Madár István

Madár István

Madár István a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett 1997-ben. 2013-ig az egyetem Gazdaságpolitika Tanszékének oktatója. Emellett 2000-től 2006-ig a Világgazdaság napilap újságírója, szerkesztője. 2006-tól a Portfolio vezető elemzője, rovatvezetője. 2016-tól a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi docense. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) elnökségi tagja.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 420
Bezzeg a csehek, lengyelek! Beragad a magyar infláció?

Bezzeg a csehek, lengyelek! Beragad a magyar infláció?

Miközben a magyar infláció az idei első negyedévben csúcsközelben stagnált, addig a régiós társainknál már felfedezhetők az árnyomás enyhülésére utaló jelek. Utánajártunk az okoknak: szerencsére az eltérő pályának van ideiglenes, technikai tényezője is, ám a másik magyarázat aggasztóbb: az év elején lényegesen intenzívebb volt az átárazás idehaza, mint a régiós társainknál. Ettől még a következő hónapok bizonyára csökkenést hoznak az inflációban, ám az idei év eleji tapasztalatok alapján az év végi, jövő év eleji árazási döntések körüli kockázatok erősek.

Tegyük rendbe: mekkora (lesz) a járműipar súlya a magyar gazdaságban az akkumulátorgyárakkal?

Tegyük rendbe: mekkora (lesz) a járműipar súlya a magyar gazdaságban az akkumulátorgyárakkal?

Az akkumulátorgyártás a következő években óriási mértékben növeli a feldolgozóipar termelési volumenét Magyarországon. Ennek kapcsán elkezdtek napvilágot látni különböző számok, amelyek a járműipar jelenbeli és jövőben várható gazdasági súlyát voltak hivatottak megbecsülni. A probléma csak az, hogy ezek a mutatók rendkívül falsak.

Két héttel a kamatemelés leállítása után óriási kamatemelést hajtott végre az MNB, mi folyik itt Magyarországon?

Két héttel a kamatemelés leállítása után óriási kamatemelést hajtott végre az MNB, mi folyik itt Magyarországon?

Óriási fordulattal brutális szigorításról és forintvédő lépésekről döntött ma a Magyar Nemzeti Bank. Akik az elmúlt napok forintárfolyam-zuhanását figyelték, aligha lepődhetnek meg az erős döntéseken, amelyek jól mutatják, hogy volt elég baj ahhoz, hogy gigantikus magasságokba emelt kamatokkal és de facto devizapiaci intervencióval kelljen reagálni.

Megmenti-e a forintot a halasztott fizetés az orosz gázért?

Megmenti-e a forintot a halasztott fizetés az orosz gázért?

Az orosz gázért kialkudott halasztott fizetés nem állítja helyre a magyar gazdaság külső egyensúlyát, és téves az a nézet, hogy a folyó fizetési mérleg hiányát csökkentené. Ennek ellenére a gázárküszöbnek (szigorúan a gazdasági vonatkozásait nézve) vannak előnyei, kicsit javít a finanszírozási helyzeten, de ami fontosabb, hogy a sokk időbeli szétterítésével egyfajta biztosítást jelenthet a következő fél évben esetleges újabb árhullámok esetére.

Ez már nem az az energiaválság, sokkal rosszabb – Új korszakba lép a magyar gazdaság

Ez már nem az az energiaválság, sokkal rosszabb – Új korszakba lép a magyar gazdaság

Az energiaárak tavaly kezdődött megugrása idén nyáron új lendületet vett, mára az áram és gáz tízszer annyiba kerül a piacon, mint a koronavírus-válság végén. Az újabb árhullám – amennyiben hosszan kitart – egészen más pályára helyezi Európa gazdaságait, köztük a magyart is. A horror magas árakhoz alkalmazkodásban egyre fontosabb szerepe lesz a drasztikus energiakereslet-csökkentésnek, ami viszont reálgazdasági oldalról nézve súlyos recessziót jelent.

Az uniós támogatás a magyar kormány új török kártyája

Az uniós támogatás a magyar kormány új török kártyája

Az elmúlt hetekben hozzászokhattunk, hogy a kormány képviselői napi rotációban adnak hangot az Európai Unióval való megegyezéssel kapcsolatos optimizmusuknak. A derűlátó nyilatkozatok lényege természetesen az, hogy a közelgő megegyezéssel az uniós támogatások gyorsan kiszabadíthatók a jelenlegi „beragadt” állapotukból, és ezért hamarosan újra jelentős mennyiségű pénz érkezik az országba.

Az év, amikor az alkoholista magyar állam elvonóra ment

Az év, amikor az alkoholista magyar állam elvonóra ment

Az idei választási évvel visszatért Magyarországra a költségvetés politikai ciklikussága. A szavazás előtti durva kiköltekezést kényszerű kiigazító lépések követik, további alkalmazkodásra kényszerítve az amúgy is sokkokkal küszködő gazdasági szereplőket. Ráadásul a közvélekedéssel ellentétben a költségvetés nehéz helyzetét sokkal inkább a fegyelem látványos lazulása, mintsem a külső okokra visszavezethető rendkívüli kiadások magyarázzák. Ha még mélyebben megnézzük, a magyar állam a 2010-es évek második felében már visszacsúszott a fiskális alkoholizmusba, az elvonóra pedig csak a 2022-es választások után vonult be.

Marad az árstop - mi várható ezek után?

Marad az árstop - mi várható ezek után?

Július 1-ig, vagyis újabb két hónappal tovább érvényes az egyes alapvető élelmiszerek esetében alkalmazandó árstop – döntött a kormány szerdai ülésén. A február elsején bejelentett, eredetileg május 1-ig tervezett intézkedés néhány alapvető élelmiszer árát októberi szinten fagyasztotta be. A döntést, és a mostani hosszabbítást a vásárlók biztosan díjazzák, a kereskedelem és az élelmiszeripar már kevésbé: költségeik különösen az orosz-ukrán háború kezdete óta sokat nőttek, amelyet nem érvényesíthettek áraikban, és (a rezsi- és a benzinárstoppal ellentétben) az állam semmilyen módon nem segítette az élelmiszerágazatot a veszteségek kezelésében.

Kiszámoltuk: durván megüti a magyar gazdaságot az energiaválság

Kiszámoltuk: durván megüti a magyar gazdaságot az energiaválság

Erőteljes következményei lehetnek a magyar gazdaságra, ha az energiaárak ennyire magas szinten maradnak. A drága energia nemcsak az inflációba gyűrűzik be, hanem a külső egyensúlyunkat is rontja, nyomást helyezve ezzel a forint árfolyamára. Ami még fájdalmasabb: a magasabb energiaszámla egyszerűen kiszívja a megtermelt jövedelmet a gazdaságból, ez a keresletszűkítés pedig beárnyékolja a növekedési kilátásainkat. Számításaink szerint a sokkhatás igen jelentős lehet.

Így vágják ki a világból az orosz gazdaságot

Így vágják ki a világból az orosz gazdaságot

Oroszország Ukrajna elleni inváziójára gazdasági lépésekkel reagált a világ, a szankciók egy jelentős része a pénzpiacokat célozta. Mára elég világosan látszik, hogy a globalizált pénzügyi rendszer időszakában ezek az intézkedések (sok kezdeti kritikával szemben) nagyon hatékonyak, és megmutatjuk, hogy már rövid távon jelentősen rontják az orosz gazdaság stabilitását.

Mennyire fog fájni a magyar gazdaságnak az ukrán háború? – Íme, néhány fontos ábra

Mennyire fog fájni a magyar gazdaságnak az ukrán háború? – Íme, néhány fontos ábra

A magyar gazdaság exportteljesítményének csak kis része irányul az orosz-ukrán konfliktus piacaira és ez lényegében az egész régióra igaz, így csupán külkereskedelmi szempontból várhatóan korlátozottak lesznek az orosz-ukrán háború negatív hatásai. Természetesen a nyugati szankciók pontos tartalma ezen érdemben változtathat. A nagyobb sérülékenységi csatorna az importnál, konkrétan az energiaimportnál mutatkozik, hiszen a régió nagy része lényegében teljesen ki van téve az orosz olaj- és gázimportnak.

Ki járna jobban az ellenzék adóterveivel?

Ki járna jobban az ellenzék adóterveivel?

Az ellenzék által bemutatott személyi jövedelemadózási terv nem borítaná fel látványosan a ma létező gyakorlatot. Az alacsony jövedelműek jól járnának, a többiek adóterhe ugyanennyi maradna. Cserébe a költségvetésnek több százmilliárd forintnyi bevételkiesésre kell megoldást találnia, az alacsony jövedelmű gyerekesek előnye eltűnne, és egy szűk sávban visszatérne az ellentmondásos megítélésű nagyon magas marginális adókulcs.

De mégis, mit csinált ma a Magyar Nemzeti Bank?

De mégis, mit csinált ma a Magyar Nemzeti Bank?

A Magyar Nemzeti Bank ma számos döntést hozott, ezeket nem is egyidőben ismerhettük meg (sőt, még nem is mindegyiket ismerjük pontosan), ezért érdemes áttekinteni, milyen jelentőségűek a monetáris politika ma bejelentett változtatásai.

Varró László: a tökéletes piaci viharból csak egyetlen kiút van, az előremenekülés

Varró László: a tökéletes piaci viharból csak egyetlen kiút van, az előremenekülés

Az energiaárak elszállása alapvetően fundamentális okokkal magyarázható, de ezzel együtt is egy tökéletes  viharról van szó, amelyből csak előre lehet menni: energiahatékonysággal, megújuló energiával és más tiszta energiával – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Varró László. A Royal Dutch Shell Plc globális szcenárióelemző csapatának vezetője, a Nemzetközi Energia Ügynökség korábbi vezető közgazdásza rámutatott, hogy az energia globális piacán az online rendelések globális felfutásának, az elmaradó brazil esőknek, a Gazprom gázszállításainak és a gyengébb angliai, illetve németországi szélnek egyaránt köze van a gázárak drasztikus emelkedéséhez. Varró figyelmeztetett: ha a már lefelezett olaj- és gázipari beruházások mellett nem ruházunk be eleget megújuló energiába, nem helyezünk elég figyelmet az energiahatékonyságra, akkor tartósan magas energiaár-környezet alakul ki, annak minden makroökonómiai és társadalmi hatásával.

Most borul fel a magyar gazdaság külső egyensúlya - visszatért az ikerderficit

Most borul fel a magyar gazdaság külső egyensúlya - visszatért az ikerderficit

Hosszú évek után először borulhat fel a magyar gazdaság külső egyensúlya. A nemzetközi hatások és a koronavírus válság hazai következményei mellett a gazdaságpolitika is aktívan tesz azért, hogy a romló tendencia erősödjön. Jövőre vaskos folyó fizetési mérleg hiány keletkezhet, de várhatóan már az idén sem látunk többletet. Visszatért az ikerdeficit Magyarországra, vagyis amikor a gazdaság külső egyensúlyromlásáért elsősorban az állami túlköltekezés felel.

Őrült eladósodás vagy logikus lépés? Amit minden idők legnagyobb devizahitel-felvételéről tudni kell

Őrült eladósodás vagy logikus lépés? Amit minden idők legnagyobb devizahitel-felvételéről tudni kell

A magyar állam 48 óra leforgása alatt mintegy 1600 milliárd forint hitelt vett fel devizakötvény-eladások formájában. Tekintve, hogy az utóbbi években a heti néhány tízmilliárd forintos hazai kötvényaukciók jelentik a piaci alapú eladósodás javát, meglepő lehet az állam hirtelen támadt óriási pénzigénye. Sőt, ekkora forrásbevonás még azokban az években sem számított volna kicsinek, amikor rendszeresen megjelentünk a devizakötvény-piacon. A keddi dolláralapú kötvénykibocsátás a magyar állam minden idők legnagyobb egynapi új adósságkibocsátása volt. Érthető hát a közvélemény kitüntető figyelme: mi történik a magyar államadóssággal?

Hogyan NE írjunk a magyar gazdaságról?

Hogyan NE írjunk a magyar gazdaságról?

„A magyar gazdaság az idei első negyedévben is visszaesett.” „A magyar gazdaság olyan jól teljesít, hogy hamarosan 10% feletti növekedést látunk tőle.” Íme, két szélsőséges vélemény a tegnap megjelent GDP-adatok kapcsán, amelyek szépen mutatják, hogy 30 év piacgazdaság után is milyen bizonytalanul, rosszul (és nem egy esetben bizonyára elfogultan, szándékosan torzítva) tudja interpretálni a hazai média a gazdasági folyamatokat. A fenti két megállapítás ugyanis egyformán hamis.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megérkezett a Fitch ítélete Magyarországról
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.