Palkó István

Nyakunkon a lakáshitelválság? - 10 pontban az igazság

Akit a devizahiteles kígyó megmart, már a forinthiteles gyíktól is fél. Nem árt ezért összefoglalni, miért is gondoljuk, hogy a lakáshitelezés mostani fellendülése jóval veszélytelenebb, mint a válsághoz vezető, 10 évvel ezelőtti hitelbuborék.

Őrült roham: elvérzett a lakossági állampapírok utolsó riválisa is

Erős túlzással élve leszokott saját megtakarítási termékeinek értékesítéséről a magyar pénzügyi szektor. 10-ből 6 új ügyfélforint ugyanis állampapírba került 2016-ban, és tavaly először átlépte az 1000 milliárd forintot a lakosság állampapír-állományának növekedése. 2011-ben a nyugdíjpénztárak, 2012-ben a bankbetétek, 2015-ben a befektetési alapok véreztek el az állampapírokkal vívott küzdelemben, végül 2016 is hozott egy nagy vesztest: utolsóként a háztartások készpénztartása bukott el a versenyben. Kétséges, hogy az állampapírok forgalmazási jutalékának 0,8%-ra csökkentése és a lakossági állampapírkamatok esése elég lesz-e idén egy újabb fordulathoz a magyar megtakarítási piacon.

Ébred a piac, amely még a devizahiteleknél is nagyobb bajt hozott

Üresen maradt telkek, épülettorzók és banki kézbe került szállodák fémjelezték évekig a magyar nagybankok válság előtti egyik legnagyobb baklövését, a nyakló nélküli projekthitelezést. A CIB, az MKB, a Raiffeisen és az Erste tulajdonosának több száz milliárd forintnyi tőkét kellett leánybankjába raknia 2009 és 2015 között, hogy a balul elsült ingatlanprojekteken elszenvedett hitelezési veszteségeket túléljék. Manapság ismét éledezik ez a hitelpiaci szegmens is, remélhetőleg már a válság tanulságaival gazdagodva. Az új finanszírozás legnagyobb szereplői közül az UniCredit és a Raiffeisen illetékesével, valamint a hitelfelvevő Diófa Alapkezelő vezetőjével beszélgettünk.

Leomlanak az eddig ismert bankrendszer határai

Nehezen fognak pénzt keresni a bankok azokon a termékeken, amelyeket tudatosan keresnek az ügyfelek, és árszintjüket pár másodperc alatt, online összehasonlítják. Maga a pénzügyi termék kifejezés is értelmét fogja veszteni, ha már mindent a mobilunkon intézünk. A magasabb fokozatba kapcsoló digitalizáció nemcsak az információs aszimmetriát bontja le, de idővel a bankszektor határait is felszámolja. A történelem legnagyobb átalakulása zajlik a szemünk láttára, aminek az európai bankrendszer ma még inkább elszenvedője. A bankok jövőjéről beszélgettünk Dietz Miklóssal, a McKinsey Kanadában élő senior partnerével, aki meglepő tapasztalatát is megosztotta velünk: a magyar bankok előbbre járnak a digitalizációban, mint a kanadaiak.

Az autósok hizlalják ennyire a magyar biztosítókat

A befizetett biztosítási díjak mindössze 14%-a kapcsolódik kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz, ehhez képest a biztosítási szektor díjbevétel-növekedésének több mint a felét ez a tevékenység adja most - mutatják a MABISZ adatai. Ez persze nem jelenti azt, hogy az autóbiztosítás igazán jövedelmező ágazattá vált volna a szektor számára. Éppen egy hónap múlva tartandó biztosítási konferenciánkon részletesen szó lesz a biztosítási szektor aktualitásairól, alábbi cikkünkben a piac díjbevétel-helyzetét mutatjuk be röviden.

CSOK ide vagy oda, a lakáshitelnél is nagyobb kedvencük lett a magyaroknak

Kettősség jellemezte tavaly a bankok hitelezését: a tranzakciók a lakosságnál és a vállalatoknál is növekedési fordulatot jeleznek, a hitelállomány azonban még enyhén csökkent 2016-ban. A legnagyobb növekedést nem a lakáshitelek, hanem az áruhitelek és személyi kölcsönök produkálták a magyar lakosságnál. Az MNB ma közzétett decemberi és egyúttal éves hitelezési és betéti adataiból szemezgettünk.

Most fog csak igazán nagyot szólni a CSOK

Közel 30 ezren, vagyis nagyjából minden negyedik lakástranzakcióhoz igényelték tavaly a CSOK-ot, a kérelmek 72%-a használt lakáshoz, 28%-át újakhoz hagyták jóvá a bankok. Bár a három vagy több gyermekesek aránya megközelíti az egyharmadot, az új lakáshoz járó "10+10 milliós" lehetőséggel csak 13% élt eddig - mutatják a bankok válasza alapján elkészített becsléseink. Közel tízezer házaspár vehette igénybe eddig a támogatást előre vállalt gyermekre. A CSOK népszerűsége nagyjából megfelel a korábbi várakozásoknak, a használt lakások piacát nem lendítette fel jobban, igénybevétele az új lakások piacának felpörgésével idén nőhet meg igazán.

Eltűnt a magyar bankfiókok negyede és a dolgozók tizede

A válság elejéhez, vagyis 2008 végéhez képest 25%-kal kevesebb fiókkal és 11%-kal kevesebb alkalmazottal működik a 10 legnagyobb magyar bank - mutatják a Portfolio saját számításai. A CIB-nél, az UniCreditnél, a Raiffeisennél és a Sberbanknál a fiókszám (és előbbinél a létszám is) közel felére esett. Tavaly mindkét szám kis mértékben csökkent csak a bankszektorban, ami már a beinduló üzleti aktivitással magyarázható. A digitalizáció azonban - különösen a fiókok esetében - a negatív tendencia folytatódását és a fiókok szerepének átértékelődését ígéri.

A vezérigazgató már új állást talált, de kié lesz a Budapest Bank?

Hazai magánkézbe kerüljön, és legalább 200 milliárd forintot adjanak érte - ezt a kettős célt szeretné elérni a kormány a másfél éve állami kézben lévő Budapest Bank privatizációja során. Mivel azonban ez így egyszerre nehezen teljesíthető, egyelőre nem indult el a folyamat. A vezérigazgató ma bejelentett, Raiffeisenhez távozása apropóján megnéztük, nem túl sok-e 200 milliárdot kérni a nyolcadik legnagyobb mérlegfőösszegű, de a negyedik legtöbb fiókkal és ügyfélszámlával rendelkező magyar bankért.

Hiába a szuperolcsó lakáshitel, mindent elvisz a lakásdrágulás?

"Öt éve kellett volna lakást vennem, akkor még sokkal olcsóbbak voltak a lakások" - panaszkodik Arisztid barátjának. "Te lökött vagy, hát nem emlékszel? Akkoriban iszonyat magasan, 10% felett jártak a kamatok. A napokban már 2,5%-os kamatozású lakáshitelt is láttam, sokkal jobban megéri most lakást venni" - hordja le barátját Tasziló. Melyiküknek van igaza? Ezt próbáljuk néhány példa segítségével megválaszolni.

Mi lesz a biztosítókkal 2017-ben? Megszólalnak a vezérek

A legnagyobb hazai biztosítók első emberét arra kértük év végén, értékeljék a mögöttünk álló esztendőt és adjanak előrejelzést 2017-re. Alábbi kérdéseinkre válaszoltak:

1. Hogy értékeli 2016-ot saját biztosítója és a biztosítási piac szempontjából?
2. Mit tekint saját biztosítója és a szektor előtt álló legnagyobb kihívásnak 2017-re?
3. Mely termékek és szolgáltatások területén hozhat növekedést 2017 saját biztosítójánál, illetve a biztosítási szektorban?

Földindulás jövőre: kinyírják az EU-pénzek a hiteleket?

Március végén lezárul a Növekedési Hitelprogram, a visszatérítendő EU-források egyre nagyobb konkurenciát teremtenek a hazai kkv-hitelezésnek, nő viszont a garanciaintézmények szerepe. Hogy mi várható jövőre ilyen változások közepette a bankok vállalati üzletágában, arról az Erste Bank idén márciusban érkezett vállalati üzletágvezetőjét, Szabados Richárdot kérdeztük.

Mi lesz a bankokkal 2017-ben? Megszólalnak a bankvezérek

Az alacsony kamatok, a hitelezési fordulat és az enyhülés éve volt 2016 a magyar bankszektorban. December végéhez közeledve a Portfolio ezúttal is megkereste a legnagyobb kereskedelmi bankok első emberét, hogy értékeljék a mögöttünk hagyott évet és adjanak előrejelzést 2017-re. A bankvezérek alábbi kérdéseinkre válaszoltak:

1. Hogy értékeli 2016-ot saját bankja és a bankszektor szempontjából?
2. Melyek lesznek a legnagyobb kihívások saját bankja, illetve a bankszektor számára 2017-ben?
3. Mely termékek és szolgáltatások területén hozhat növekedést 2017 saját bankjánál, illetve a bankszektorban?

Emberek, eltűntek a kamatok Magyarországon! (TOP 10 sztori - 6.)

Az idei volt az az év, amikor nagy valószínűséggel mélypontra érkeztek a kockázatmentes befektetések hozamai, és ezzel együtt a banki kamatok is Magyarországon. Nem egyszerűen a magas kamatok kora ért véget, hiszen az már évekkel ezelőtt megtörtént, hanem egyre nagyobb valószínűséggel a hozamcsökkenés időszaka is, ami a fix kamatozású eszközök felértékelődésére játszó befektetési stratégiák kifulladását ígéri. A totális hozamsivatag nagy vesztesei lehetnek befektetési oldalon a pénzügyi intézmények. Akik képesek rá (pl. a bankok), azok ezt részben a növekvő hitelezési volumennel kompenzálhatják, hiszen a szuperolcsó hitelek iránt viszont egyre nagyobb a kereslet.

"Meglep, milyen gyorsan alkalmazkodik a magyar lakosság"

Május óta a cseh Martin Jarolim vezeti a második legnagyobb hazai bank, a K&H lakossági üzletágát. Első magyarországi interjúját a Portfolio-nak adta.

Fordul a kocka: kiszorítják a hitelezésből a magyar bankokat?

Talán soha nem volt még akkora a nyomás a magyar bankokon, mint idén, hogy a kis- és középvállalkozások aktív hitelezésével támogassák a gazdasági növekedést. Csupa olyan változás zajlik, ami jövőre viszont irtózatosan megnehezíti a dolgukat. 540 milliárd forintnyi visszatérítendő EU-forrást dob szét a kormány a cégek között a következő három évben, mégpedig a bankok mérlegének megkerülésével. Az MNB pedig március végével lezárja az olcsó, fix kamatozású források jó részét biztosító Növekedési Hitelprogramját. Utánajártunk, terem-e még egyáltalán babér a bankoknak a hazai cégek finanszírozásában, és mi lesz jövőre a kkv-hitelezéssel.

Vihar előtti csend a CIG Pannóniánál

Az előző negyedévek tendenciájának folytatását mutatja a CIG Pannónia ma reggel közzétett harmadik negyedéves gyorsjelentése. Ez azonban várhatóan nem sokáig lesz így: az MKB biztosítók nemrég bejelentett megvásárlása és az etikus életbiztosítási koncepció is nagy változásokat hozhat a társaságnál. A magyar számviteli szabályok szerint

• három hónap alatt 195 millió forintos adózás utáni eredményt ért el az életbiztosító, ami 27%-kal magasabb az egy évvel korábbinál,
• a javulást azonban a szerzési költségek visszaesése meg is magyarázza, pedig az új értékesítési volumen 6,8%-kal emelkedni tudott,
• az életbiztosítások díjbevétele 5,6%-kal, ezen belül a rendszeres díjas termékeké 6,8%-kal esett vissza,
• a cégcsoport egészénél ezt a nem-életbiztosítási leánycég folytatódó növekedése kompenzálta, itt ugyanis 62%-kal nőttek a díjbevételek.

Nullszaldó körül egyensúlyoz az FHB

Alighanem az FHB-nál is örülnek a társasági adó tegnap bejelentett csökkentésének, a harmadik negyedévben ugyanis épp ez az adózási tétel húzta le negatív tartományba a bank eredményét. Néhány fontosabb részlet a csütörtöki piaczárás után közzétett gyorsjelentésből:

• 223 millió forintos adózott veszteséget szenvedett el a jelzálogbank, adózás előtti profitja viszont 200 millió forint lett.
• Jelentős mértékben, 18,5%-kal csökkent három hónap és 29%-kal hat hónap alatt a bank betétállománya a vállalati üzletágban bekövetkezett - sajtótámadásokkal összefüggő - betétkivonások miatt.
• Eközben a hitelállomány lényegében stagnált, a lakossági folyósítás 2%-kal visszaesett, a vállalati viszont 50%-kal nőtt az előző negyedévhez képest.
• A negyedik negyedév hitelállományát csökkenti, de a harmadik negyedév díjbevételeit növelte, hogy az OTP által beolvasztott Axa 35,5 milliárd forint refinanszírozott hitelállományt visszafizetett a jelzálogbanknak.
• A nem teljesítő hitelek aránya tovább csökkent (12,3%-on áll), öt éve volt utoljára ilyen alacsony a banknál.
• A társult vállalkozások a harmadik negyedévben 390 millió forinttal, az első három negyedév során 785 millió forinttal járultak hozzá az összes bevételhez, a Diófa Alapkezelő 153, illetve 505 millió forinttal.

Együtt folytatják a takarékok és az FHB

Nem Spéder Zoltán utódlását, hanem a takarékszövetkezeti szektor átalakításának folytatását tartja feladatának Vida József, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének (SZHISZ) elnöke, aki az új tulajdonos B3 Takarék Szövetkezet vezetőjeként az FHB igazgatóságába is bekerülhet hétfőn. A takarékszövetkezeti szektor jövőjéről készült interjúnkban a Demján Sándorékkal való viszonyról, az önkormányzati számlavezetés esetleges elvesztéséről, a postai szolgáltatásokról, valamint az FHB és a Takarékbank jövőbeni szerepéről is szót ejt a szakember.