Csiki Gergely a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett pénzügy főszakirányon 2008-ban. Utolsó egyetemi évének végén csatlakozott a Portfolio.hu csapatához makrogazdasági elemzőként. 2013-tól látja el a cégnél a lapigazgatói feladatokat. 2012-ben CEFA diplomát szerzett a Nemzetközi Bankárképző Központ EFFAS-képzésének sikeres elvégzése után. Újságírói munkáját 2014-ben Junior Prima díjjal ismerték el, Magyar Sajtó kategóriában. Lapigazgatói feladatai mellett a hazai költségvetés és magyar egészségügyi rendszer témájában ír rendszeresen elemzéseket, készít szakmai interjúkat. A magánegészségügyi piac találkozási pontjává vált Private Health Forum szakmai programjának felelőse.
A lakosság által használható EgészségAblak mobilalkalmazás az induló funkciók (digitális Covid igazolvány, kiváltható receptek) után hamarosan újabb megoldásokkal bővül. Mint például a leletek lekérdezhetősége, a foglalt időpontok megjelenítése, valamint az időpontfoglalás online lehetősége - jelentette ki az IME Adatvezérelt egészség és kiberbiztonság konferencián tartott előadásában Tolnay Roland, az ESZFK Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője.
A Budapesti Corvinus Egyetem célja, hogy tömegképzés helyett a legkiválóbb, legtehetségesebb diákokat oktassa, és a jövőbeni regionális gazdasági-társadalmi elitet képző felsőoktatási intézménnyé váljon - jelentette ki a Portfolio-nak adott interjújában Anthony Radev, az egyetem elnöke. A modellváltás elmúlt négy évét értékelve a szakember kitért arra, hogy a nagy strukturális változások időszaka lezárult az egyetemnél, ennek során bevezettek egy más modellt, amit szükség esetén tudnak korrigálni és jelenleg is zajlik a következő hároméves stratégia megalkotása, a kollégák bevonásával. Az egyetem elnökét kérdeztük az átalakítást ért kritikákról, az Alkalmazotti Tanács elégedettségi felméréséről, a munkavállalók fluktuációjáról és jövedelmi helyzetük változásáról, de szóba került a sajtóban korábban kiszivárgott információ, miszerint etikai eljárás indult a Corvinuson, mivel az egyik hallgatóval kivételeztek egy vizsgán. Anthony Radev beszélt arról is, hogy a modellváltás lehetőséget teremtett arra, hogy még több önálló bevételeket szerezzen az egyetem, és ezen gőzerővel dolgoznak, melynek hatására 2030-ra a 40 milliárd forintos költségvetés elérése sem kizárt, a jelenlegi 27-28 milliárd forintról.
A szerdán megjelent sajtóhírekkel ellentétben a Dunaferrt az elmúlt hónapokban lélegeztetőgépen tartó Liberty Steel acélipari óriási ott van a dunaújvárosi vasműre pályázó vevőjelöltek között - tudta meg piaci forrásból a Portfolio. Kérdéseinkkel megkerestük ezek után a témában illetékes Gazdaságfejlesztési Minisztériumot.
Egy évvel ezelőtt, 2022. május 10-én vette át hivatalát Novák Katalin köztársasági elnök Áder Jánostól, aki 2012 óta volt államfő. Az új köztársasági elnök elsősorban a külpolitikai fronton rendkívül aktív, viszont volt több olyan belpolitikai fejlemény, amikor megnyilvánult.
Hivatalba lépése első évfordulóján Novák Katalin köztársasági elnök az elnöki tanácsadóival egyeztetett - derült ki hivatalos Facebook-oldalára feltöltött fényképekről, amelyeken tanácsadóival szerepel. A Portfolio most összegyűjtötte a találkozón jelen lévő 16 ismert személyiség nevét.
Áprilisban 620 milliárd forintos deficit alakult ki a költségvetésben, ami a valaha volt legmagasabb negyedik havi hiány a büdzsében. Ezzel az első négy hónap alatt 2700 milliárd forint felett alakult a kumulált deficit, ami már az éves terv 80%-ának felel meg.
A napokban jelent meg Magyarország legújabb konvergenciaprogramja, amely összefoglalóan mutatja be a kormány legfrissebb gazdasági és pénzügyi feltételezéseit. Ha külön a legfontosabb nyugdíjszámokat nézzük, akkor felfedezhetünk benne érdekességeket. A leginkább ijesztő adatokat a hosszú távú előrejelzésben találjuk, de dokumentumból kiderül például az is, hogy 2024-ben mekkora emelésre számíthatnak az időskorúak.
Jelenleg is folyamatban van a labordiagnosztikai piac átalakítása Magyarországon, az állam a központosítás útját választotta. A Synlab, mint a laborpiac hazai legnagyobb szereplője egyetért a kormány törekvéseivel, mert - ahogyan azt Lévai Richárd, a társaság vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjújában elmondta - hatékonyabbá kell tenni a laborok működését és a folyamatokat, túl sok a felesleges vizsgálati igény. A Synlab fel is ajánlotta az átalakításért felelős szakmai stábnak az együttműködést. Lévai Richárd lapunknak arról is beszélt, hogy számukra az a fontos, hogy az átalakítás hogyan valósul meg, főképp az átadás-átvétel folyamata és az átmeneti időszak, valamint a finanszírozása. Úgy vélekedett, hogy mivel a Synlab jelentős szereplő, ezért egy ilyen mértékű átalakítást a cég részvétele nélkül nem lehet levezényelni. Hangsúlyozta továbbá a vezérigazgató, hogy a Synlab meg tud állni a saját lábán a piaci átalakítások után is.
A héten váltak ismertté az államháztartás idei első negyedéves részletes adatai. Vizsgálódásaink azt mutatják, hogy több olyan folyamat is van a 2023-as költségvetésben, amelyek aggodalomra adnak okot. Miközben számtalan negatív kockázatot tudunk azonosítani az idei évet illetően (elsősorban a gyengén muzsikáló áfabevételeket érdemes kiemelni), addig ezzel szemben pozitív kockázatokat szinte egyáltalán nem találunk. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy a kormánynak nemcsak a 2024-es költségvetés - jelenleg is zajló - tervezésével gyűlhet meg a baja, hanem akár már idén lépéskényszerbe kerülhet. Érdekes lesz látni, hogy a kormány hogyan hatástalanítja az általunk több százmilliárd forintosra becsült aknákat.
Rendkívüli időket élünk, permanensen - legalábbis a kormány szerint. Ezért a nagypolitika úgy véli, hogy indokoltak a rendkívüli gazdaságpolitikai lépések, és ezekkel folyamatosan él is: ezúttal a kiskereskedelem bizonyos szereplői számára (szelektíven) kötelező akciókat rendelt el. Úgy tűnik, teljesen másodlagossá vált, hogy egy új, piacgazdaságban szokatlan intézkedés torzító hatásait és negatív következményeit is mérlegeljék. Pedig ha ezt megtennék, akkor belátható lenne, hogy amit nyer a kormány a réven, azt a vámon elveszítheti, és gyakorlatilag az újabb és újabb piacellenes intézkedésekkel egyre jobban betereli saját magát egy zsákutcába.
Várhatóan nem lesz tartható az idei költségvetésben szereplő 2500 milliárd forintos terv a kamatkiadásokat illetően – figyelmeztetettünk nagyjából három héttel ezelőtt. Most ezt erősíti meg a friss EDP-jelentés, melyben már közel 3000 milliárd forintra emelték a tervet. Ez viszont egyben azt is jelenti, hogy szinte a teljes költségvetési hiány adósságszolgálatra megy majd el, az enélkül számított elsődleges egyenleg majdnem egyensúlyban lehet. És ez még várhatóan évekig így is marad, vagyis a kormány mozgástere nagyon beszűkül a gazdaságélénkítés szempontjából.
Az elmúlt 50 évben a daganatellenes terápiák óriási fejlődésen mentek keresztül, számos súlyos halálos betegség krónikus betegséggé alakult, vagy gyógyíthatóvá vált - mutat rá az originális gyógyszergyártók kiemelt jelentőségére egy konkrét példán keresztül a Portfolio-nak adott interjújában Dávid Tamás, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke, aki az innovatív gyógyszeripar elmúlt évtizedekben előállított új terápiái miatt azt hangoztatja, hogy minden ilyen készítmény mindig egy új esély is. A gyógyszeripari szakemberrel a klinikai vizsgálatok kiemelkedő szerepét hangsúlyozva kiemelte, hogy azok összértéke már eléri a 90 milliárd forintot éves szinten, de jelentős potenciált lát még ebben a szervezet, ezért érdemes lenne ösztönözni ezt a tevékenységet, akár a gyártók itteni működési környezetének megváltoztatásával. A Magyarországon működő innovatív gyógyszeripari vállalatokat tömörítő szervezet ezért is üdvözölte Varga Mihály pénzügyminiszter néhány héttel ezelőtti nyilatkozatát a gyógyszeripar lehetséges tehercsökkentéséről. Talán az utolsó pillanatban láttuk meg a fényt az alagút végén - jelezte Dávid Tamás, utalva arra, hogy az innovatív készítményeket terhelő hazai adóterhek kimagaslóak.
A kormány a szerda este kihirdetett rendeletével módosítja az extraprofitadóról szóló eredeti, tavaly nyári rendeletet, azon belül is a Mol által fizetendő különadó-szabályokat. Friss és teljesen váratlan, előzetesen nem kommunikált döntése szerint a Mol új, árbevételarányos különadót fog fizetni a 2022-es árbevétele után még idén, három egyenlő részletben. A másik oldalon viszont módosítja a Molt terhelő meglévő extraprofitadó-terheket a kabinet, ami alapján úgy tűnik, hogy itt "adókönnyítés" valósul meg a társaság számára. Az első tétel százmilliárd forintokban mérhető új adókötelezettséget jelenthet az olajcég számára gyors számításaink szerint, a másik oldalon a kiengedés mértékét nehéz egyelőre megbecsülni, de nem kizárt, hogy összességében csupán egy adóteher-átrendezés valósul meg. Mindez feltételezhetően ösztönzési céllal, annak érdekében, hogy az adómódosítások befolyásolják a Mol kitermelését és olajimportját.
Lehullott a lepel a februárban kialakult, szokatlanul magas költségvetési hiány hátteréről. A részletes államháztartási adatok alapján elmondhatjuk, hogy leginkább - ahogyan az várható volt a magas árakon betárazott energiaárak miatt - a rezsicsökkentés nyomasztja az idei költségvetést. Csak februárban közel 450 milliárd forintot költött az állam erre a célra.
A számok azt mutatják: az elmúlt néhány hónapban egyre többen és gyakrabban döntöttek úgy, hogy – látva az üzemanyagok piacán előforduló helyzetet – inkább megszabadulnak a benzin- vagy dízelfüggőségtől, és elektromos hajtásláncra váltanának. Időközben azonban ezen a téren is nagy változások történtek, jelentősen drágult a villanyautók nyilvános töltése, tabukérdések dőlnek meg (lásd rezsicsökkentés módosítása), és kritikus árszinteket léphetünk át. Vagyis az elektromos autó vásárlása mellett szóló eddigi szempontok, illetve az érvek az elmúlt időszakban elkezdtek átalakulni, így például a megtakarítási-fogyasztási matek is alapjaiban változik meg. Az általunk egy héten át tesztelt, külsőre nagyon meggyőző Volkswagen ID.5 GTX modellen keresztül bemutatjuk, mostanában milyen megfontolásokból vehet valaki villanyautót.
A 2021-es évhez képest az állami kórházak energia- és gázszámláinak többletköltsége 120-150 milliárd forint 2023-ban - árulta el a kórházszövetség által, a tagszervezeteik körében végzett felmérés eredményeit Velkey György, a szervezet elnöke, akivel a kórházak jelenlegi gazdálkodási körülményeiről, működésük környezetéről és finanszírozásukról, illetve annak változásáról is beszélgettünk. A Bethesda Gyermekkórház főigazgatója egyúttal értékelte a tavaly év végén végrehajtott adósságrendezést, amely szerinte nem volt szektorsemleges. A szakember abban bízik, hogy a magas energiaszámlák miatt idén év közben lesz állami segítség, az adósság melletti gazdálkodás ugyanis kényszergazdálkodást jelent és a beszállítókra is negatív következményekkel jár. Kitért arra is az MKSZ elnöke, hogy a szakápolók hiánya miatt szinte mindenhol teljesítménykorlát tapasztalható, a speciálisan képzett szakápolók hiánya pedig a műtéti számokat fogja vissza, mert nem mindenhol tudják kiállítani az operáló csapatot, miközben a szépen felújított infrastruktúra ott áll. Közben az ápolók hónapról hónapra élnek, hiszen a béremelésük csúszik, de eközben a magas infláció őket is sújtja. Az interjúban úgy vélekedett, hogy ezek miatt sürgős lépés az ápolói életpálya rendezése.
Csütörtökön 10 órakor veszi kezdetét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hagyományosan minden évben megrendezett Gazdasági Évnyitó című rendezvénye, amelyen ezúttal Orbán Viktor miniszterelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szólal fel. Az eseményen Parragh László a jegybanknak üzent, szerinte a gazdasági növekedés monetáris visszafogása zajlik. Nagy Márton miniszter azt hangoztatta, hogy folytatódik a beruházásra épülő gazdasági növekedés, a beruházási rátát 30%-ra akarják emelni, és ehhez lényegesen több energiára, valamint a munkaerő számának emelésére van szükség. Erre az egyik lehetőség a gazdasági migráció a gazdaságfejlesztési miniszter szerint. Varga Mihály pénzügyminiszter is arról beszélt, hogy kezdenek kimerülni a munkerőben rejlő belső tartalékok. Emellett a magyar gazdaság kilátásait is értékelte a tárcavezető.
Februárban 1381,5 milliárd forintos deficit alakult ki az államháztartás központi alrendszerében, ami hatalmas szám, csak a 2022-es februári hónap szárnyalta túl (1585 milliárd forintos volt), amikor a választások előtti szja-visszatérítés és a 13. havi nyugdíjkifizetés terhelte meg a büdzsét. Idén februárban ismét volt 13. havi nyugdíjkifizetés a magas inflációs adatok mellett, de szja-kifizetés nem. Ezzel együtt sem aggódik a Pénzügyminisztérium, mert a közleményében azt hangsúlyozza, hogy „ha a GDP 2023-ban 1,5% felett nő, akkor a többletbevételt is a hiány további csökkentésére fordítjuk, gyorsítva a 3%-os, vagy az alatti deficit elérését”.
A hazai magánegészségügyi szolgáltatók közül elsőként kapta meg a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által kiadott működési engedélyt és nyitotta meg a koraszülött intenzív ellátási centrumát a TritonLife Róbert Magánkórház - hangzott el a keddi bemutató sajtótájékoztatón. Fábián Lajos, a magánegészségügyi csoport egyik alapítója és elnöke a kórház szempontjából mérföldkőnek nevezte a beruházást, a magánegészségügy oldaláról pedig történelmi pillanatnak tartja. Az eseményen bemutatkozott a PIC II osztály szakmai vezetése, Kocsis István egyetemi docens, a TritonLife Róbert Magánkórház Neonatológiai Osztályának osztályvezető főorvosa, valamint Ádám Zsolt, a TritonLife Róbert Magánkórház nagyforgalmú szülészeti osztályának szülész-nőgyógyász osztályvezető főorvosa.
Fel kell tenni azt a kérdést, hogy jó-e az, ha minden második sarkon van egy kórház Magyarországon, de nem mindegyik tölti be a funkcióját. Nem a műtő vagy az ágy a szűk keresztmetszet az egészségügyben, hanem az orvosok és ápolók száma - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Újlaki Ákos, a Boston Consulting Group partnere. A globális tanácsadó - mely korábban a Belügyminisztériumnak készített átfogó javaslatot az egészségügyi rendszer átalakításáról - szakembere arról is beszélt, hogy az egészségügyi kormányzat által az elmúlt hónapokban elindított átalakítási kísérlet jó irány, szerinte inkább arról lehetne vitatkozni, hogy miért nem csinálják mindezt gyorsabban. Azt ugyanakkor elismerte, hogy minden átalakítás sikeressége a társadalmi elfogadottságán múlik és ha a lakosság nem fogja a változásokat támogatni, akkor ez is elbukhat, mint minden korábbi hasonló próbálkozás. A szakember azt is leszögezte: a kórházak esetében nagyon fontos a minimumfeltételek meghatározása, de legalább ennyire meghatározó szempontnak kellene lennie a minimum esetszámnak. Várakozása szerint a magánegészségügyi ellátás a jelenlegi kilátások mellett platózni fog, a zene nem szűnik meg, csak lelassul.
