A 2020 végéig tartó törlesztési moratórium miatt korai megmondani, mekkora bedőlési arányt fog okozni a koronavírus-válság a meglévő hiteleknél. Az új hitelezésben viszont már most jelentős visszaesés látszik: a vállalati hitelek és a személyi kölcsönök piaca tűnik a legnagyobb vesztesnek. Az alábbiakban az MNB szerdán teljessé vált első féléves hitelezési és betéti statisztikáit elemezzük.
Javarészt kitisztult mérleggel várják a koronavírus-válság következményeit és a törlesztési moratórium 2020 végi lejártát a magyar bankok. Az NPL-ráták, a követelésvásárlások és a negatív adóslista március végére vonatkozó statisztikái számukra mind kedvező képet mutatnak. A bankoknak és ügyfeleiknek azonban már most készülniük érdemes a moratórium lejártára.
Bár a mostani válság kismillió szempontból más, mint az előző, utoljára a devizahiteles elszámolások idején fordult elő, hogy a magyar bankszektor veszteséggel, de legalábbis érdemi nyereség nélkül zárt egy negyedévet. Úgy tűnik, idén visszatérnek a százmilliárdos nagyságrendű szektorszintű hitelezési veszteségek: az ügyfelek várható fizetésképtelenségére készülve akkora értékvesztést és céltartalékot képeztek a bankok idén márciusban, hogy az első negyedévet marginális, 3 milliárdos nyereséggel zárta a magyar hitelintézeti szektor. A bankok óvatossága jól mutatja, hogy a törlesztési moratórium csak részben, illetve átmenetileg kezeli az ügyfelek pénzügyi problémáit. Az MNB ma közzétett adatait elemezzük dióhéjban.
Fiókszámban és alkalmazotti létszámban a legnagyobb, csaknem minden másban Magyarország második legnagyobb bankja jöhet létre a Takarékbank, az MKB Bank és a Budapest Bank néhány hete bejelentett összeolvadásával, amelyről itt írtuk le véleményünket. Ahogy akkor, még a tavalyi beszámolók nem teljes ismeretében fogalmaztunk, „nemzeti bajnok” és „túlméretezett zombi” egyaránt válhat az új „szuperbankból”. Az azóta megjelent számok egyértelműen megmutatják, mi dönti el, melyik lesz e kettő közül az új formáció jövője: a három bank kombinált tavalyi költségszintjét legalább a negyedével, de ennek bevételi áldozatai miatt inkább a harmadával kellene fenntartható módon csökkenteni ahhoz, hogy egy hatékonyan működő, az OTP-vel reményteljes versenybe szálló nagybank jöhessen létre.
A címünkben szereplő, sokakban felmerülő kérdés szebben megfogalmazva így szól: mely bankok képesek elérni a legmagasabb bevételi marzsot, illetve mely hitelintézetek rendelkeznek a legtöbb tartalékkal a hatékonyság javítására Magyarországon? Méret, profit és hatékonyság szempontjából állítottuk sorrendbe a kilenc hazai nagybankot 2019-es konszolidált beszámolóik alapján, 10 ábrán mutatjuk most be mindezt.
Ma egy éve, hogy 2019. július 1-jén elindult a kormány új családtámogatási rendszere, amelynek keretében akár 27,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást és 15 millió forint kamattámogatott hitelt is igénybe vehetnek a legalább 3 gyermeket vállalók, de más családok is jelentős támogatásokat kapnak. Az egy éve elérhető támogatások bemutatása mellett a csomag legnépszerűbb újdonságának, a már csaknem 100 ezer házaspár által igénybe vett babaváró hitelnek az első egy évére tekintünk most vissza.
Gyökeres változásokat hozott a magyar biztosítók működésében a koronavírus-járvány, példátlan módon felgyorsítva a digitalizációt. A biztosítók egy része úgy tapasztalja, hogy ennek köszönhetően nem esett vissza náluk jelentősen az értékesítés. A jól teljesítők közé tartozik a Signal Iduna is, amelynek elnök-vezérigazgatóját, Csata Dénest a teljesen digitalizált biztosításkötésről és a társaság új, diverzifikált eszközalapjairól is kérdeztük.
Elsősorban nem kedvező kamatozásra, a kamatkockázatok fedezésére vagy hosszú távú beruházásösztönzésre, hanem az átmeneti időszak átvészelésére, a likviditás rövidtávú javítására van szükségük a magyar vállalatoknak, és ezt biztosítják az elindított állami programok – mondja a Portfolio-nak adott interjújában Toldi Balázs, a Citi Magyarország kereskedelmi banki üzletágvezetője. A hitelpiac idei teljesítményét alapjaiban határozza meg, lesz-e második hulláma a koronavírusnak.
Április volt az első hónap, amikor már látványosan éreztette hatását a koronavírus a magyar hitelpiacon. A lakossági hitelezés a két évvel ezelőtti, azon belül a személyi hitelezés az öt évvel ezelőtti szintre esett vissza ekkor az MNB ma közzétett adatai szerint. Két hónap alatt 560 milliárd forinttal nőtt meg a hazai háztartások lekötés nélküli bankbetétállománya, ami részben más megtakarítások likvidálásának, részben a törlesztési moratórium tartalékképző erejének köszönhető.
Az életbiztosítási befektetéseken elszenvedett 93 milliárdos (jórészt nem realizált) ügyfélveszteséget leszámítva alig látszódnak még a koronavírus hatásai a magyar biztosítók első negyedéves adatain. Többek között rekordnyereséget ért el a szektor az év első három hónapjában, ugyanakkor csökkent a piaci növekedés üteme: a szektor díjbevétele 6,3%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Érdekesség, hogy a növekedésnek most már csak a harmadát adták a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások, több mint felét viszont a rendszeres díjas (!) unit-linked életbiztosítások.
Négy nagy biztosító hozta tavaly a magyar biztosítási szektor 76 milliárd forintos nyereségének a kétharmadát, közülük továbbra is az Allianz és az Aegon a legnagyobb profitgyáros – derült ki a 2019-es éves beszámolókból. A biztosítási adó ellenére a nem-életbiztosításokon közel másfélszer annyit keresett a szektor, mint az életbiztosításokon. A díjbevételek szempontjából továbbra is az Allianz a piacvezető, az életbiztosításokban azonban a Posta Biztosító megelőzte tavaly az évtizedek óta piacvezető NN-t. Igaz, csak egy "surranópályán", az egyszeri díjas termékekkel, a korrigált adatok szerint hatalmas a holland tulajdonú biztosító fölénye.
National championnek nevezik az angolban egy-egy ország nemzetközi szinten is jegyzett nagybankját vagy más iparági piacvezetőjét, amilyen Magyarországon például az OTP. Ezzel szemben zombi banknak hívják azokat a rossz költséghatékonysággal és döglött üzleti modellel küzdő szereplőket, amelyek nem termelnek értéket tulajdonosaiknak, ilyen volt 5-10 évvel ezelőtt a magyar bankoknak mondjuk a fele. A pletykaként hosszú évek óta keringő, de csak tegnap hivatalossá vált Takarék-MKB-Budapest Bank összeolvadási tervből mindkét szélsőség, egy national champion és egy túlméretezett zombibank is kikeveredhet. Cikkünkben a legfontosabb mozgatórugókat és lehetséges kimeneteleket vesszük számba.
Mintegy 15%-os díjbevétel-növekedéssel és 25%-os adózás előtti eredménynövekedéssel zárta 2020 első negyedévét a CIG Pannónia, amely az olaszországi veszteségek miatt vagyon- és felelősségbiztosításbiztosítási üzletága nélkül folytatja tevékenységét. Az új értékítés ugyan visszaesett, ám ez még nem a koronavírussal, hanem az egy évvel korábbi egyszeri tételekkel magyarázható.
A koronavírussal kapcsolatos hatalmas médiazajban időnként elsikkadnak a lakossági hitelezésben március közepe óta bekövetkezett jelentős változások. Szubjektív fontossági sorrendben most 10 pontban összefoglaljuk, mi minden történt a veszélyhelyzet kihirdetése óta eltelt két hónapban a lakossági hitelezésben. A változásokról online Hitelezés 2020 konferenciánk keddi alkalmán a bankok vezetői részletesebben is beszélni fognak, érdemes regisztrálni.
Az örökbefogadások felgyorsítására és szabályainak egyszerűsítésére készül a kormány, hogy minél több gyermek szerető családban nőhessen fel, a leendő szülők és a gyermekek pedig minél előbb egymásra találhassanak. A jószándékú és sok elemében szimpatikus törvényjavaslatot tegnap benyújtották, az örökbefogadók anyagi diszkriminációjának megszüntetéséről azonban egyelőre egy szó sem esik benne. Meglepő lehet, de tény: a többmilliós családtámogatások jó része csak a csecsemőt örökbe fogadóknak jár jelenleg és várhatóan ezután is. Pedig most elsősorban az idősebb gyermekeket örökbe fogadó szülőket hozná előnybe többi intézkedésével a kormány.
Alig látszódik a koronavírus hatása a bankok ma megjelent márciusi statisztikáin: a lakáshitelek és a babaváró hitelek felvétele is meredek emelkedést mutatott a járvány első (igaz, csonka) hónapjában, a bankbetétek pedig az elmúlt egy év negyedik legerősebb (!) hónapját produkálták. A vállalati hitelek is szépen emelkedtek, egyedül az 5,9%-os THM-plafonban érintett fogyasztási hiteleknél látható visszaesés (érthető módon) a hitelpiacon. A pozitív átmeneti jelenségekre is megvan azonban a magyarázat, a koronavírus-válság hatásai szempontjából igazán érdekes statisztikák a következő hónapokban fognak csak megérkezni. A témával online Hitelezés 2020 konferenciánk jövő keddi lakossági alkalmán részletesen is foglalkozni fogunk, érdemes mielőbb regisztrálni.
A Magyar Nemzeti Bank szigorító lépései nyomán négyéves csúcspontra emelkedtek a rövid lejáratú bankközi kamatok Magyarországon áprilisban. Mivel a májusi fordulónappal rendelkező változó kamatozású hitelek kamatozása ezt követi, több százezer lakossági és vállalkozási hitelszerződés törlesztőrészlete ugorhat meg ebben a hónapban. Akik éltek a törlesztési moratóriummal, azoknak megemelkedik emiatt a halasztott kamattartozásuk és emiatt a futamidejük is, ha pedig a jegybanki relatív szigor tartós marad, akkor januártól a törlesztőrészlet is. Kiszámoltuk, mennyivel nőhet a törlesztőrészlet általában, illetve a moratóriumban lévők számára mennyivel hosszabbodhat meg a futamidő.
Ma elindultak az MFB új hitelprogramjai a vállalatok számára a gazdaságvédelem és a gazdaság újraindítása jegyében. A meghirdetett 439 milliárd forintnyi hitel 2021 végéig fogyhat el, legalábbis ekkor lenne elégedett Sipos-Tompa Levente, az MFB elnök-vezérigazgatója. A bankvezér a Portfolio-nak nyilatkozva válaszolt a hitelprogramokkal kapcsolatos néhány kritikára is, emellett az EU-források jövőbeni elosztásáról is beszélt nekünk. Az új hitelprogramokról részletesen szó lesz online Hitelezés 2020 konferenciánk május 5-ei, keddi alkalmán, amely a kkv-hitelezés aktualitásairól szól, érdemes beregisztrálni az eseményre.
Ahogy már megírtuk, a kis- és középvállalkozások lehetnek a legnagyobb igénybe vevői a március közepén elindult hiteltörlesztési moratóriumnak. Csakhogy a moratórium és a kormány eddigi gazdaságvédelmi intézkedései a vállalatok egymásnak nyújtott hiteleire és a szállítói láncok védelmére nem terjednek ki. Az ezekre általában piaci védőhálót nyújtó hitelbiztosítóknak pedig egyre magasabb kockázatot kell lefedniük a koronavírus-járvány gazdasági következményei miatt, ezért a dominóként bedőlő lánctartozások elkerülésére egyre több EU-tagállam vezet be állami garanciarendszert a hitelbiztosítási piacon is. Németország és Franciaország intézkedéscsomagját nemrég hagyta jóvá az Európai Bizottság, a magyar vállalatközi hitelpiac szereplői viszont egyelőre csak áhítoznak ilyesmire.
Eddigi bejelentései alapján belátható időn belül tisztán életbiztosítóként folytatná tevékenységét a CIG Pannónia, visszatérve ezzel a társaság egy évtizeddel ezelőtti gyökereihez. Mivel középtávon várhatóan az életbiztosítási tevékenység fogja meghatározni a biztosítócsoport növekedési pályáját, megnéztük, milyen számokat produkál ez az üzletág.
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat...
A házasság felbomlása után a vagyonmegosztás nem csak jogi, hanem érzelmi kihívás is. A családjogi kérdések területén... 
A mai fiúk tényleg cukik (they are so cute!), minden érdekli őket, de valójában semmi se. Legkevésbé, hogy feleségük... 
Szabályozó előírás, fogyasztói elvárás, marketingeszköz: a fogyasztói termékek egyre nagyobb részénél kerül...
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Így kerüld el a leggyakoribb hitel-elutasításokat - legális kiskapuk banki...
A kérdés és a blog témája alapján úgy tűnhet, hogy a válasz egyértelműen nem lesz. Meglepú módon jobb a helyzet...
A friss díja kapcsán beszélgettünk vele számos témáról.
Szekeres Viktorral a Gloster Nyrt. alapítójával beszélgettünk
Kilépünk az összeszerelő-üzem szerepből?
