Összeszedtük azokat az érveket, amelyeket bizonyára a piacok is figyelembe vesznek, amikor azt mérlegelik, milyen súlyú esemény a magyar gazdaság életében az új IMF-megállapodás (ideiglenes?) meghiúsulása. Hogy ezek közül melyeket tartják erősebbnek a befektetők, alapvetően meghatározza az IMF és az EU kivonulására adott pénz- és tőkepiaci reakciókat - középtávon is.
Egyelőre csak annyit tudunk a közeljövő személyi jövedelemadójáról, hogy 16 százalékos lesz a mértéke, ötvözni fogja a családi és az egykulcsos adó (flat tax) elemeit, kivezetik belőle az adójóváírást, illetve az a cél, hogy a nettó keresete senkinek ne legyen kevesebb, mint a mostani rendszerben. A célok között nehezen feloldható feszültségek vannak, éppen ezért érdemes végiggondolni, hogy merre is mozdulhat el az adórendszer, és ez milyen hatással lehet a pénztárcánkra.
Az elmúlt napokban elkezdődött egyfajta értelmiségi lamentálgatás arról, hogy milyen előnyei, hátrányai vannak az egykulcsos adó bevezetésének. Míg egyesek a forradalmat látják benne, mások szerint Albánia másolását jelenti. A közös csupán annyi ezekben a véleményekben, hogy felületesek, és fittyet hánynak az összes eddigi (amúgy sem túl mély) hazai ismeretünkre, ami esetleg segíthetne világosabban látni a témában. Elnézést van még egy közös pont: a vélemények mérhetetlenül magabiztosak egy amúgy a nemzetközi irodalomban is meglehetően színes, sok vitát kiváltó témában.
A kormány tegnap bemutatott tervei alapvetően jó benyomást keltenek: határozott irányt sugallnak, ami az elmúlt évek programjai után már önmagában is előrelépés. A kormány láthatóan az aktív, családos rétegnek kíván kedvezni, miközben kitart a költségvetési stabilizáció mellett. Utóbbi sikere azonban láthatóan azon múlik, hogy az ambiciózus kiadáscsökkentési elképzelések mögött meghúzódó strukturális átalakításokat sikerül-e megvalósítani.
Sem az európai adósságválságtól rettegő piac, sem a piactól tartó nemzetközi intézmények nem járulnak hozzá ahhoz, hogy Matolcsy György gazdaságpolitikai vízióján haladjon végig az ország. A szakértők jó része már több hete folyamatosan figyelmeztet erre, a Fidesz viszont csak félig-meddig értette meg ezt az üzenetet, és csak fél szívvel fogadta el. Ezért a kihátrálás is olyan rosszul sikerült, hogy az tovább csökkentette a kormány mozgásterét. A nemzetközi szervezetek most ráncolhatják a homlokukat, de nincs még semmi veszve: a Fidesz most nekiállhat, hogy kidolgozza az igazi gazdaságpolitikáját. Amelyik működőképes.
Négy-öt jól elkülöníthető csoportra szakadt szét az Európai Unió a tekintetben, hogy az egyes tagországok milyen kiindulópontról, milyen költségvetési politikát választva próbálják átvészelni a válságot. Magyarország egyikbe sem tartozik.
A devizahitelezés széles körben való elterjedésével a jegybanknak szinte a teljes eszköztára hatástalanná vált. Az önálló monetáris politika elvesztését elvileg több módon is lehetne kezelni, az eddigi sejtetések alapján úgy tűnik, hogy a Fidesz egy meglehetősen kockázatos megoldással kísérletezne.
Van egy atombiztos befektetési tippem! Valami megmagyarázhatatlan okból mára a görög kétéves kötvényhozam 22 százalékra, a tízéves államkötvény hozamfelára a némettel szemben csaknem 10 százalékpontra ugrott, ezt egyszerűen nem lehet kihagyni, venni kell. Hogy miért gondolom ezt? Hát csak azért, mert a hitelminősítők összességében Görögországot az elmúlt heti leminősítési rohamuk után is befektetésre ajánlják.
A válság alaposan átalakította a körülöttünk lévő világot, ez pedig Magyarországra is kihat. Megváltozott a relatív tőkevonzó képességünk, új tapasztalatok gyűltek fel az eurózónával kapcsolatban, erre pedig nekünk is reagálnunk kell.
Isten bizony semmilyen személyes bajom nincs az MDF-fel, mégis valahogy úgy hozta a sors, hogy az utóbbi időben kétszer sem sikerült elmennem a kis párt hangzatos, nagy szakmaiságot sugalló javaslatai mellett. Korábban a nagy ívű, ám a költségvetés azonnali felborulásához vezető adórendszer-átalakítási ötlet csapta ki a biztosítékot, most a Bokros Lajos által bejelentett alkotmányos adósságszabály borzasztóan alacsony színvonala késztetett reakcióra. Az MDF reagált.
A Magyar Demokrata Fórum alkotmányos adósságkorlát bevezetését kezdeményezi, maximálná a GDP-arányos államadósságot - jelentette be Bokros Lajos a hétvégén. A gond csak az, hogy ilyen szabályok, sőt ennél jobbak igazából másfél éve léteznek. Ehhez képest Bokros javaslata semmi újat nem ad, néhol ellentmondásos is, az egyetlen üdvözlendő eleme esetleg az alkotmányba foglalás lehet.
A következő hónapok, talán évek is a fejlett államok eladósodásáról szólnak majd. E szempontból Európa teljesen "szétesett": a válság okozta pánikban a költségvetési válaszreakciók nagyon eltérők voltak, így az egyes országok pozíciói látványosan divergálnak. Az alábbiakban egy egyszerű szemléltető eszközzel mutatjuk be, hogy miként is állnak az uniós tagállamok, köztük Magyarország.
Az év közben lezajlott kormányváltásnak nem csupán (az általunk nem tárgyalt) politikai vetületei kívánkoznak az év végi összefoglaló toplisták elejére, hanem a gazdasági vonatkozásai is. A globális válság olyan intézkedéseket kényszerített ki a gazdaságpolitikából, amelyek jó részét ugyan már korábban meg kellett volna hozni, ám az akarat hiányzott hozzá.
A Magyar Nemzeti Bank és a kormány közötti együttműködésnek úgy kell megvalósulnia, hogy az alapkamat 4 százalék alá süllyedjen. Annál is inkább, mert a forint 25 százalékkal erősebb a kelleténél - véli Róna Péter közgazdász.
Felmondhatják a bankok a BKV és a MÁV hitelezését, amennyiben az állam általánosan elutasítja a felhalmozódott adósság átvállalását - értesült a Portfolio.hu. Ez megerősíti azt a vélekedést, miszerint a korábbi évek veszteségeinek költségvetési körbe történő konszolidálása előbb-utóbb elkerülhetetlen.
Tovább dagasztja a 2010-es költségvetés tésztáját a Fidesz. Most épp neves jobboldali személyiségek segítségével gyúrta tovább a masszát azzal, hogy a 2010-es költségvetés elutasítására szólított fel. A hét százalékos költségvetési deficit felemlegetése kapcsán már írtunk a témáról, akkor inkább az elvi lehetőségekre és a költségvetés néhány módszertani sajátosságára koncentráltunk.
Most akkor mit is akar a Fidesz?
Most nézzük meg azt, hogy mit is jelent a költségvetés pozíciója a Fidesznek!
Hét százalék feletti GDP-arányos költségvetési hiányt akar a Fidesz, vagyis nem is akar, hanem lesz az ennyi nélküle is, pontosabban az is csak úgy, hogy mindenféle egyedi tételeket számolna el a büdzsében, hogy tiszta lappal indulhasson - nagyjából így "foglalható össze" az a zűrzavar, amit az utóbbi napokban a jövő kormánypártja kerekített. A tisztánlátás azért is nehéz, mert egyrészt a költségvetési elszámolási rendszerek - különösen a magyar "sajátosságokkal" megspékelve - ritka furcsa szerzetek, a Fidesz valódi programjáról pedig nem tudunk semmit. Az alábbiakban rendszerezzük kissé ismereteinket, hátha tisztábban látunk utána.
Gazdaságunk legbefolyásosabb vezetői minden évben majd’ két hónapot elvitatkozgatnak azon, hogy mennyivel is emeljék a minimálbért. Pedig csökkenteni kellene, ugyanis a legképzetlenebbek foglalkoztatásának folyamatos drágítása évente akár tízezreket áraz ki (az ebből a szempontból amúgy is kirívóan sanyarú helyzetben lévő) munkaerőpiacról. A jövőbeli növekedés, és így a hosszú távú szociális megfontolások miatt is fontos lépés helyett azonban maradnak a virtuális elosztogatósdi zsigeri reflexei.
A következő két év még nehéz lesz Magyarországon, mivel a gazdasági kilábalás csak fokozatos lesz, illetve közben a magas adósságállomány, mint fő gazdasági probléma ellen folyamatosan kell küzdenie az országnak - fejtették ki a Portfolio.hu-nak az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) közelmúltban Magyarországon járt szakértői. Az EBRD közgazdászai hangsúlyozták, hogy a GDP arányában 80% körüli államadósság mellett nincs nagy mozgástér a költségvetési politikában: bármilyen kormány is kerüljön hatalomra 2010-ben, radikálisan más büdzsét, illetve más hiánypályát nem lehetne beterjeszteni a mostani helyett. Meglátásuk szerint hazánknak el kell végeznie a szükséges szerkezeti reformokat, amelyek a deficit kordában tartása mellett a gazdasági növekedési kilátásait is segítenék. Véleményük szerint éppen a költségvetési szempontok miatt veszélyes lehet az az elképzelés, hogy először adócsökkentésekkel ösztönözzük a gazdaságot és utána látunk hozzá a reformokhoz.
Régi "városi legenda", hogy a magyar életszínvonal azért ennyire alacsony, mert a jövedelmek jó részét a külföldiek teszik zsebre. A nemrégiben megjelent, visszamenőleg is kissé korrigált statisztikai adatok jó lehetőséget adnak a vizsgálatra, válaszadásra. Bár önmagában ez az állítás nyilván butaság, az kétségtelen, hogy a Magyarországon előállított össztermékhez (GDP) képest egyre kevesebb jövedelem kerül hazai gazdasági szereplőkhöz.
Már csak pár nap és Donald Trump visszatér az ovális irodába. Vajon feje tetejére állíthatja a dolgokat? Erre... 
Ahogy az várható volt, a decemberi infláció csúnyán meglódult, egy év alatt 4,6% volt a pénzromlás mértéke, többek...
A vártnál lassabban ugyan, de világszerte növekszik az elektromos autók száma, és ezzel a kiszolgáló infrastruktúrának...
2024 még csak nem is helyben járást, hanem enyhe visszalépést hozott a német gazdaságban. Általánosságban elmondható...
Jelentős szigorítást hozott a jogalkotó arról, hogy mely társaság lehet egy külföldi vállalkozás pénzügyi képviselője.... 
December 4.-én indított $HAWK token az egyik legjobb példája annak, hogy mennyire befolyásolhatják a véleményvezérek...
Befutott a decemberi adat.
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
