2024 szeptember végén bejárta az egész világot a hír, hogy egy amerikai tisztségviselő szerint elsüllyedt Kína nukleáris meghajtású tengeralattjárója még a dokkban. Az esetről azóta sem nyilatkozik a keleti nagyhatalom, ám egy ilyen incidens komoly árnyékot vetne Peking globális hatalmi törekvéseire.
A múlt héten az egész világot megdöbbentette, hogy a libanoni síita radikális iszlamista mozgalom, a Hezbollah tagjaira sorra robbannak rá a kommunikációs csatornának használt csipogók. A szélsőségesek körében ez hatalmas felháborodást keltett, bosszút hirdettek az eset hátterében sejtett Izrael ellen. Azóta is kölcsönösen zajlanak a rakétacsapások, bár a lényegesen jobban felszerelt zsidó állam sokszoros fölényben van. A libanoni mozgalomnak is van pár dolog a tarsolyában, amivel képes lehet keményen odacsapni a déli szomszédjának.
Megtartották a 2024-es csúcstalálkozót a Négyes, vagy a Quad tagjai az Egyesült Államokban. A megbeszélésekre a növekvő globális feszültségek növekedése közben került sor, ami nagy hatást gyakorolhat a fórum jövőbeli céljaira is. A felek bejelentettek néhány lépést a jövőbeli együttműködéssel kapcsolatban, de a tényleges áttörés ezúttal is elmaradt. A langyos fejlemények eddig Kínának kedveznek, de a pekingi politikai vezetők résen vannak.
2024 szeptemberében India némileg váratlanul arra szánta el magát, hogy a víz elosztásáról szóló szerződés megváltoztatását vesse fel riválisánál, Pakisztánnál. A kérdés olyan történelmi sebeket téphet fel, amely ismét minden eddiginél kiélezettebbé teheti a helyzetet a két atomhatalom között, pedig kézzelfogható érveket sorolt fel Újdelhi. A téma rendkívül kényes, hiszen alapvető biztonsági szempontokat sérthet mindkét oldalon, közben a háttérben már egy harmadik óriás, Kína és készülhet a beavatkozásra.
Az Egyesült Államokban az elmúlt években nagyon súlyos drogfogyasztási válság alakult ki, emiatt ezrek halnak meg naponta, miközben folyamatosan újabb szerek tűnnek fel az utcákon. Az opioidkrízis kezdett akkora méreteket ölteni, hogy az már geopolitikai szintre emelkedett, mivel komoly hatást gyakorol az amerikai döntéshozók politikájára is. Washington számos lépést tett már a probléma megoldása érdekében, de ebben a legnagyobb segítségére éppen az egyik legnagyobb riválisa lehet.
A több mint 170 milliós Bangladesben augusztusban váratlan gyorsasággal megbukott a frissen megválasztott kormány, ami alaposan felborította a geopolitikai helyzetet a térségben. A dél-ázsiai országban ugyanis Sejk Haszina Vazed vezetésével egy stabil(nak tűnő) rendszer alakult ki, jól behatárolható irányvonalakkal. A miniszterelnök-asszony távozásával viszont az általa képviselt berendezkedés is kétséges helyzetbe került, ez pedig komolyan kockáztatja a viszonyt a nagy szomszéddal, Indiával.
Augusztus 30-án Vietnam és a Fülöp-szigetek megállapodott egymással a katonai és védelmi kapcsolatok elmélyítéséről. A felek abban is egyetértettek, hogy a jövőben fokozzák a tengeri biztonsági együttműködésüket. Phan Van Giang vietnami és Gilberto Teodoro Fülöp-szigeteki védelmi miniszterek azt is bejelentették, hogy még 2024-ben a védelmi kontaktus elmélyítéséről szándéknyilatkozatot kívánnak aláírni. A két távol-keleti ország közeledése komoly kérdéseket vet fel a feszült régióban, ahol persze mindegyik térségi nagyhatalomnak megvan erről a maga a véleménye.
A két Korea közötti viszony elemzése szinte mindig ad témát a külpolitikai szakértők számára, mivel kapcsolataik folyamatosan és turbulensen változnak. Az elmúlt években az északi atomhatalom állandó fenyegető katonai lépésekkel hívta fel magára a figyelmet, rakétatesztek, hadgyakorlatok és hulladékbombák is gerjesztették az indulatokat a felek között. Az elmúlt időszakban egy ennél sokkal súlyosabb, lényegbevágó változás is végbement, amivel alig foglalkozott a világ, pedig alapjaiban írhatja át a Koreai-félsziget jövőjét.
Katar a világ egyik legvonzóbb helye számos szempontból: mesés vagyonra tettek szert az elképesztő szénhidrogéntartaléknak köszönhetően, gombamód nőnek ki a főváros környékén a futurisztikus felhőkarcolók, impozáns sportlétesítményekben rendeznek itt nívós nemzetközi tornákat. Úgy tűnhet, hogy szinte minden tökéletes, gyakorlatilag úgy jelölheti ki a jövőt a helyi politika, ahogy akarja, hiszen minden adott a sikerhez. A 2017-es blokád azonban – sok más egyéb gond mellett – az egyik legelemibb problémára is rávilágított: az élelmiszerellátás nehézségeire.
Narendra Modi indiai miniszterelnök számos kritikát kapott korábban amiatt, hogy ellátogatott Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz. A világ legnépesebb országának kormányfője éppen akkor volt Moszkvában, amikor az oroszok egy gyermekkórházra mértek csapást az ukrán fővárosban, Modi mégsem kritizálta az eseményeket. Alig néhány héttel ezt követően a politikus kiköszörülheti a csorbát, hamarosan Kijevben rázhat kezet az ukrán elnökkel. A nagy kérdés, hogy ezzel mi pontosan a célja.
Nemzetközi berkekben az arab seregeknek igencsak megtépázott hírnevük van, ebben nagy szerepe volt annak, hogy a még a hidegháború ideje alatt az eltörpülő méretű Izrael több alkalommal is legyőzte őket. Később, az 1991-es öbölháborúban ismét bebizonyosodott, hogy a térség fegyveres alakulatai nem tudnak az amerikaiak segítségére lenni, Washington hamar félreállította őket. A térségben a helyi hadseregek problémái mélyen gyökereznek.
Az elmúlt években egyre feszültebb a légkör a tajvani kérdés miatt. A kis sziget ellenőrzése miatt egymásnak feszül Kína és az Egyesült Államok, de a háttérben a helyi vezetők közben nem szeretnék hagyni, hogy a globális nagyok a fejük felett önhatalmúlag döntsenek a kérdésben. Bár Washington támogatása egyelőre töretlen, azért vannak intő jelek, ami aggodalmakra ad okot Tajvanban.
Nem csitul a feszültség Venezuelában, miután szinte minden előzetes várakozás ellenére újra az a Nicolás Maduro nyerte a 2024-es választásokat, aki már több mint egy évtizede vezeti az egyre nagyobb káoszba süllyedő országot. Az ellenzék csalást kiáltott, a nemzetközi közösség felhördült, az utcákon tüntetők tömegei jelentek meg. Az elégedetlenkedés egyelőre nem látszik csitulni, legfontosabb kérdés, hogy ki tart ki tovább: a kormány vagy az ellenállók?
Az iszlám világ jelentős része szinte azonnal (vagy viszonylag gyorsan) elítélte Izraelt a Gázai övezet elleni hadművelet miatt, de Azerbajdzsán kakukktojásnak számít. Baku nem tett látványos kirohanásokat, sem hangzatos nyilatkozatokat, miközben síita iszlám többségű országként arra lehetett számítani, hogy egyértelműen állást foglalnak. A kaukázusi hatalomnak viszont minden oka megvan arra, hogy tartózkodjon Jeruzsálem éles elítélésétől, ráadásul most még jobban megerősödhet a szerepe.
Észak-Koreában szükséghelyzet állt elő a pusztító árvizek miatt. A helyzet annyira súlyossá vált, hogy nemcsak Phenjan szövetségesei, hanem az ellenségesnek titulált országok is felajánlották a segítségüket.
Az elmúlt egy hónapban a körülbelül 170 milliós lakosságú Bangladesben egyre nőtt a feszültség, amely aztán augusztus elejére kontrollálhatatlanná vált. A tüntetők betörtek a parlamentbe, a miniszterelnöknő helikopterrel menekült el, a katonai vezetők pedig ideiglenes kormányt vezettek be. A muszlim többségű országban viharos sebességgel ért véget a 15 éve hatalomban lévő miniszterelnöknő hatalma, pedig januárban még ismét nagy többséggel nyerte a választást. Kérdéses, hogy most merre tovább Dakkában, ijesztő forgatókönyv is felsejlett.
Július 31-én váratlanul érkezett a hír, hogy Iszmáíl Hanije, a Hamász vezetője meghalt egy támadásban Iránban. A politikus egy nappal korábban még a síita iszlamista politikai blokk legfontosabb vezetőivel találkozott, ahol vélhetően a jövőbeni együttműködésekről is szó esett. Az eset hatalmas változást hozhat a Gázai övezet konfliktusában, de akár egy egész régiót is magával ránthat egy kiterjedt, súlyos háború felé.
Július 28-án vasárnap huszonegymillió venezuelai járulhat a szavazóurnákhoz, hogy a jövőjükről döntsenek. A tét nem kisebb, mint hogy az országot egyre keményebb diktatúrába fordító Nicolás Maduro sorsáról dönthetnek. A megmérettetésen a regnáló elnök mellett további kilenc jelölt indul, a győztes a következő hat évben vezetheti majd a dél-amerikai országot.
2024. július 15-én, hétfőn egész az egész Arab-félszigetet megrázó események zajlottak le Ománban. Három fegyveres egy síita mecsetben tüzet nyitott az épületben tartózkodókra. A lövöldözésben hat ember vesztette életét, köztük azok is, akik a merényletet elkövették. Az eset arra hívja fel a figyelmet, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet egyáltalán nem tűnt el, sőt, olyan helyen is képes lecsapni, ahol korábban ez szinte elképzelhetetlennek tűnt.
Tajvan megszerzése már hosszú évtizedek óta Kína egyik legfontosabb geopolitikai célját jelenti, mivel Peking szerint a sziget az „egy Kína elv” alapján hozzájuk tartozik. Az elmúlt évtizedekben Tajpej stabil kapcsolatot épített ki és tartott fenn az Egyesült Államokkal, a nyugati nagyhatalom hallgatólagos védelmi garanciájának köszönhetően pedig nem robbant ki véres háború a Tajvani-szorosban. Kína felemelkedésével viszont változni látszik a helyzet, mivel Hszi Csin-ping elnök vezetésével Peking egyre határozottabb hangot üt meg az ügy érdekében. A 2024 novemberében tartandó amerikai elnökválasztást eddig Laj Csing-tö tajvani elnök nagyjából nyugodtan várhatta abban a tudatban, hogy mind a demokratáknak, mind pedig a republikánusoknak érdeke a jó kapcsolat fenntartása a szigettel. Az egykori amerikai elnök, Donald Trump váratlan kijelentése azonban alaposan felkavarta az állóvizet.
Tegyük fel, hogy egy amerikai cég importál egy láda juharszirupot Kanadából, amiből boldog amerikai nagymamák, szép... 
Folytatva a szombati sorozatot, most egy nyolcéves cikket teszek ki. Gyakran látni anyagilag jómódú vállalkozókat...
A bizalmi vagyonkezelési (BVK) struktúrák az elmúlt években egyre hangsúlyosabb szereplőivé váltak a vagyontervezésnek... 
Kicsit megkésve, de itt vannak az áprilisi adatok. VáltozásokNem adtam és vettem semmit.Osztalékok: MO, T.Osztalékhozam...
A divatipar az egyik legnagyobb környezetszennyező a világon, amely évente hatalmas mennyiségű textilhulladékot termel....
Zentai Péter, Zentuccio magáncélból térképezte fel egy orvosi beavatkozás külföldi lehetőségeit, ha már itthon...
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
