A magyar villamosenergia-rendszer egyensúlyának biztosíthatóságára hivatkozva a saját fogyasztásra telepített céges napelemes rendszerekhez is kötelezővé tették a rugalmassági kapacitás létesítését. A hálózati csatlakozási kritériumok szigorítása érzékenyen érinti a magas piaci energiaárak miatt saját napelemes rendszer telepítésében a kiutat kereső cégeket.
Az utóbbi hetekben egyre többször vetül fel az európai politikusok részéről reális lehetőségként, hogy a Kreml még idén akár teljesen leállíthatja a nyugatra tartó gázszállításokat, így már a soron következő tél ellátását is nagyrészt orosz gáz nélkül kellene megoldani Európában. Egy ilyen esetleges orosz lépéshez lenne indíték is, és bár az orosz gazdasági érdekek ellene szólnának, Moszkva számára a gazdasági racionalitás szempontjai jól láthatóan háttérbe szoríthatóak. De vajon technikailag lehetséges lenne-e egyáltalán egyszerűen elzárni a gázcsapot?
Miután 2022 első négy hónapjából háromban is megdőlt az adott hónapra vonatkozó magyarországi áramfogyasztási rekord, májusban, de különösen júniusban megtorpant a trend a Mavir honlapján közölt adatok tanúsága szerint. Bár a júliusi teljes havi adatok cikkünk július végi írása idején még nem álltak rendelkezésre, a részadatok szerint e hónapban még nagyobb volt a visszaesés a korábbiakhoz képest. A rezsicsökkentés részleges kivezetéséről szóló július 13-i kormányzati bejelentést követően pedig még meredekebbre váltott a fogyasztás csökkenése.
Tovább súlyosbítja az európai energiaválságot a kontinenst sújtó rendkívüli szárazság. A forró, csapadékszegény időjárás következtében Európa számos folyójának vízszintje a történelmi mélypontok közelébe süllyedt, hőmérsékletük pedig jelentősen megemelkedett, veszélyeztetve az energiatermelést is. A hagyományos, fosszilis és nukleáris erőművek jelentős részét ugyanis a folyók vízével hűtik, már amíg van belőle elég és nem melegszik a kritikus szint fölé.
Július 21-én a Technológiai és Ipari Minisztériumban megalakult a Magyar Energiaközösségek és Rugalmassági Szolgáltatók Szövetsége (MERSZ), melynek fő célja, hogy Magyarországon is életképes és hasznos opció legyen a termelők és fogyasztók, valamint termelő-fogyasztók számára anyagilag is előnyös energiaközösségeket, valamint a villamosenergia-rendszer számára egyre fontosabb rugalmassági szolgáltatókat létrehozni és működtetni. Bár ezek elterjedése a lakosságtól a nemzetgazdasági szintig terjedő változatos pozitív hatásokkal járna, ennek és a külföldi jó példák ellenére itthon eddig mégsem vett lendületet a térnyerésük több okból kifolyólag. Ezen a helyzeten változtatna az újonnan alapított Szövetség, amiben a kormány és a szabályozó hatóság is támogatja.
Többszörösére ugrott a háztartási méretű napelemes rendszerek iránti lakossági érdeklődés a rezsicsökkentés korlátozásáról szóló bejelentés után. Az új körülmények között még úgy is jelentősen javulnak az ilyen beruházások megtérülési számai, hogy költségeik növekedése miatt a telepítő cégeknek is árat kell emelniük. Az iparág várhatóan képes lesz kiszolgálni az erősödő keresletet, de ez megnyújthatja a beruházás időigényét.
A háborús helyzet és a rendkívüli bizonytalanság által generált áremelkedés sokkolja az energiát a versenypiacról beszerző fogyasztókat; ehhez a megnövekedett költségek és kockázatok kezelése érdekében átalakuló termékstruktúra hatása is hozzáadódik. Az ügyfelek a szerződési ajánlatokban olyan, teljesen megváltozott paraméterrendszerrel és konstrukcióval találkoznak, amelyben az elemek nagyjából megegyeznek ugyan a korábbiakkal, de szigorúbb feltételrendszert tartalmaznak, mint eddig – mondja Szépfy Márton, a MET Csoport magyarországi retail tevékenységéért felelő kereskedelmi vezérigazgató-helyettes, aki szerint az érintett cégek döntő többségének üzleti modellje valószínűleg nincs felkészülve a rezsi hatszorozódására, ami már csődhullám lehetőségét is előre vetíti.
A rekord idején a magyarországi villamosenergia-felhasználás közel 37 százalékát a nagy naperőművek fedezték, a hazai erőművi termelés több mint 75 százalékban karbonmentesen termelő forrásból származott.
A megújulóenergia-termelők, köztük a naperőművek egy részét érintő „extraprofit-adó” kivetésének alapvető okai érthetőek, azonban az iparág nehezményezi, hogy ezt januárig visszamenőleges jelleggel, prompt módon, felkészülési időt nem hagyva valósították meg.
A jövő alacsony karbongazdaságában a hidrogénnek kiemelt szerepe lesz, a Mol pedig jelentős részt kíván vállalni a hidrogéngazdaság kiépítésében. Ezért a társaságnál úgy tekintenek a százhalombattai zöldhidrogéngyártó üzem megépítésére, mint egy új, ígéretes területen tett első lépésre, amely megnyitja az utat a hidrogéngazdasággal kapcsolatos stratégiai tervek megvalósítása előtt. A következőkben a Mol horvátországi és szlovákiai finomítóiban is hasonló elektrolizálókat telepíthet, és a hidrogéngazdaság egyéb szegmenseibe is be kíván lépni.
Értesüléseink szerint egy ma még csak tervezet formájában létező új szabályozás szerint a jövőben csak abban az esetben csatlakozhatnának a háztartási méretkategóriánál nagyobb új naperőművek a hazai villamosenergia-hálózathoz, ha az egyéb feltételeken túl egy, a kapacitásuk 30 százalékának megfelelő teljesítményű, nem időjárásfüggő szabályozási kapacitást is létesítenek. Ez a kötelezettség a szándékok szerint állítólag az egyedi eljárás keretében korábban benyújtott igényekre is vonatkozna.
A példátlan energiapiaci helyzet, az orosz-ukrán háború és a klímaválság mind arra utal, hogy érdemes a lehetőségekhez mérten a leggyorsabban és a legnagyobb mértékben fokozni a hazai, tiszta megújulóenergia-termelést. Magyarországon ez elsősorban a naperőmű kapacitás növekedésétől függ, és a hírek szerint a kormány fel is kívánja gyorsítani a hazai napenergia-beruházásokat. Megnéztük, milyen intézkedések történtek mostanában és várhatóak ezzel összefüggésben.
A hazai napenergia iparágon belül ismert volt a hálózatcsatlakozási lehetőségek szűkülése, a hirtelen stop azonban mindenkit meglepett. Vélhetően azonban nem ez az időszakos csatlakozási stop szabja át az Energiastratégia célszámait, hanem a jövőbeni zöld-beruházások volumene, amelyek a zöld-átállást hivatottak elérni – mondta Lugos Roland, az Optimum Solar Zrt. üzletfejlesztési igazgatója a Portfolio-nak.
A rekord éves kapacitásbővülést hozó 2021. első negyedéves növekedésénél is nagyobb mértékben emelkedett a hazai háztartási méretű (HMKE) naperőművek beépített teljesítőképessége 2022. első három hónapjában. A nagy napelemparkok beépített teljesítőképessége és darabszáma is az egyik legnagyobb eddigi havi növekedését érte el májusban.
Az Európai Unió új napenergia-stratégiájához mérhető, a teljes unió gazdaságát átfogó napenergia-fejlesztési terv még nem volt az EU történetében. A stratégia lehetővé teszi a napenergiában rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázását, ezáltal fontos mérföldkő a klímacélok eléréséhez és az orosz energiahordozóktól történő függetlenedéshez vezető úton.
Az energiaárak immár közel 1 éve tartó elszállásának hatására a villamos energiát a piacról beszerző hazai ipari vállalatok és az energiakereskedők szerződési gyakorlata is módosulni látszik: a fogyasztók igyekeznek az áram egy részét előre megvásárolva diverzifikálni energiaellátásukat, a kereskedők pedig a korábbiaknál szigorúbb feltételeket szabnak ügyfeleiknek.
Nem egészen 5 hónap után visszaállt a korábbi rend, és mostantól ismét nem térhetnek vissza a kötelező átvételi rendszerbe azok a megújulóenergia-termelők, amelyek az úgynevezett KÁT mérlegkörből való kilépés mellett döntenek - derül ki a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletből.
Napjainkban Magyarországon is egyre több otthon rendelkezik saját napelemes rendszerrel, de a telepítések eddig többnyire családi házak tetőin valósultak meg. A társasházak a jogi, műszaki nehézségek és a támogatások hiánya miatt jóval később és ritkábban vágtak ilyen fejlesztésbe, bár kicsit nehezebben, de számukra is adott a lehetőség, hogy akár közös napelemes rendszert létesítsenek a tetőn. Mielőtt azonban belevágnak, érdemes több szempontból is alaposan átgondolni a tervezett beruházást – mondta Czabarka Mihály, társasház-felújítási stratéga a Portfolio-nak.
Évente körülbelül 40 milliárd euróval növeli a 2022-2027 közötti időszakban az EU-ban a klímavédelmi-energiaátmeneti célú közkiadások igényét az orosz gáz importjának fokozatos megszüntetése az Agora Energiewende tanulmánya szerint. Magyarország esetében a pótlólagos kiadási igények éves átlagban a 2019-es magyar GDP valamivel több mint 2%-ára, vagyis összességében közel 20 milliárd euróra rúgnak az időszak egészében. A Magyar Természetvédők Szövetsége megvizsgálta, mely területekre kellene nagyobb súlyt helyezni a hazai költési tervekben.
Amint az várható volt, mostanra nagyjából minden nagy hazai nyilvános elektromostöltő-üzemeltető árat emelt vagy bejelentette az emelési szándékot, amit az üzemeltetési költségek, elsősorban a világpiaci energiaárak jelentős növekedése tett szükségessé. A szolgáltatók átlagosan 10-30% körüli tarifaemelését követően a nyilvános kutakon való töltés durván 3-4-szeresébe kerül annak, mint ha valaki otthon, rezsicsökkentett árammal tankolná meg a villanyautóját. Ezzel együtt a szolgáltatók nem tapasztalják a nyilvános töltők forgalmának csökkenését, és ez várakozásaikban sem szerepel.
A családjogi, azon belül a válóperes ügyvédek praxisában legtöbbször előforduló kérdéskör a házasság megromlása... 
A Nasdaq Global Financial Crime Report 2024. évi kiadványa szerint csak tavaly nagyjából 3100 milliárd, illegális... 
Mibe érdemes fektetni hektikus időkben? Az elemzők válasza erre a kérdésre nagyon egyszerű és egyértelmű. A magasabb...
Na, nincs több Deutsche Bank részvényem. 2018 óta volt, abban az időben aktívan kereskedtem vele, aztán beleragadtam....
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Emelkedő hitelkamatok? Javaslat a legjobb barátnak Ha a legjobb barátom...
Az Amazonas-medence esőerdeje fontos természeti kincsünk, amely gazdag növény- és állatvilággal, kiterjedt vízhálózattal...
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
