Madár István

Madár István

Madár István a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett 1997-ben. 2013-ig az egyetem Gazdaságpolitika Tanszékének oktatója. Emellett 2000-től 2006-ig a Világgazdaság napilap újságírója, szerkesztője. 2006-tól a Portfolio vezető elemzője, rovatvezetője. 2016-tól a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi docense. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) elnökségi tagja.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 420

"Ha kanyarban akarunk előzni, jobban kell nyomni a gázt" - Interjú Varga Mihállyal

Segítő, ösztönző, támogató fiskális hozzáállásra van szükség 2023-ig - hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter a Portfolio-nak adott interjújában. A tárcavezető azt is hozzátette: 2022 még az újraindítás éve, ezért lassabb a hiány csökkentése, mint amit a Költségvetési Tanács látna. A Pénzügyminisztérium nem lát olyan problémát, ami miatt 2022-ben már a túlfűtöttség ellen kellene hűteni a magyar gazdaságot, a következő év második negyedévében fogjuk elérni a 2019-es szintet. A miniszterrel emellett beszélgettünk a törlesztési moratórium jövőjéről, a fiskális szabályok időállóságáról, a helyreállítási alap hitellábával kapcsolatos kormányzati döntésről, valamint a magyar euró esélyeiről is.

Most akkor lazít vagy szigorít a kormány? Értékeljük Orbán Viktor bejelentéseit

Most akkor lazít vagy szigorít a kormány? Értékeljük Orbán Viktor bejelentéseit

Három fontos tényszerű bejelentése volt Orbán Viktor miniszterelnöknek a Kossuth Rádiónak adott reggeli interjújában. Változik a boltok nyitvatartási rendje, az iskolák két héttel a tavaszi szünet után nyithatnak, és a nyár szabad lesz. A pontos bejelentések itt olvashatók, az alábbiakban az ezek kapcsán még tisztázásra váró legfontosabb kérdésekre világítunk rá.

Kényes helyzetben dönt a kormány a járványügyi szigorról - Ezt mérlegelhetik szerdán

Kényes helyzetben dönt a kormány a járványügyi szigorról - Ezt mérlegelhetik szerdán

Információink szerint a kormányzat azzal számol, hogy a következő napokban a napi új koronavírus-fertőzési számokban már meggyőzen jelentkeznie kell a március 8-tól hatálya lépett szigorító intézkedések fékező hatásának. Ez azt jelenti, hogy kényes helyzetben kell döntést hoznia szerdai ülésén a kormánynak a március 29-ig érvényben lévő korlátozások sorsáról. A keddig ismert járványügyi adatok ugyanis még nem meggyőzőek: bár vannak már halvány reménykedésre okot adó adatok, de közben az egészségügy extrém terhelés alatt áll, amelyet minél előbb szükséges lenne csökkenteni. Az alábbiakban azokat a szempontokat vesszük sorba, amelyeket valószínűleg a kormány is mérlegel mai ülésén, illetve a következő időszakban, amikor a korlátozások sorsáról dönt.

Feleslegesen halogatta a kormány a döntést, de meddig lesznek velünk a  lezárások?

Feleslegesen halogatta a kormány a döntést, de meddig lesznek velünk a lezárások?

Felelős, de elkésett döntést hozott a kormány az újabb korlátozások bevezetésével. A járványkezelés európai, "húzd meg, ereszd meg" stratégiája folytatódik Magyarországon is. Az első negyedévben a kellemes meglepetést hozó tavaly év vége után újra visszaesik a gazdaság. Március 17-én a kormány nagy valószínűséggel nem fog tudni érdemi feloldásokról dönteni. Gyorsértékelés a mai bejelentésekről.

Kiderült: a vártnál is válságállóbb a magyar gazdaság

Kiderült: a vártnál is válságállóbb a magyar gazdaság

Óriási meglepetésre tavaly a negyedik negyedévben növekedni tudott a magyar gazdaság az előző negyedévhez képest. Hiába volt tehát november közepétől egy újabb lezárás, korlátozási kör a koronavírus-járvány második hulláma miatt, ez a várakozásokkal ellentétben nem hozott gazdasági visszaesést, sőt, növekedett a hazai GDP. Erőteljesen folytatódott tehát a koronavírus-válságból való kilábalás Magyarországon, a magyar gazdaság válságállóbbnak bizonyult az eddig feltételezetteknél. A részletes adatokra még néhány hetet várnunk kell, azonban a következő videónkban Madár István, a Portfolio vezető elemzője bemutatja, mi lehet a vártnál sokkal jobb növekedési adatok hátterében, mire számíthatunk 2021-ben és melyek a legnagyobb kockázatok.

Mindenki kapaszkodjon, kanyarban előzne a kormány

Mindenki kapaszkodjon, kanyarban előzne a kormány

A kormány kanyarban előzne, mindenki kapaszkodjon - nagyjából így foglalható össze a Gazdasági Évnyitó üzenete, ahol a miniszterelnök és a pénzügyminiszter beszélt a 2021-es tervekről, kilátásokról. Segély továbbra sincs (csak a keveseknek, keveset segítő bértámogatás), ezért a koronavírus-válságban bajba jutott ágazatok ezután is csak magukra számíthatnak, igaz, egy új hiteleszköz mégis valamiféle bújtatott támogatásfélét jelenthet a korlátozások alatt nyögő vállalkozások és dolgozók számára. Az igazi remény azonban nem ez, hanem az uniós pénztömeg, amiből a felborult költségvetési egyensúly mellett is folytathatja óriási beruházásösztönzését a gazdaságpolitika.

Már Magyarországon is rengetegen türelmetlenül várják az újranyitást - Mi lesz ebből?

Már Magyarországon is rengetegen türelmetlenül várják az újranyitást - Mi lesz ebből?

Miközben a kormány a jelek szerint arra készül, hogy - a hazai járványügyi folyamatokkal összhangban - meghosszabbítja a korlátozó intézkedések időbeli hatályát, addig egyre többen és hangosabban szólalnak fel az újranyitás mellett. A gazdaság szereplői lassan három hónapja élnek korlátozások mellett, a nyitás melletti érvek egyre népszerűbbek a lezárásokkal sújtott cégek és az egyre türelmetlenebb lakosság körében egyaránt. Nem árt azonban tisztában lenni a veszélyekkel.

Kínai vakcina, nyájimmunitás, 2022-es választások

Kínai vakcina, nyájimmunitás, 2022-es választások

A koronavírus-válság kezelésének európai (és magyar) módja, hogy a választók akaratával nemigen próbáltak meg szembe helyezkedni a kormányok. Ehhez képest váratlan fejlemény, hogy a magyar vezetés úgy dobta be a köztudatba a kínai vakcina bevetésének lehetőségét, hogy ennek egészen látványos az elutasítottsága a társadalomban. Az ok: a kormány mindenképpen meg akarja teremteni annak a lehetőségét, hogy a járványt az év első felében lezárja.

Virág Barnabás: Nem kívánunk részt venni devizaháborúban

Virág Barnabás: Nem kívánunk részt venni devizaháborúban

Magyarország nem kíván részt venni devizaháborúban, továbbra is óvatos alapállás jellemezheti a kamatpolitikánkat, szükséges a jelenlegi 0,75%-os egyhetes betéti kamat fenntartása a 0,6%-os alapkamat mellett is – mondta a Portfolionak adott interjúban Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. Ugyanakkor a jegybank mérlege tovább bővül majd a következő időszakban is, ezzel fogják támogatni a gazdaság helyreállását és az átállást segíteni a zöld és digitális gazdaságra. Virág Barnabás szerint a kormány részéről a beruházások felpörgetésére, további munkahelyvédelmi lépésekre és a bajba jutott adósok megmentésére van elsősorban szükség, 2021-ben a legfontosabb cél a növekedés helyreállítása, majd ezt követően térhet vissza a gazdaság a korábbi egyensúly őrző és csökkenő adósságpályájára.

Villámértékelés a Magyar Nemzeti Bank gazdaságmentő 50 pontjáról

Villámértékelés a Magyar Nemzeti Bank gazdaságmentő 50 pontjáról

Az MNB koronavírus-válság ellen összeállított javaslatcsomagja jól strukturált, a problémákra igen széles körűen reagáló, nagy hatékonyságú lépésekkel és sok régóta sürgetett intézkedéssel megtűzdelt program. Ha azt gondolja a kedves olvasó, hogy ez micsoda bullshit értékelés, akkor mondunk még nagyobbat: ez egyszerre a dicsérete és a bírálata a dokumentumnak.

Koronavírus Magyarországon: heteken belül megdőlnek az első hullám fájó rekordjai

Koronavírus Magyarországon: heteken belül megdőlnek az első hullám fájó rekordjai

A Portfolio számításai szerint Magyarországon egy-két héten belül olyan magas lehet a kórházban ápoltak száma, mint a koronavírus-járvány első hullámának csúcspontján láthattuk. A legvalószínűbb forgatókönyv belátható időn belül a 800-1100 közötti kórházi ápolt, ha nem változik meg jelentősen a járvány dinamikája. Ez újabb indikáció arra vonatkozóan, hogy a védekező intézkedésekkel elkéstünk, és a járvány reprodukciós rátája magasra ugrott. Az már biztos, hogy a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépen lévők száma a második hullámban meghaladja majd az első hullámét, a kérdés (gazdasági szempontból is) az, hogy miképp reagál majd az egészségügyi kormányzat a berobbanó járványra.

Ezt hozta a határzár: jöhet az újabb tömeges hotelbezárás

Ezt hozta a határzár: jöhet az újabb tömeges hotelbezárás

A koronavírus miatti tavaszi lezárásokra a fővárosi szállodák nagy része bezárással reagált, hiszen egyszerűen nem tudtak gazdaságosan üzemelni. Nyáron újranyitottak ugyan, de – különösen a fővárosban – a belföldi turizmus nem tudta ellensúlyozni a külföldi vendégek elmaradását. A hoteleket ősszel újabb sokk sújtja a határzár bevezetésével: a lépés tulajdonképpen nullára írja a külföldi idegenforgalmat Magyarországon. Nem kell nagy jóstehetség, hogy belássuk, a szállodaipar újra le fog fagyni.

Négy forgatókönyv a koronavírus-válságra

Négy forgatókönyv a koronavírus-válságra

Még csodaszámba menő második féléves teljesítménnyel sem tudjuk megúszni, hogy a 2020-as év összességében ne hozzon gazdasági visszaesést – ezt mutatják a második negyedéves eredmény megismerése után elvégzett számításaink.

Ideje, hogy leszámoljunk a koronavírus-válság legnépszerűbb mutatójával

Ideje, hogy leszámoljunk a koronavírus-válság legnépszerűbb mutatójával

„Másfél éves csúcsra erősödött az euróövezeti feldolgozóipar teljesítménye júliusban”, „Hathavi csúcson az amerikai gazdaság júliusban”. Két hír az elmúlt napokból, amelyek azt sugallják, hogy a fejlett világ túljutott a koronavírus-válságon, sőt, már ledolgozta az ott elszenvedett visszaesést. Aztán megnézzük a hivatalos adatokat, és úgy érezzük, hogy átvertek minket.

Miért élnek jobban a románok a magyaroknál?

Miért élnek jobban a románok a magyaroknál?

Nagyon furcsa, és sokak szemében hihetelen, hogy a román háztartások többet fogyasztanak (ez alapján mérve jobban élnek), mint a magyarok. A különbség ráadásul növekszik. Vajon igazat mondanak a számok? Ennek jártunk utána.

Úgy megváltozott a kormány koronavírus-mentőcsomagja, hogy szinte már rá sem ismerni

Úgy megváltozott a kormány koronavírus-mentőcsomagja, hogy szinte már rá sem ismerni

Alaposan átalakult a kormány koronavírusos mentőcsomagja – ezt mutatják az elmúlt hetekben megismert dokumentumok. A program most sokkal konzisztensebb, érthetőbb keretben mutatkozik meg, ráadásul több kérdésre (például az uniós források igénybevételére) világosabb választ kaphatunk. Az ugyanakkor minden korábbinál jobban látszik, hogy a csomag mindenáron szeretne nagyobbnak látszódni, mint amekkora.

Koronavírus-válság: sürgősen ki kell találni valami újat, különben összeomlik a gazdaság

Koronavírus-válság: sürgősen ki kell találni valami újat, különben összeomlik a gazdaság

Az utóbbi napok adatai alapján erősödik a bizalom, hogy ha lassan is, de kezdenek beérni a korlátozó intézkedések a világban: a koronavírus terjedése gyorsulásból egyenletessé kezd válni. Ez lehet az előjele annak, hogy a lassuló szakaszba érkezünk. Már a fenti helyzetleírás sugallja, hogy a koronavírus-járványnak még nem ma lesz vége, de sok közgazdász már a jövőre gondol – és nem lesznek tőle boldogok. Provokatív gondolatok a közeljövőről.

9000, 900 vagy 90? A nagy magyar mentőcsomag-matek

9000, 900 vagy 90? A nagy magyar mentőcsomag-matek

Mekkora a kormány koronavírus-válságban alkotott mentőcsomagja? 9000 milliárd forint? 2000 milliárd? 900 milliárd? Nulla? Nem csoda, ha összezavarodik az ember, mert a programot szétaprózott, a nagy képet egyben szinte sosem mutató információkból kellett összerakni, ami nem egyszerű feladat. Most, hogy nagyjából kitisztult a kép, megpróbálunk rendet rakni a számrengetegben, és néhány nem túl hízelgő következtetést is kénytelenek vagyunk levonni.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Egyetlen lépéssel magára haragította Oroszország a világ egyik legerősebb katonai hatalmát: fontos szövetségest nyerhet Ukrajna
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.