Palkó István

Csalóka rekordnyereség a CIG Pannóniánál (2.)

Történetének eddigi legjobb, 218 millió forintos második negyedéves adózott eredményét érte el a CIG Pannónia a magyar számviteli szabályok szerint,

• miközben az életbiztosító új szerzése csak minimálisan (7%-kal) nőtt az egy évvel korábbihoz képest,
• az életbiztosítási díjbevételek 9%-kal visszaestek, ezen belül a rendszeres díjak viszont ugyanennyivel nőttek,
• a vagyonbiztosítási üzletág az alacsonyabb bázisról 83%-kal növelte díjbevételét,
• a társaság életbiztosítási állománya és biztosítástechnikai eredménye az egy évvel ezelőtti szinten stagnált,

Adósodik a magyar: nyakunkon az újabb "devizahiteles" válság?

Miután ismét beindult a lakossági hitelezés Magyarországon, egyre többen teszik fel nekünk az alábbi három kérdés valamelyikét: 1. nem vált ismét túlzottá a lakossági hitelfelvétel? 2. Mennyivel ugranak majd meg a törlesztőrészletek, ha az MNB durva kamatemelésre kényszerül? 3. Veszélytelenebbek-e az új forinthitelek, mint a régi devizahitelek voltak? Most igyekszünk ezekre válaszolni.

Új pénzügyi birodalom épül az MKB körül?

Alig zárult le az MKB szanálása és ezzel szinte egyidejűleg a bank privatizációja, újra azt találgatják a sajtóban és a bankszektorban, megvalósul-e az állami Budapest Bankkal az összeolvadás, esetleg ennél is ambiciózusabb célokat tűz ki maga elé a pénzügyi csoport. Az Európai Bizottsággal kötött megállapodás és az MNB által korábban összeállított stratégia sok mindenben meghatározza a bank jövőjét, de azért a fentiekről is megkérdezzük alábbi interjúnkban Balog Ádám vezérigazgatót.

Már látszik: ők a Brexit legnagyobb áldozatai

A piaci várakozások szerint egyöntetűen romlott a legnagyobb amerikai bankok teljesítménye a második negyedévben tavalyhoz képest. Bevételét egyedül a Wells Fargo, adózott eredményét pedig egyedül a Goldman Sachs növelhette a hat legnagyobb közül. A Brexitnek valószínűleg még csak a szele érintette a bankok pénzügyi teljesítményét a második negyedévben, a neheze még csak ezután jön. A banki gyorsjelentési szezon a JP Morgannel ma veszi kezdetét.

Bankválság a Brexit miatt: az adófizetők mentik meg a bankokat?

Több a bankfiók, mint a pizzéria - kevesen gondolnák, de Olaszországban állítólag még mindig ez a helyzet. Jókora késésben van tehát az olasz bankszektor megtisztítása ír, spanyol vagy éppen görög társához képest, a reform elmaradását pedig a Brexit-népszavazás óta pénzük közel harmadát elvesztő részvényesek érzik a bőrükön. Az olasz kormány most azért küzd Brüsszelben, hogy a nagybetétesek és a kötvényesek (olasz családok tízezrei) ne jussanak a részvényesek sorsára, és állami segítséget kapjanak Itália bankjai. Róma dolgát több körülmény is nehezíti.

A piac megtámadására készülhetnek a magyar biztosítók

A válság lecsengése után néhány éven belül egy újabb nagy kihívással, a digitális piac szereplőivel kell majd megküzdeniük a magyar biztosítóknak is. A tavaly még veszteségesen működő, de idén már nyereségre gyúró Uniqa Biztosító erre az időszakra készül. Többek között ennek részleteiről beszél a Portfolio-nak adott interjújában Kurtisz Krisztián, a cég nemrég kinevezett vezérigazgatója.

Mi szóltunk: 170 ezer volt devizahiteles törlesztője ugorhat meg

Tavaly tavasszal, amikor a devizahitelek elszámolása megtörtént, közel 145 ezer árfolyamgátas jelzáloghiteles lélegzett fel, mondván, megszűnt a gyűjtőszámlás tartozása. Közel 25 ezren voltak csak, akiknek megmaradt. Ez volt ugye az a fokozatosan halmozódó tőkeösszeg, amelyet 2012 tavaszától kezdődően azért nem törlesztettek az árfolyamgátasok, mert 180 forintos frankárfolyamon rögzítették a törlesztőrészletüket. Igen ám, de arról sokan megfeledkeztek (vagy nem olvasták akkori figyelmeztetésünk), hogy a forintosítással egyidejűleg a törlesztőrészlet törvény szerint mesterségesen alacsony, a 180 forintnak megfelelő szinten maradt. Ennek súlyos következménye lehet: akiknek az elszámolás során nem csökkent eléggé a tőketartozásuk, azok az árfolyamgátba való belépéstől számítva 5 év múltán, vagyis akár már 2017 tavaszától a havi terhük megemelkedésére számíthatnak. Úgy látjuk, a bankok többsége nem hívta fel kellően ügyfelei figyelmét erre a veszélyre.

Erre a bejelentésre vártunk: hitelek százmilliárdjait szórják ki a bankok

Nagy érdeklődést mutatnak a bankok a MARK Zrt. programjára: ma járt le a 3 hónapos regisztrációs időszak, és több mint 300 milliárd forintnyi vállalati projekthitelt és ingatlant ajánlottak fel az MNB által alapított eszközkezelőnek - jelentette be az MNB. Mivel a MARK a bejelentés szerint várhatóan 90-125 milliárd forintos piaci árat fizethet a bruttó (értékvesztés nélkül számított) 300 milliárd forintnyi eszközökért, és a különbözet jó részét valószínűleg értékvesztésként már megképezték a bankok, most úgy tűnik, nem jár jelentős többletveszteséggel a tranzakciósorozat a szektornak. Meglepően nagyszámú, összesen 23 intézmény ajánlott fel eszközt a MARK-nak.

Jó napot, én vagyok a zombi magyar bankrendszer

Létezik olyan magyar nagybank, amely harmad annyi kihelyezett hitelből gazdálkodik, mint a válság elején, további három nagybank pedig a 2008-as szint felére zsugorodott. Nincs olyan bank a nyolc nagy között, amely nőni tudott volna ez alatt a hét szűk esztendő alatt. A devizahiteles elszámolások, a még csak ébredező hitelkereslet és az alacsony kamatkörnyezet miatt különösen kegyetlen volt a 2015-ös év bevételi szempontból, hiszen volt, ahol a nettó kamatbevétel a negyedével zuhant. Egy magyar nagybanknak azonban tavaly már bővült a hitelállománya, a hitelezési veszteségek visszaesésének köszönhetően pedig nyolcból öt nagybank immár nyereséggel zárta az évet.

Havi 40 ezerrel is lehúzhatják szegény NOK-osokat

Megjelent a nemzeti otthonteremtési közösségek (NOK) részleteit szabályozó végrehajtási rendelet. A jogszabály talán legérdekesebb pontja, hogy a NOK-ot szervező cégek havi 10-40 ezer forintot is elkérhetnek szervezési díjként a tagoktól. Ez azt jelenti, hogy a legalább 25 milliós lakásra gyűjtő tagok esetében akár az állami támogatás teljes összegét is lenyelheti a szervező cég.

Pünkösdi királyság a magyar bankszektorban

Messze képességei felett teljesített az első negyedévben a magyar bankszektor. A 2008 ősze óta nem látott, 191 milliárd forintos adózott eredmény ugyanis elsősorban annak köszönhető, hogy nem törlesztő ügyfeleik hiteleire a kelleténél nagyobb értékvesztést képeztek korábban a bankok, és ezek egy részét most visszaírták. A válságok utáni rövid időszakra jellemző világjelenség ez, amivel egyidejűleg a bevételek visszaesésétől, a még mindig alacsony hitelkereslettől és magas költségektől szenved a szektor. 13 érdekes ábrán foglaljuk most össze a magyar bankszektor helyzetét.

Osztalékkal etetik a CIG Pannóniát (2.)

Nem ritkaság manapság a pénzügyi szektorban, hogy a profit jelentős része egy nem alaptevékenységet végző érdekeltségtől származik. Ez történt a gyorsjelentését ma reggel közzétevő CIG Pannóniával is, hiszen az első negyedévben

• a biztosító 405 millió forintos magyar számvitel szerinti adózott eredményéből 250 millió kapott (alapkezelői) osztalékból származott (persze itt is a biztosítási profit egy része csapódik le),
• amúgy a biztosítástechnikai eredmény egy év alatt 8%-kal növekedett úgy, hogy
• emögött a díjbevételek 19%-os visszaesése és az igazgatási költségek újabb évi 8%-os visszavágása áll, az új szerzések pedig tovább estek.

Kirúgások, fiókbezárások a bankoknál: kijózanító számok érkeztek

Azt hinnénk, hogy a 2008 és 2015 között eltelt hét szűk esztendő a drasztikus megszorítások időszaka volt a bankszektorban. Van ebben igazság, de a szabályozói terhek miatt a hitelintézetek működési költsége így is csak 3%-kal, dolgozói létszáma pedig 13%-kal, vagyis 5800 fővel csökkent. A legjobban a fiókszám csappant meg: saját adatgyűjtésünk alapján átlagosan negyedével szűkebb fiókhálózattal működnek a bankok, mint a válság elején. A legnagyobb létszámleépítést a CIB, a Raiffeisen és a Budapest Bank hajtotta végre, a legtöbb fiókjától pedig a Raiffeisen, az UniCredit és a CIB vált meg hét év alatt.

Örülhetnek a magyar cégvezetők - Hidegzuhany a biztosítóknak

Az elmúlt két évben arra alapozott egy több milliárd forintos üzletet a magyar biztosítók egy része, hogy a cégvezetők felelősségét a 2014 márciusában hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv nem egyértelműen szabályozta. E jogbizonytalanságnak köszönhetően felelősségbiztosítást lehetett kötni több mint ötezer, potenciálisan pedig több tízezer cégvezetővel. Egy folyamatban lévő kormányzati törvényjavaslat azonban megszüntetné a jogbizonytalanságot, így a biztosítók két éve létező üzleti lehetősége ugrani látszik. A Magyar Biztosítók Szövetségénél a fogyasztókat is féltik az újabb változtatás miatt.

Ez most a 10 legnagyobb sztori a magyar bankszektorban

Véget ért a válság a magyar bankoknál is, de a korábbi nagymellény helyett kiskabátban kell a következő néhány (?) bő esztendő növekedési lehetőségeit meglovagolniuk. Összeszedtük azt a 10 legfontosabb jelenséget és folyamatot, amely szerintünk meghatározza a bankszektor jelenét és jövőképét. Az egyes témákról részletesebben holnapi konferenciánkon lesz szó.

Mi lesz a nem fizető adósokkal, akiknek eladják a hitelét?

A Nemzeti Eszközkezelő és a magáncsőd mellett nem tűnik célszerűnek új programba belevágni, ezeket kellene továbbfejleszteni - mondják az EOS vezetői. A követelésvásárlással és -kezeléssel foglalkozó cégcsoport ügyvezető igazgatója, Thummerer Péter szerint egyértelműen van jövője a nem teljesítő jelzáloghitelek bankoktól történő megvásárlásának, ugyanakkor több százmilliárdos nagyságrend nem várható a piactól. Kiss Nikoletta jogi és compliance igazgató szerint nem lehet általánosságban kijelenteni, hogy a követelésvásárlóknál jobban járnak az adósok, mint a bankoknál. A nem fizető lakossági hitelek jelenéről és jövőjéről beszélgettünk a két szakemberrel.

Négy magyar bank is nagyot kaszált Matolcsyék mutyijával

Kétmilliárd forint még a bankszektorban is nagy összeg, különösen, ha kicsi, vagy éppen a nullszaldó környékén táncoló bankok ölébe hull. Két nagy és két kisebb bank osztozhatott legalább ekkora bevételen, ugyanis az MNB Pallas Athéné alapítványai voltak olyan nagylelkűek, és nem az ingyenesen forgalmazó Magyar Államkincstáron, hanem rajtuk, mint banki forgalmazókon keresztül vásároltak állampapírt. Nem is akármilyeneket: leginkább BMÁK-ot, PEMÁK-ot és kincstárjegyeket, vagyis máris tisztább, mitől nőtt meg ennyire a "lakosság" állampapír-állománya. A bankok betéteket is elfogadtak az alapítványoktól.

Ölre mennek a bankok a jó magyar cégekért

Nagyon erőteljes kockázati lazítás és árverseny van kialakulóban a kkv-hitelezésben Magyarországon, ami eldönti, melyik bank milyen növekedési pályát ír le idén - mondja Szabó Péter, a Sberbank kkv-üzletág-vezetője. A szakemberrel a hazai kkv-finanszírozás aktualitásairól beszélgettünk.

Díszes társaság az MKB mögött - Sírjunk vagy nevessünk?

Nagyokat lehetne vitázni arról a 37 milliárd forintos eladási árról, ami az MKB eladása nyomán most a Szanálási Vagyonkezelőt illeti, még nagyobb találgatás kezdődhet azonban arról, kié lesz valójában ez év közepétől Magyarország egyik legnagyobb (igaz, jócskán összement) bankja. Mivel a luxemburgi Blue Robin és a magyar Minerva által kezelt Metis befektetőinek kiléte titkos, most inkább azt próbáljuk bemutatni, mi mennyi az MKB-nál. Éves beszámoló híján nincs könnyű dolgunk, de kis bátorsággal annyi következtetést azért levonhatunk, hogy eredménytermelő képességéhez képest sokat, könyv szerinti értékéhez képest viszont keveset fizetnek a vevők a bankért. Az eredménytermelő képesség persze még bőven javítható, így néhány év múlva nagy nyereséggel is kiszállhatnak belőle az új tulajdonosok, ha beválik a tervük. Az állami költségvetés egyenlege változatlan: 17 milliárdot bukott a kalandon.

Jobb, mint a lakástakarék? - A NOK 5 előnye és 5 hátránya

Bár a kormány 2012-ben, majd 2014-ben betiltotta az egykor rossz hírű fogyasztói csoportok szervezetését (csak a régiek működését hagyta meg), a nemzeti otthonteremtési közösségekről (NOK) szóló törvénnyel most mégis új, lakáscélú fogyasztói csoportok elindítására adott lehetőséget. Az alábbi 10 ponttal segítünk eldönteni, hogy lakástakarékba vagy NOK-ba helyezzük-e havi megtakarításunkat, ha lakásra gyűjtünk.