Három fontos tényszerű bejelentése volt Orbán Viktor miniszterelnöknek a Kossuth Rádiónak adott reggeli interjújában. Változik a boltok nyitvatartási rendje, az iskolák két héttel a tavaszi szünet után nyithatnak, és a nyár szabad lesz. A pontos bejelentések itt olvashatók, az alábbiakban az ezek kapcsán még tisztázásra váró legfontosabb kérdésekre világítunk rá.
Információink szerint a kormányzat azzal számol, hogy a következő napokban a napi új koronavírus-fertőzési számokban már meggyőzen jelentkeznie kell a március 8-tól hatálya lépett szigorító intézkedések fékező hatásának. Ez azt jelenti, hogy kényes helyzetben kell döntést hoznia szerdai ülésén a kormánynak a március 29-ig érvényben lévő korlátozások sorsáról. A keddig ismert járványügyi adatok ugyanis még nem meggyőzőek: bár vannak már halvány reménykedésre okot adó adatok, de közben az egészségügy extrém terhelés alatt áll, amelyet minél előbb szükséges lenne csökkenteni. Az alábbiakban azokat a szempontokat vesszük sorba, amelyeket valószínűleg a kormány is mérlegel mai ülésén, illetve a következő időszakban, amikor a korlátozások sorsáról dönt.
Kisebb könyvet lehetne már írni a magyar járványügyi statisztika látványos fiaskóiról. A mai fertőzéses adat közlése külön fejezet lenne benne.
Felelős, de elkésett döntést hozott a kormány az újabb korlátozások bevezetésével. A járványkezelés európai, "húzd meg, ereszd meg" stratégiája folytatódik Magyarországon is. Az első negyedévben a kellemes meglepetést hozó tavaly év vége után újra visszaesik a gazdaság. Március 17-én a kormány nagy valószínűséggel nem fog tudni érdemi feloldásokról dönteni. Gyorsértékelés a mai bejelentésekről.
Óriási meglepetésre tavaly a negyedik negyedévben növekedni tudott a magyar gazdaság az előző negyedévhez képest. Hiába volt tehát november közepétől egy újabb lezárás, korlátozási kör a koronavírus-járvány második hulláma miatt, ez a várakozásokkal ellentétben nem hozott gazdasági visszaesést, sőt, növekedett a hazai GDP. Erőteljesen folytatódott tehát a koronavírus-válságból való kilábalás Magyarországon, a magyar gazdaság válságállóbbnak bizonyult az eddig feltételezetteknél. A részletes adatokra még néhány hetet várnunk kell, azonban a következő videónkban Madár István, a Portfolio vezető elemzője bemutatja, mi lehet a vártnál sokkal jobb növekedési adatok hátterében, mire számíthatunk 2021-ben és melyek a legnagyobb kockázatok.
A kormány kanyarban előzne, mindenki kapaszkodjon - nagyjából így foglalható össze a Gazdasági Évnyitó üzenete, ahol a miniszterelnök és a pénzügyminiszter beszélt a 2021-es tervekről, kilátásokról. Segély továbbra sincs (csak a keveseknek, keveset segítő bértámogatás), ezért a koronavírus-válságban bajba jutott ágazatok ezután is csak magukra számíthatnak, igaz, egy új hiteleszköz mégis valamiféle bújtatott támogatásfélét jelenthet a korlátozások alatt nyögő vállalkozások és dolgozók számára. Az igazi remény azonban nem ez, hanem az uniós pénztömeg, amiből a felborult költségvetési egyensúly mellett is folytathatja óriási beruházásösztönzését a gazdaságpolitika.
Miközben a kormány a jelek szerint arra készül, hogy - a hazai járványügyi folyamatokkal összhangban - meghosszabbítja a korlátozó intézkedések időbeli hatályát, addig egyre többen és hangosabban szólalnak fel az újranyitás mellett. A gazdaság szereplői lassan három hónapja élnek korlátozások mellett, a nyitás melletti érvek egyre népszerűbbek a lezárásokkal sújtott cégek és az egyre türelmetlenebb lakosság körében egyaránt. Nem árt azonban tisztában lenni a veszélyekkel.
A koronavírus-válság kezelésének európai (és magyar) módja, hogy a választók akaratával nemigen próbáltak meg szembe helyezkedni a kormányok. Ehhez képest váratlan fejlemény, hogy a magyar vezetés úgy dobta be a köztudatba a kínai vakcina bevetésének lehetőségét, hogy ennek egészen látványos az elutasítottsága a társadalomban. Az ok: a kormány mindenképpen meg akarja teremteni annak a lehetőségét, hogy a járványt az év első felében lezárja.
Magyarország nem kíván részt venni devizaháborúban, továbbra is óvatos alapállás jellemezheti a kamatpolitikánkat, szükséges a jelenlegi 0,75%-os egyhetes betéti kamat fenntartása a 0,6%-os alapkamat mellett is – mondta a Portfolionak adott interjúban Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. Ugyanakkor a jegybank mérlege tovább bővül majd a következő időszakban is, ezzel fogják támogatni a gazdaság helyreállását és az átállást segíteni a zöld és digitális gazdaságra. Virág Barnabás szerint a kormány részéről a beruházások felpörgetésére, további munkahelyvédelmi lépésekre és a bajba jutott adósok megmentésére van elsősorban szükség, 2021-ben a legfontosabb cél a növekedés helyreállítása, majd ezt követően térhet vissza a gazdaság a korábbi egyensúly őrző és csökkenő adósságpályájára.
Az MNB koronavírus-válság ellen összeállított javaslatcsomagja jól strukturált, a problémákra igen széles körűen reagáló, nagy hatékonyságú lépésekkel és sok régóta sürgetett intézkedéssel megtűzdelt program. Ha azt gondolja a kedves olvasó, hogy ez micsoda bullshit értékelés, akkor mondunk még nagyobbat: ez egyszerre a dicsérete és a bírálata a dokumentumnak.
Igen, tényleg 23 óra előtt és után ugyanúgy fertőz a koronavírus, de ettől még egyáltalán nem ördögtől való a szórakozóhelyek nyitvatartásának a korlátozása. Sőt, az iskolai hőmérőzés sem, hiába tűnik kényelmetlennek. A védekezési stratégiával más gondok vannak.
A Portfolio számításai szerint Magyarországon egy-két héten belül olyan magas lehet a kórházban ápoltak száma, mint a koronavírus-járvány első hullámának csúcspontján láthattuk. A legvalószínűbb forgatókönyv belátható időn belül a 800-1100 közötti kórházi ápolt, ha nem változik meg jelentősen a járvány dinamikája. Ez újabb indikáció arra vonatkozóan, hogy a védekező intézkedésekkel elkéstünk, és a járvány reprodukciós rátája magasra ugrott. Az már biztos, hogy a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépen lévők száma a második hullámban meghaladja majd az első hullámét, a kérdés (gazdasági szempontból is) az, hogy miképp reagál majd az egészségügyi kormányzat a berobbanó járványra.
A koronavírus miatti tavaszi lezárásokra a fővárosi szállodák nagy része bezárással reagált, hiszen egyszerűen nem tudtak gazdaságosan üzemelni. Nyáron újranyitottak ugyan, de – különösen a fővárosban – a belföldi turizmus nem tudta ellensúlyozni a külföldi vendégek elmaradását. A hoteleket ősszel újabb sokk sújtja a határzár bevezetésével: a lépés tulajdonképpen nullára írja a külföldi idegenforgalmat Magyarországon. Nem kell nagy jóstehetség, hogy belássuk, a szállodaipar újra le fog fagyni.
Még csodaszámba menő második féléves teljesítménnyel sem tudjuk megúszni, hogy a 2020-as év összességében ne hozzon gazdasági visszaesést – ezt mutatják a második negyedéves eredmény megismerése után elvégzett számításaink.
„Másfél éves csúcsra erősödött az euróövezeti feldolgozóipar teljesítménye júliusban”, „Hathavi csúcson az amerikai gazdaság júliusban”. Két hír az elmúlt napokból, amelyek azt sugallják, hogy a fejlett világ túljutott a koronavírus-válságon, sőt, már ledolgozta az ott elszenvedett visszaesést. Aztán megnézzük a hivatalos adatokat, és úgy érezzük, hogy átvertek minket.
Nagyon furcsa, és sokak szemében hihetelen, hogy a román háztartások többet fogyasztanak (ez alapján mérve jobban élnek), mint a magyarok. A különbség ráadásul növekszik. Vajon igazat mondanak a számok? Ennek jártunk utána.
Alaposan átalakult a kormány koronavírusos mentőcsomagja – ezt mutatják az elmúlt hetekben megismert dokumentumok. A program most sokkal konzisztensebb, érthetőbb keretben mutatkozik meg, ráadásul több kérdésre (például az uniós források igénybevételére) világosabb választ kaphatunk. Az ugyanakkor minden korábbinál jobban látszik, hogy a csomag mindenáron szeretne nagyobbnak látszódni, mint amekkora.
Az utóbbi napok adatai alapján erősödik a bizalom, hogy ha lassan is, de kezdenek beérni a korlátozó intézkedések a világban: a koronavírus terjedése gyorsulásból egyenletessé kezd válni. Ez lehet az előjele annak, hogy a lassuló szakaszba érkezünk. Már a fenti helyzetleírás sugallja, hogy a koronavírus-járványnak még nem ma lesz vége, de sok közgazdász már a jövőre gondol – és nem lesznek tőle boldogok. Provokatív gondolatok a közeljövőről.
Mekkora a kormány koronavírus-válságban alkotott mentőcsomagja? 9000 milliárd forint? 2000 milliárd? 900 milliárd? Nulla? Nem csoda, ha összezavarodik az ember, mert a programot szétaprózott, a nagy képet egyben szinte sosem mutató információkból kellett összerakni, ami nem egyszerű feladat. Most, hogy nagyjából kitisztult a kép, megpróbálunk rendet rakni a számrengetegben, és néhány nem túl hízelgő következtetést is kénytelenek vagyunk levonni.
Orbán Viktor miniszterelnök a várakozásoknál jóval rövidebb beszédben ismertette a koronavírus-válságra kidolgozott kormányzati mentőcsomagot.
Na, nincs több Deutsche Bank részvényem. 2018 óta volt, abban az időben aktívan kereskedtem vele, aztán beleragadtam....
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Emelkedő hitelkamatok? Javaslat a legjobb barátnak Ha a legjobb barátom...
Az Amazonas-medence esőerdeje fontos természeti kincsünk, amely gazdag növény- és állatvilággal, kiterjedt vízhálózattal...
A családjogi, azon belül a válóperes ügyvédek praxisában legtöbbször előforduló kérdéskör a házasság megromlása... 
A CBC Marketplace nemrég kiadott egy videót, amiben rejtett kamerával megvizsgálták néhány kanadai bank ügyintézőit....
Amióta csökken az infláció és az alapkamat, azóta egyre olcsóbbak a lakáshitelek is. A Bankmonitor szakértőinek...
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
