnek a vállalat kőolajkészletei is.
Pénteken érkezett egy bejelentéstömeg, mely jelentős átrendeződést eredményezett a magyar energetikában a három nagy szereplő, az E.ON, az MVM és az Opus között. Ami biztos, hogy az E.ON és innogy elosztók (Titász, Émász) értékesítései mögött nem az Európai Bizottság versenyhatósági döntése áll. Kíváncsiak voltunk, mennyiért szerezhette meg a Titászt az Opus, így csináltunk egy kalkulációt.
A héten újabb mélypontra gyengült a forint az euróval szemben, megnéztük, hogy milyen csatornákon keresztül befolyásolja a gyengülő forint a négy tőzsdén jegyzett hazai nagyvállalat, az OTP, a Mol, a Richter és a Magyar Telekom működését.
A hétvégi dróntámadások miatt hétfőn évtizedek óta nem látott mértékben emelkedett a kőolaj ára, ami nyilván hatással lesz a hazai üzemanyagárak alakulására is. Szakértők szerint akár 15-20 forinttal is emelkedhet a benzin és a gázolaj ára, azonban valószínű, hogy nem egyszerre, hanem fokozatosan épülhet be az árakba az olajárak emelkedése, ráadásul vélhetően rendkívül volatilis lesz az olajár alakulása, a végső hatás attól is függ, merre indul az olajár a következő napokban.
Megvizsgáltuk a hirtelen, nagymértékű olajáremelkedés hatását a Mol két legjelentősebb üzletágára, az Upstreamre és a Downstreamre. Összességében kedvezőek a történések a Mol számára, de véleményünk szerint a szaúdi eseményeknek csak rövidtávú hatása van az olajpiacra, ezért nem látunk jelentős fundamentális változást a magyar olajtársaság esetén.
Az olaj árfolyamának május óta tartó esése felvetette a kérdést, hogy milyen hatást fejthet ki a régiós olajcégek árfolyamára. Megnéztük, hogy a három nagy regionális olajtársaság, a Mol, az OMV, és a PKN Orlen közül melyik a legérzékenyebb az olajárra. Ezentúl összehasonlítottuk a Mol és két nagy régiós riválisának az árazását, melyből kiderült, hogy a PKN vitathatatlanul a legdrágább a trióból, cserében kevésbé függ a klasszikus olajipartól, aminek a hanyatlása előbb vagy utóbb elkerülhetetlenül be fog következni a jelenlegi tendenciákat figyelembevéve.
Július és augusztus javuló finomítói környezetet hozott a Mol számára, a Brent-Ural árkülönbözet hirtelen tágulni kezdett, a gázolaj finomítói marzsai is rendben vannak, egyedül a fűtőolaj termelése válik egyre veszteségesebbé. Egyelőre úgy tűnik jó harmadik negyedévet zárnhat a finomítási részleg.
A kedvező időjárási körülményeknek köszönhetően jól sikerült a Pannergy első féléve. Az árbevétel 30%-kal nőtt a bázis időszakhoz képest, a nettó eredmény több mint húszszorozódott.
Szerdán a Mol letörte a 2940 forintnál húzódó fontos támaszát, mely a jövőbeli árfolyamalakulás szempontjából rossz ómen. Megkerestük, hogy mi magyarázhatja a negatív árfolyamreakciót.
Jól reagált a Waberer's árfolyama a gyenge második negyedéves gyorsjelentésre, emellett az utóbbi időben technikailag is jól viselkedik a papír, ráadásul egy romló nemzetközi környezetben. Erősen túladott a részvény, fundamentálisan is lehet benne fantázia, persze kockázatok is akadnak jócskán.
A Mol ma hajnalban tette közzé második negyedéves beszámolóját. A társaságnak minden eredménysoron sikerült felülmúlni a várakozásokat, így pozitív árfolyamreakció várható a ma reggeli nyitásban. A legnagyobb meglepetést a Downstream okozta, melynek eredménye bővülni tudott a gyenge finomítói környezet ellenére. Jól áll a Mol az éves célok teljesítésében.
Az MNB ma az alapkamat további csökkentéséről döntött: az irányadó kamatszint 50 bázispontos mérséklését követően...
A nyers kakaóbab felhasználásának és kinálatának aránya már harmadik éve deficites, és a jövő is bizonytalan:... 
A Morgan Stanley és a LuxConsult közös, 2023-as kutatása alapján a címben feltett kérdésre a rövid válasz az, hogy...
A családjogi, azon belül a válóperes ügyvédek praxisában legtöbbször előforduló kérdéskör a házasság megromlása... 
Ez csak egy politikai üzenet - mondta Zsiday Viktor a Partizán vendégeként arról, hogy a kormányzat az elmúlt évek...
A legfontosabb hír a héten az Izrael elleni, eddigi példanélküli támadás volt Irán területéről, aki 320 drónnal...
Az alkalmazkodás maga az élet. Mi sem vagyunk ez alól kivételek, ugyanakkor a szellemi képességeink és az erős technológiánk...
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
Az OXO-vezér a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.
