A második negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 0,3%-kal elmaradt az előző negyedévitől. Ezzel negyedik negyedéve zsugorodik a gazdaság, vagyis egy éve van technikai recesszióban Magyarország. Az éves változást kifejező mutató szerint a GDP (szezonálisan és naptárhatással igazítva) 2,3%-kal maradt el az egy évvel korábbitól.
Az elmúlt két évben sikerült nemzetköziesíteni a Corvinus Egyetem működését - mondja Takáts Előd, aki elismeri, hogy a minőségi változások a globális egyetemi rangsorokban még nem tükröződnek vissza. A Budapesti Corvinus Egyetem távozó rektora interjújában beszélt arról is, hogy az alapítványi működési modell tapasztalatai még nem egyértelműek, a vizsgabotrány kapcsán pedig több mindent is érdemes átgondolnia az egyetemnek. Takáts visszatér Svájcba a BIS-hez, kutatási területei, az infláció és a jegybanki politikák épp slágertámák a világban.
A takaréklángon pislákoló magyar gazdaság idei fő kérdése, hogy tud-e növekedést felmutatni, vagy recessziós év lesz 2023. Mivel a GDP-változás igen közel lesz a nullához, a kis súlyú mezőgazdaság viszont igen szélsőséges teljesítményingadozást mutat, könnyen lehet, hogy újra előáll az a ritka helyzet, hogy a növekedési mutatót az agrárszektor teljesítménye tolja át a pozitív tartományba.
A kormány az elmúlt időszakban egyre többször nyilvánult meg úgy, hogy az uniós források helyett a külföldi működőtőke beáramlásával érdemes biztosítani a magyar gazdaság tőkeigényét. A EU-támogatások és a külföldi működőtőke teljesen csereszabatosak, hiszen mindkettő külföldi devizában van és mindkettő vissza nem térítendő forrás - állítja. Ennél azonban a kép jóval árnyaltabb, és úgy tűnik, a kormány által hangoztatott álláspont inkább az uniós támogatásokról szóló tárgyalások kudarcát próbálja kisebb veszteségnek beállítani.
Már meghallgatható és kivételesen meg is nézhető a Portfolio Checklist pénteki adása. A mai műsor rendhagyó, mivel azt a Portfolio Hitelezés 2023 konferencián rögzítettük, és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter volt a vendégünk. A politikus egyebek mellett beszélt a magyar gazdaság növekedési kilátásairól, az infláció elleni küzdelemről, a kormány és az MNB közötti nézetkülönbségekről, valamint abba is adott betekintést, hogy milyen szempontokat értékelt a kormány, amikor kilépett az amerikai szankciók által sújtott Nemzetközi Beruházási Bankból.
A jegybank ma jelzés értékkel csökkentette az egyik, nem igazán jelentős kamatát, de ennél sokkal fontosabb, hogy az óvatosság hangsúlyozása mellett tulajdonképen megjelölt egy lehetséges kamatcsökkentési pályát. Vagyis hamarosan beköszönthet a kamatcsökkentések kora Magyarországon.
Miközben a magyar infláció az idei első negyedévben csúcsközelben stagnált, addig a régiós társainknál már felfedezhetők az árnyomás enyhülésére utaló jelek. Utánajártunk az okoknak: szerencsére az eltérő pályának van ideiglenes, technikai tényezője is, ám a másik magyarázat aggasztóbb: az év elején lényegesen intenzívebb volt az átárazás idehaza, mint a régiós társainknál. Ettől még a következő hónapok bizonyára csökkenést hoznak az inflációban, ám az idei év eleji tapasztalatok alapján az év végi, jövő év eleji árazási döntések körüli kockázatok erősek.
Legyen-e Magyarország akkumulátorgyártó nagyhatalom? Lassan a fél ország vitatkozik ezen, ami nem csoda, hiszen a kérdésre adott válasz a helyi életkörülményektől az ország gazdasági fejlődéséig számos dologra kihat.
Magyarország elérheti az uniós fejlettségi szint 90%-át 2030-ra, ezzel pedig az unió 15. legfejlettebb országa lehetünk - mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy mai konferencián. A célkitűzésben van némi inkonzisztencia, és élesen ellentmond az elmúlt nyolc év trendjének.
Az akkumulátorgyártás a következő években óriási mértékben növeli a feldolgozóipar termelési volumenét Magyarországon. Ennek kapcsán elkezdtek napvilágot látni különböző számok, amelyek a járműipar jelenbeli és jövőben várható gazdasági súlyát voltak hivatottak megbecsülni. A probléma csak az, hogy ezek a mutatók rendkívül falsak.
Óriási fordulattal brutális szigorításról és forintvédő lépésekről döntött ma a Magyar Nemzeti Bank. Akik az elmúlt napok forintárfolyam-zuhanását figyelték, aligha lepődhetnek meg az erős döntéseken, amelyek jól mutatják, hogy volt elég baj ahhoz, hogy gigantikus magasságokba emelt kamatokkal és de facto devizapiaci intervencióval kelljen reagálni.
Az orosz gázért kialkudott halasztott fizetés nem állítja helyre a magyar gazdaság külső egyensúlyát, és téves az a nézet, hogy a folyó fizetési mérleg hiányát csökkentené. Ennek ellenére a gázárküszöbnek (szigorúan a gazdasági vonatkozásait nézve) vannak előnyei, kicsit javít a finanszírozási helyzeten, de ami fontosabb, hogy a sokk időbeli szétterítésével egyfajta biztosítást jelenthet a következő fél évben esetleges újabb árhullámok esetére.
Az energiaárak tavaly kezdődött megugrása idén nyáron új lendületet vett, mára az áram és gáz tízszer annyiba kerül a piacon, mint a koronavírus-válság végén. Az újabb árhullám – amennyiben hosszan kitart – egészen más pályára helyezi Európa gazdaságait, köztük a magyart is. A horror magas árakhoz alkalmazkodásban egyre fontosabb szerepe lesz a drasztikus energiakereslet-csökkentésnek, ami viszont reálgazdasági oldalról nézve súlyos recessziót jelent.
Az elmúlt hetekben hozzászokhattunk, hogy a kormány képviselői napi rotációban adnak hangot az Európai Unióval való megegyezéssel kapcsolatos optimizmusuknak. A derűlátó nyilatkozatok lényege természetesen az, hogy a közelgő megegyezéssel az uniós támogatások gyorsan kiszabadíthatók a jelenlegi „beragadt” állapotukból, és ezért hamarosan újra jelentős mennyiségű pénz érkezik az országba.
Az idei választási évvel visszatért Magyarországra a költségvetés politikai ciklikussága. A szavazás előtti durva kiköltekezést kényszerű kiigazító lépések követik, további alkalmazkodásra kényszerítve az amúgy is sokkokkal küszködő gazdasági szereplőket. Ráadásul a közvélekedéssel ellentétben a költségvetés nehéz helyzetét sokkal inkább a fegyelem látványos lazulása, mintsem a külső okokra visszavezethető rendkívüli kiadások magyarázzák. Ha még mélyebben megnézzük, a magyar állam a 2010-es évek második felében már visszacsúszott a fiskális alkoholizmusba, az elvonóra pedig csak a 2022-es választások után vonult be.
Július 1-ig, vagyis újabb két hónappal tovább érvényes az egyes alapvető élelmiszerek esetében alkalmazandó árstop – döntött a kormány szerdai ülésén. A február elsején bejelentett, eredetileg május 1-ig tervezett intézkedés néhány alapvető élelmiszer árát októberi szinten fagyasztotta be. A döntést, és a mostani hosszabbítást a vásárlók biztosan díjazzák, a kereskedelem és az élelmiszeripar már kevésbé: költségeik különösen az orosz-ukrán háború kezdete óta sokat nőttek, amelyet nem érvényesíthettek áraikban, és (a rezsi- és a benzinárstoppal ellentétben) az állam semmilyen módon nem segítette az élelmiszerágazatot a veszteségek kezelésében.
Erőteljes következményei lehetnek a magyar gazdaságra, ha az energiaárak ennyire magas szinten maradnak. A drága energia nemcsak az inflációba gyűrűzik be, hanem a külső egyensúlyunkat is rontja, nyomást helyezve ezzel a forint árfolyamára. Ami még fájdalmasabb: a magasabb energiaszámla egyszerűen kiszívja a megtermelt jövedelmet a gazdaságból, ez a keresletszűkítés pedig beárnyékolja a növekedési kilátásainkat. Számításaink szerint a sokkhatás igen jelentős lehet.
A kormányzat több helyen is beavatkozott a fogyasztói árakba, eltérítve azokat a piaci egyensúlyi szintjüktől. Az elmúlt hetekben látványosan megmutatkoztak ennek a gyakorlatnak a korlátai az üzemanyagok esetében, de lehet, hogy az élelmiszereknél is futunk még egy csúnya kört.
Oroszország Ukrajna elleni inváziójára gazdasági lépésekkel reagált a világ, a szankciók egy jelentős része a pénzpiacokat célozta. Mára elég világosan látszik, hogy a globalizált pénzügyi rendszer időszakában ezek az intézkedések (sok kezdeti kritikával szemben) nagyon hatékonyak, és megmutatjuk, hogy már rövid távon jelentősen rontják az orosz gazdaság stabilitását.
A magyar gazdaság exportteljesítményének csak kis része irányul az orosz-ukrán konfliktus piacaira és ez lényegében az egész régióra igaz, így csupán külkereskedelmi szempontból várhatóan korlátozottak lesznek az orosz-ukrán háború negatív hatásai. Természetesen a nyugati szankciók pontos tartalma ezen érdemben változtathat. A nagyobb sérülékenységi csatorna az importnál, konkrétan az energiaimportnál mutatkozik, hiszen a régió nagy része lényegében teljesen ki van téve az orosz olaj- és gázimportnak.
A karbonárazás hatékony eszköz lenne a kibocsátás csökkentésére, bevezetése mégis sok helyen politikai ellenállásba...
A bizalmi vagyonkezelési (BVK) struktúrák az elmúlt években egyre hangsúlyosabb szereplőivé váltak a vagyontervezésnek... 
Van, amikor az osztalék hiánya érthető, de van, amikor a vállalat cserben hagyja a kisbefektetőket. Az idei osztalékszezonban... 
Trump és a Kongresszus visszavonná a Biden-korszak energiahatékonysági előírásait, ezzel új pályára állítva...
Az Iphone több mint 750 közvetlen beszállító közreműködésével készül, összesen 15 országban. Vissza lehet csinálni...
2025 tavaszán a magyar kormány gyökeresen átalakította a vissza nem térítendő beruházási támogatások rendszerét....
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
Távozik a guru a Berkshire Hathaway éléről.
