Palkó István

Súlyos megszorítások küszöbén egyes magyar bankok?

Gyorsulva nő a hitelezés és egyre jobb az eszközminőség Közép-Európa bankjainál. A szűk kamatmarzs és a szabályozói terhek miatt azonban így is jóval alacsonyabb a megtérülésük a válság előttinél. Különösen igaz ez a magyar bankszektorra, amely a régiós átlagnál is nagyobb hatékonyságjavításra szorul. Az újabb súlyos megszorítást egyes magyar bankok csak digitalizációval kerülhetik el, miután az alacsony kamatkörnyezet behatárolja a hitelezési aktivitásból és volumenbővítésből fakadó bevételnövelési lehetőségeiket. A Deloitte és az Efma friss tanulmányából szemezgettünk.

Új Lehman Brotherstől retteg Amerika - Trump vagy Clinton megoldja?

Tízszer annyi pénzt adtak a bankok Clinton kampányára, mint amennyit Trump kapott tőlük. Pedig négy éve még kétszer annyit szántak az akkori republikánus jelöltre, mint Barack Obama újraválasztására. Ennél perdöntőbb bizonyítékra nincs szükség arról, melyik jelölt elnöksége lenne most kedvezőbb a bankrendszernek, de azért sorra vesszük, ki mit ígért kampányában a pénzügyi szektornak. Ígéretek helyett részben persze helyesebb fenyegetésekről beszélni, amiben még a kiszámíthatóbb demokrata jelölt kampánya sem szűkölködött. Bár a programok hiányosak, a közös cél jól kivehető: egy újabb Lehman Brothershöz fogható hatású bankcsőd elkerülése a politikailag leginkább kifizetődő eszközökkel.

Az egész bankszektor jó irányba halad

A racionalizáció időszakán túl van, most már az üzleti potenciál kiaknázására fókuszál a Sberbank Magyarország - nyilatkozta a Portfolio-nak Szabó Richard vezérigazgató. A bankszektor egésze a stabilitás és kiszámíthatóság irányába halad - értékeli a helyzetet.

Alázzuk a szomszédokat: mennybe mennek a magyar devizahitelesek

Több mint másfél évvel a svájci jegybank emlékezetes döntése és a frankárfolyam elszállása után végre összeállt a felvizezett lengyel és a drasztikus, de szűk kört érintő román devizahiteles csomag is. A korábban már megismert horvát csomagot is figyelembe véve kijelenthető, hogy egyenként valószínűleg a horvát és a román frankhitelesek jártak a legjobban, hiszen a felvételkori alacsony árfolyamon váltják át a hitelüket. Összességében azonban a magyar devizahitelesek jóval nagyobb összeget és jóval korábban kaptak vissza a bankoktól, mint amit más régiós országok devizahitelesei.

Kinyírták a lakossági állampapírok utolsó riválisát is

2011-ben a nyugdíjpénztárak, 2012-ben a bankbetétek, 2015-ben a befektetési alapok, 2016 első felében pedig utolsó versenytársként a készpénz esett el a legnépszerűbb lakossági megtakarítási forma címért folyó versenyben. Az állampapír egyeduralkodóvá vált, 10 ábrán követjük most nyomon fényes győzelmét.

Mi készülődik az MKB és a CIG között?

Az MKB az egyetlen hazai nagybank, amely az eladó MKB biztosítókat leszámítva nem köteleződött el más biztosító felé, többek között ezért döntött a vele való együttműködés mellett a CIG - árulja el a Portfolio-nak adott interjúban a CIG Pannónia vezérigazgatója. Az etikus életbiztosítási koncepció miatt várható profitnyomás is időszerűvé tette Kádár Gabriella szerint bankbiztosítók akvizícióját. Az MKB biztosítók pénteken bejelentett megvásárlásának okairól és várható következményeiről kérdeztük a biztosítóvezért.

Biztosítót vesz Magyarországon a CIG Pannónia - Mi értelme?

Hatékonytalanul működő, tartósan veszteséges biztosítópárost vásárol a két MKB Biztosítóval a CIG Pannónia. Első értékelésünk szerint négy szempont miatt valószínűleg mégsem olyan rossz üzlet ez a tőzsdén jegyzett társaságnak, mint ahogy elsőre hangzik: 1. valószínűleg kellően alacsony a bajorok által kért (egyelőre ismeretlen) vételár, 2. hosszú évek értékesítési munkáját spórolja meg az akvizícióval a CIG, hiszen vagyonbiztosítási üzletágát több mint duplájára növeli a vétellel, 3. az MKB Bank jelentős értékesítési partnerré válhat a biztosító számára az életbiztosítási területen is, 4. az MKB biztosítók költségszintje kihasználható szinergialehetőségeket rejt.

Új világ jöhet a bedőlt hitelek kezelésében

Amikor tavaly februárban aláírta az EBRD felé tett szándéknyilatkozatát a kormány, akkor nemcsak a bankadó csökkentését ígérte meg, hanem például azt is vállalta, hogy a legjobb nemzetközi gyakorlatokat követi Magyarország a bankok nem teljesítő hitelállományának leépítése során. Kezd beérni az elhatározás: az EY az EBRD által finanszírozott tanulmányban foglalta össze a konkrét teendőket a problémás vállalati hitelek kezelésére, és akár MNB-ajánlás is születhet a témában. Haás Lászlóval, a tanácsadócég Restrukturálási és Finanszírozási Üzletágának igazgatójával beszélgettünk a témáról.

A fél világot romba döntheti a legnagyobb német bank összeomlása

Az európai bankrendszer beteg embere és a világ legkockázatosabb bankja, egyúttal Európa legnagyobb gazdaságának pénzügyi ütőere és egészen a közelmúltig a világ öt legnagyobb befektetési bankjának egyike, a derivatív piac főszereplője. Veszélyes kombinációt testesít meg a Deutsche Bank, amelyet egyre többen az új Lehman Brothersként emlegetnek, nem alaptalanul: a bankot még mindig 2008 előtti bűnei kísértik, ezúttal egy saját tőkéjének ötödére rúgó amerikai bírság képében. Németország szégyenfoltja lehet a bankból, akár bukni hagyják, akár állami pénzből megmentik, e két forgatókönyv elkerülése pedig vért és verejtéket ígér a részvényeseknek.

Megbuherálták a magyar lakáshitelek kamatát?

Február óta 0,45 százalékponttal csökkent az MNB alapkamata, és márciusban 2%-ban maximálta a törvény a hitelközvetítők jutalékát. Az új lakáshitelek átlagkamata ennek ellenére alig csökkent: az MNB adatai szerint mindössze 0,1 százalékponttal volt kisebb júliusban, mint februárban, vagyis mintha lenyelték volna a bankok e kétfajta "könnyítés" nagy részét. Utánanéztünk és utánakérdeztünk, mi áll a háttérben, és találtunk néhány hiteles magyarázatot.

Új helyzet állt elő a magyar biztosítóknál

Az alacsony hozamkörnyezet ellenére folyamatosan nő a magyar biztosítási szektor jövedelmezősége: az év első felében 32 milliárd forintos profitot értek el a biztosítók, amire hét éve nem volt példa. A díjbevételek ritkán látható ütemben, 11%-kal nőttek a második negyedévben. Az élet és a nem-élet üzletág bevétele hasonló mértékben növekedett, az életbiztosítások profittartalmára viszont egyre nagyobb nyomás helyeződik.

Összeolvadás előtt: mi lesz veled, Raiffeisen?

A jövő héten eldőlhet, összeolvad-e a magyar leánybankot is érdekeltségei között tudó Raiffeisen Bank International tulajdonosával, a szintén osztrák Raiffeisen Zentralbankkal. Nagyok a kockázatok a részvényárfolyam szempontjából.

Felminősítésünk árnyoldalai: mi lesz a magyar bankokkal?

Most már európai összevetésben is viszonylag nagy hazai állampapír-állománnyal rendelkezik a magyar bankszektor, ezért nem mindegy, milyen hatásai vannak a felminősítésnek vagy bármilyen más eseménynek az állampapírpiacon. A befektetői környezet általános javulása jó hír a bankoknak, de a hozamcsökkenés közvetlen hatásai nem egyértelműen pozitívak a hitelintézetekre: míg a rövid távú hatás a hosszú lejáratú állampapír-portfólió felértékelődésén keresztül kifejezetten kedvező, hosszabb távú hatásként a banki kamatmarzs és a nettó kamatbevételek további szűkülése következhet be. Épp az a folyamat erősödhet tehát tovább, amely mostanában a profitnövelésük talán legnagyobb ellensége.

Eladó a Budapest Bank, nagyot szakíthat, aki megveszi

A kormánybiztos elképzeléseinek ismertetésével lendületet kap ezen a héten az alig egy éve állami tulajdonban lévő Budapest Bank privatizációja. Mivel a megvásárlásában kiaknázható szinergialehetőséget láthat több hazai piaci szereplő is, nem érdektelen számukra sem Zolnai György elnök-vezérigazgatóval készült alábbi interjúnk. Lakossági ügyfélszám és fiókhálózat alapján a negyedik legnagyobb hazai bankról van ugyanis szó. A bankvezér szerint 2-1 arányú vesztésre állnak a hazai bankok az eredmény javításáért folytatott küzdelemben, és ismét látszódnak egy túlzott hitelezési verseny jelei, a Budapest Bank azonban több szempontból is elüt a mezőnytől.

Forradalom az interneten: mennyire veszélyesek a biztosítások?

Fogyasztóvédelmi kérdések hosszú sorát veti fel a digitalizáció a biztosítási szektorban, az igényfelméréstől a panaszkezelésig kemény munkát adva a biztosítóknak, a közvetítőknek és a felügyeletnek is. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) által szervezett XIII. Biztosításszakmai Konferencia és Kiállítás egyik moderátorával, Siklósi Máté fogyasztóvédelmi szakértővel beszélgettünk a témáról.

Beindul a hitelezés? - Persze, csak egy jó grafikon kell hozzá

A világért se állítanánk, hogy az MNB kozmetikázná, vagy ami még durvább lenne, meghamisítaná a hitelezési adatokat. Ettől függetlenül bosszantó, hogy miközben mi a kkv-hitelezés visszaesését látjuk a statisztikában, a jegybank dinamizálódó növekedésről beszél. Különösen idén érzékeny a téma, amikor a bankok a Növekedési Hitelprogramról a piaci hitelezésre próbálnak áttérni, és mindenki árgus szemekkel figyelné a várva várt hitelezési fordulatot. Szerencsére ígéretet kaptunk a jegybanktól a múlt héten a statisztikai publikáció bővítésére, addig is nézzük, miért nehéz hinni a szemünknek!

Négyből egy lakáshitelest nagy veszély fenyeget

Elszámolás ide, forintosítás oda, a magyar lakáshitelesek közel negyedének még mindig nagyobb a (csak lakáshitelből fakadó) tartozása, mint a lakás forgalmi értéke. A szabad felhasználású jelzáloghitellel rendelkezőknél még rosszabb a helyzet. Bár manapság megint egyre kevésbé vagyunk óvatosak a hitelfelvétel során, csak a lakásérték átlagosan 60%-ára veszünk fel hiteleket, és már az árfolyamkockázat sem fenyeget, tehát sokat enyhült a helyzet.

Nem hiszünk a szemünknek: megtáltosodtak a magyar bankok

Míg 2010 és 2015 között Európa legmagasabb bankadóját nyögte, az állam fejőstehene és a devizahiteles csomagok áldozata volt, most, hogy leszálltak róla, már szárnyal is a magyar hitelintézeti szektor profitja. Az MNB adatai alapján még soha nem volt a mostanihoz fogható, 343 milliárd forintot elérő nyeresége az első félévben. Kicsit a számok mögé tekintve, és a hitelezési céltartalékok visszaírását a helyén kezelve azonban inkább stagnálást vagy csak gyenge növekedést láthatunk a banki alapfolyamatokban.

Bedőlt hitelesek százezrei maradtak segítség nélkül - Mi jön most?

Három és fél éve nem volt olyan alacsony a nem teljesítő lakossági hitelek aránya a bankrendszerben, mint most. Az MNB ma közzétett adatai szerint ugyanis június végén 17,3% volt a lakossági NPL-ráta. A bedőlt hitelek állományának csökkenése azonban olyan alacsony, hogy a hasonló összegű követeléseladásokkal és -leírásokkal is jórészt megmagyarázható. Az MNB márciusi jelzáloghiteles ajánlása egyelőre nem hozott látványos javulást, a lakossági nem fizetési probléma pedig egyre feltűnőbb, hiszen a vállalati NPL-ráta már 8% alatt jár, miközben a lakosságnál nem történt érdemi portfóliótisztítás. Még a magáncsőd is teljes kudarcot vallott, a jelzáloghitelek eladása viszont - ha kis volumenben is - az elmúlt háromnegyedévben újraindult.

Csalóka rekordnyereség a CIG Pannóniánál (2.)

Történetének eddigi legjobb, 218 millió forintos második negyedéves adózott eredményét érte el a CIG Pannónia a magyar számviteli szabályok szerint,

• miközben az életbiztosító új szerzése csak minimálisan (7%-kal) nőtt az egy évvel korábbihoz képest,
• az életbiztosítási díjbevételek 9%-kal visszaestek, ezen belül a rendszeres díjak viszont ugyanennyivel nőttek,
• a vagyonbiztosítási üzletág az alacsonyabb bázisról 83%-kal növelte díjbevételét,
• a társaság életbiztosítási állománya és biztosítástechnikai eredménye az egy évvel ezelőtti szinten stagnált,