Négy-öt jól elkülöníthető csoportra szakadt szét az Európai Unió a tekintetben, hogy az egyes tagországok milyen kiindulópontról, milyen költségvetési politikát választva próbálják átvészelni a válságot. Magyarország egyikbe sem tartozik.
A devizahitelezés széles körben való elterjedésével a jegybanknak szinte a teljes eszköztára hatástalanná vált. Az önálló monetáris politika elvesztését elvileg több módon is lehetne kezelni, az eddigi sejtetések alapján úgy tűnik, hogy a Fidesz egy meglehetősen kockázatos megoldással kísérletezne.
Van egy atombiztos befektetési tippem! Valami megmagyarázhatatlan okból mára a görög kétéves kötvényhozam 22 százalékra, a tízéves államkötvény hozamfelára a némettel szemben csaknem 10 százalékpontra ugrott, ezt egyszerűen nem lehet kihagyni, venni kell. Hogy miért gondolom ezt? Hát csak azért, mert a hitelminősítők összességében Görögországot az elmúlt heti leminősítési rohamuk után is befektetésre ajánlják.
A válság alaposan átalakította a körülöttünk lévő világot, ez pedig Magyarországra is kihat. Megváltozott a relatív tőkevonzó képességünk, új tapasztalatok gyűltek fel az eurózónával kapcsolatban, erre pedig nekünk is reagálnunk kell.
Isten bizony semmilyen személyes bajom nincs az MDF-fel, mégis valahogy úgy hozta a sors, hogy az utóbbi időben kétszer sem sikerült elmennem a kis párt hangzatos, nagy szakmaiságot sugalló javaslatai mellett. Korábban a nagy ívű, ám a költségvetés azonnali felborulásához vezető adórendszer-átalakítási ötlet csapta ki a biztosítékot, most a Bokros Lajos által bejelentett alkotmányos adósságszabály borzasztóan alacsony színvonala késztetett reakcióra. Az MDF reagált.
A Magyar Demokrata Fórum alkotmányos adósságkorlát bevezetését kezdeményezi, maximálná a GDP-arányos államadósságot - jelentette be Bokros Lajos a hétvégén. A gond csak az, hogy ilyen szabályok, sőt ennél jobbak igazából másfél éve léteznek. Ehhez képest Bokros javaslata semmi újat nem ad, néhol ellentmondásos is, az egyetlen üdvözlendő eleme esetleg az alkotmányba foglalás lehet.
A következő hónapok, talán évek is a fejlett államok eladósodásáról szólnak majd. E szempontból Európa teljesen "szétesett": a válság okozta pánikban a költségvetési válaszreakciók nagyon eltérők voltak, így az egyes országok pozíciói látványosan divergálnak. Az alábbiakban egy egyszerű szemléltető eszközzel mutatjuk be, hogy miként is állnak az uniós tagállamok, köztük Magyarország.
Az év közben lezajlott kormányváltásnak nem csupán (az általunk nem tárgyalt) politikai vetületei kívánkoznak az év végi összefoglaló toplisták elejére, hanem a gazdasági vonatkozásai is. A globális válság olyan intézkedéseket kényszerített ki a gazdaságpolitikából, amelyek jó részét ugyan már korábban meg kellett volna hozni, ám az akarat hiányzott hozzá.
A Magyar Nemzeti Bank és a kormány közötti együttműködésnek úgy kell megvalósulnia, hogy az alapkamat 4 százalék alá süllyedjen. Annál is inkább, mert a forint 25 százalékkal erősebb a kelleténél - véli Róna Péter közgazdász.
Felmondhatják a bankok a BKV és a MÁV hitelezését, amennyiben az állam általánosan elutasítja a felhalmozódott adósság átvállalását - értesült a Portfolio.hu. Ez megerősíti azt a vélekedést, miszerint a korábbi évek veszteségeinek költségvetési körbe történő konszolidálása előbb-utóbb elkerülhetetlen.
Tovább dagasztja a 2010-es költségvetés tésztáját a Fidesz. Most épp neves jobboldali személyiségek segítségével gyúrta tovább a masszát azzal, hogy a 2010-es költségvetés elutasítására szólított fel. A hét százalékos költségvetési deficit felemlegetése kapcsán már írtunk a témáról, akkor inkább az elvi lehetőségekre és a költségvetés néhány módszertani sajátosságára koncentráltunk.
Most akkor mit is akar a Fidesz?
Most nézzük meg azt, hogy mit is jelent a költségvetés pozíciója a Fidesznek!
Hét százalék feletti GDP-arányos költségvetési hiányt akar a Fidesz, vagyis nem is akar, hanem lesz az ennyi nélküle is, pontosabban az is csak úgy, hogy mindenféle egyedi tételeket számolna el a büdzsében, hogy tiszta lappal indulhasson - nagyjából így "foglalható össze" az a zűrzavar, amit az utóbbi napokban a jövő kormánypártja kerekített. A tisztánlátás azért is nehéz, mert egyrészt a költségvetési elszámolási rendszerek - különösen a magyar "sajátosságokkal" megspékelve - ritka furcsa szerzetek, a Fidesz valódi programjáról pedig nem tudunk semmit. Az alábbiakban rendszerezzük kissé ismereteinket, hátha tisztábban látunk utána.
Gazdaságunk legbefolyásosabb vezetői minden évben majd’ két hónapot elvitatkozgatnak azon, hogy mennyivel is emeljék a minimálbért. Pedig csökkenteni kellene, ugyanis a legképzetlenebbek foglalkoztatásának folyamatos drágítása évente akár tízezreket áraz ki (az ebből a szempontból amúgy is kirívóan sanyarú helyzetben lévő) munkaerőpiacról. A jövőbeli növekedés, és így a hosszú távú szociális megfontolások miatt is fontos lépés helyett azonban maradnak a virtuális elosztogatósdi zsigeri reflexei.
A következő két év még nehéz lesz Magyarországon, mivel a gazdasági kilábalás csak fokozatos lesz, illetve közben a magas adósságállomány, mint fő gazdasági probléma ellen folyamatosan kell küzdenie az országnak - fejtették ki a Portfolio.hu-nak az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) közelmúltban Magyarországon járt szakértői. Az EBRD közgazdászai hangsúlyozták, hogy a GDP arányában 80% körüli államadósság mellett nincs nagy mozgástér a költségvetési politikában: bármilyen kormány is kerüljön hatalomra 2010-ben, radikálisan más büdzsét, illetve más hiánypályát nem lehetne beterjeszteni a mostani helyett. Meglátásuk szerint hazánknak el kell végeznie a szükséges szerkezeti reformokat, amelyek a deficit kordában tartása mellett a gazdasági növekedési kilátásait is segítenék. Véleményük szerint éppen a költségvetési szempontok miatt veszélyes lehet az az elképzelés, hogy először adócsökkentésekkel ösztönözzük a gazdaságot és utána látunk hozzá a reformokhoz.
Régi "városi legenda", hogy a magyar életszínvonal azért ennyire alacsony, mert a jövedelmek jó részét a külföldiek teszik zsebre. A nemrégiben megjelent, visszamenőleg is kissé korrigált statisztikai adatok jó lehetőséget adnak a vizsgálatra, válaszadásra. Bár önmagában ez az állítás nyilván butaság, az kétségtelen, hogy a Magyarországon előállított össztermékhez (GDP) képest egyre kevesebb jövedelem kerül hazai gazdasági szereplőkhöz.
A magyar gazdaság megúszta az árfolyamválságot, stabil maradt a bankrendszere, és még az államcsőd is elkerülte. A mély recesszió, a külső források elapadása és az eladósodás korrekciója viszont kemény megpróbáltatást jelent az országnak. A helyzet kezelésére egyes szakértők, politikusok a költségvetési hiány növelését, mások a szigorú fiskális politika folytatását javasolják. Az alábbiakban ezt a vitát próbálom meg kicsit kifejteni, és láthatjuk majd, hogy meglehetősen elkeserítő a kép a magyar gazdaság mozgásterét illetően.
A 21-22 százalékos egykulcsos adónál ma már alacsonyabbat kell bevezetni a régiós versenytársak helyzete miatt - mondta Varga Mihály, a Fidesz alelnöke a hétvégén, és ezzel újra megindította az egykulcsos adókról szóló örök vitát. Vajon jó-e az egykulcsos adó? Ha igen, mire? Az alábbiakban összefoglaljuk, mit tudhatunk jelenleg a kérdésről.
Abban a ritka helyzetben vagyunk, amikor minden érdeklődő ismerheti a jegybank döntéseinek mozgatórugóját. Valahogy mégis az az ember érzése, hogy a monetáris politika igyekszik megnehezíteni a saját dolgát.
A hazai közbeszéd kedvelt témái a mindennapi adóváltoztatások. Helyes-e hogy bevezetjük/megszüntetjük az ingatlanadót, milyenek legyenek az szja-kulcsok, kell-e egykulcsos áfa - repkednek a méltányossági és hatékonysági érvek minden irányba. Eközben a klasszikus adóelméleti megfontolások nagyon ritkán kerülnek szóba, pedig az elmúlt évtizedekben sok érdekes megállapítás született az optimális adórendszerről. Kapóra jön, hogy korunk egyik legnevesebb közgazdásza, Gregory Mankiw, valamint szerzőtársai nemrégiben összefoglalták az elméleti eredményeket, illetve azt is megnézték, hogy mindezek miként érvényesülnek a gyakorlatban (N. Gregory Mankiw, Matthew Weinzierl, and Danny Yagan: Optimal Taxation in Theory and Practice). Cikkünk első részében a munkajövedelmek adóztatásáról esett szó, ezúttal a termékek és a tőke után fizetendő adókkal kapcsolatos megfontolásokat vesszük sorra.
09.04-én vettem megint MARA-t 14,93-on. 14-re vártam, de ez olyan sokat szokott jönni-menni akár egy nap is, hogy 15-re...
Az elektromobilitás gyors elterjedése csak néhány országra jellemző Ez a bejegyzés 2024. szeptember 10-én közzétett...
A hitelajánlatokat összehasonlító oldalakon hasznos tippeket kaphatunk, hogy mire figyeljünk a hitelfelvétel előtt...
"Kell egy Erhard", állapította meg Orbán Viktor néhány napja Kötcsén. Lám, kinőtt a bölcsességfoga! Rögvest...
Az ESG tanácsadói akkreditációt szabályozó rendeletek után nem sokkal, augusztus közepén jelent meg az ESG beszámoló... 
Előző összefoglalónkban bemutattuk az öt kiemelkedő fontossággal bíró K+F pályázatot. Most a három DIMOP pályázat... 
Az elnökválasztási vitát értékeltük a Checklistben.
A mélyben vannak feszültségek bőven.
Rekord magas volt a hiány most augusztusban.
