88 éves korában életét vesztette Ferenc pápa, aki 12 éven keresztül volt a római katolikus egyház feje. A Vatikán videónyilatkozatban közölte a gyászhírt. Ferenc pápa február eleje óta súlyos beteg volt, kétoldali tüdőgyulladással és ennek komplikációval küzödött.
Tajvant egyre jobban szorongatja a szomszédos felemelkedő nagyhatalom katonailag, miközben a nagy szövetséges, Washington is egyre nagyobb nyomást gyakorol a szigetre a fegyverkezés érdekében. A harapófogóba került tajpeji vezetés viszont egyelőre nem tudja úgy alakítani az eseményeket, hogy az számára megfelelően alakuljon. A költségvetés az emelkedés helyett még csökken is, miközben ezzel ellentétesek az elvárások. Tajvan ezzel most olyan kihívás elé került, amely hosszasan meghatározhatja a sziget jövőjét.
Az Egyesült Államok egy ideje felhúzott szemöldökkel szemlélte, ahogy Kína folyamatosan növeli az erejét Közép- és Dél-Amerikában, de látványos lépések nem történtek a folyamat ellen. Az eddigi óvatoskodásba aztán páros lábbal szállt bele Donald Trump amerikai elnök a stábjával, és egy szempillantás alatt jelezték, hogy bizony nem nézik szótlanul tovább Peking hatalmának növekedését, Panamából gyakorlatilag kidobták a nagy riválist. A gyors átalakulások azonban itt még aligha fognak leállni, van ugyanis egy sor potenciális célpont, ami szálka lehet Washington szemében.
Évtizedek óta működnek Irakban síita félkatonai szervezetek, amelyek nagy hatással voltak Bagdad politikájára is. A fegyveres csoportok jelentős része a szomszédos Irán irányítása alatt áll, ezzel pedig segít Teheránnak amolyan „meghosszabbított kézként” elérni a Közel-Kelet távolabbi területeire is, miközben tökéletes álcaként is működnek. Donald Trump amerikai elnök egyre fenyegetőbb üzenetei miatt mostanra már az is felmerült, hogy a háború elkerülése érdekében inkább feloszlatnák ezeket a milíciákat. Elemzésünkben annak járunk utána, hogy melyek ezek az alakulatok, és pontosan mekkorát veszítene a megszüntetésükkel a síita hatalom.
Időről időre az egész világ felfigyel arra, hogy Kína egyre látványosabban mocorog a Távol-Keleten, Peking késznek mutatkozik arra, hogy akár katonai úton, de egyszer és mindenkorra „lezárja” Tajvan felügyeletének kérdését. Az elmúlt években ez kifejezetten „slágertémává” vált, a felemelkedő nagyhatalom minden létező fórumon hangoztatja, hogy belátható időn belül szeretnék, hogy a „két Kína” egy felügyelet alá kerüljön, méghozzá a pekingi kormány irányítása alatt. Tajvan a múltban is igyekezett ellenállni az egyre súlyosabb nyomásnak, ehhez pedig elég sokáig hajlandóak lettek volna elmenni, a nukleáris fegyverek kifejlesztését sem tartották elvetendőnek, ennek pedig egy kevésbé ismert sztorija is van. A közelmúlt eseményeinek fényében a történet pedig jóval izgalmasabb megvilágításba kerül.
India egyre inkább úgy pozícionálja önmagát a globális térben, mint a jövő szuperhatalma. Az elképzelés nem is alaptalan, mivel az elmúlt években látványos fejlődésen mentek keresztül, bár még messze vannak attól, hogy Kínával vagy az Egyesült Államokkal lehessen egy lapon említeni. A jövő viszont mindenképpen fényesnek látszik a dél-ázsiai hatalom számára, ehhez pedig már meg is születtek az első nagy tervek, ám egyelőre nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy azt eltervezték Újdelhiben.
Az utóbbi időszakban egy kicsi sziget került a figyelem középpontjába, amely az Indiai-óceán kellő közepén fekszik, területe mindössze akkora, mint Budapest X. kerületéé, azaz Kőbányáé. A geopolitikai jelentősége jóval nagyobb a Diego Garcia nevű apró atollnak, ahol rengeteg érdek találkozik, és most egyszerre több hatalom is ráirányította a figyelmét. Az Egyesült Államok ide telepített a világ legjobb lopakodó nehézbombázóiból párat, ez pedig példátlannak tűnő eseményekre figyelmeztet.
Donald Trump amerikai elnök kormánya alaposan megkavarta a dolgokat a tervével, amely szerint a Japánban állomásozó amerikai fegyveres erők fejlesztésének kárára hajtanának végre költségvetés-csökkentést. Bár döntés még nem született, a háttérben azonnal kemény lobbi indult be, Tokió régóta húzott lépésekkel jelezte szövetségesének, hogy nem tartja jó ötletnek a Fehér Ház felvetését.
A múlt héten tüntetések robbantak ki a törökországi Isztambulban, mivel a város országosan is nagy népszerűségének örvendő polgármesterét március 19-én őrizetbe vették. A lépés nem volt előjelek nélküli, azóta viszont egyre súlyosabb ellenállással szembesül a török elnök, Recep Tayyip Erdoğan. Ankara már eddig is számos korlátozó intézkedést hozott, de egyelőre nem igazán látszik csillapodni a helyzet, ráadásul a legnagyobb veszéllyel nehezebb lesz szembenézni.
Oroszország 2023 őszétől látványosan elkezdett közeledni Észak-Koreához, ez pedig alaposan felkavarta a geopolitikai helyzetet a Távol-Keleten. Phenjan korábbi elszigeteltsége fellazult, ráadásul a világ egyik legfontosabb hatalmával kötött fontos védelmi szerződést. Az azóta eltelt időszakban a legtöbb elemzés a rezsim katonáinak harctéri jelenlétét emelte ki Kurszknál, valamint a fegyverszállításra fókuszáltak. A háttérben közben Moszkva fontos segítséget ad a diktatúra fegyverkezéséhez, ezzel alaposan felborítva a térségi erőviszonyokat.
Az ukrajnai háború és a Közel-Kelet más részein zajló turbulens események miatt az utóbbi időszakban kevesebb figyelem vetült Donald Trump egyik legnagyobb vesszőparipájára, az iráni atomprogramra. A probléma viszont továbbra is fennáll, sőt, az elmúlt hetekben több váratlan fejlemény is történt a Közel-Kelet iszlamista hatalmával kapcsolatban. A háttérben pedig elkezdtek felbukkanni az Egyesült Államok legnagyobb riválisai is, de ez egyszerre több kérdést is felvet. Elemzésünkben annak járunk utána, hogy mi a helyzet jelenleg az iráni atomalkuval, és milyen kilátásai vannak az évtizedek óta megoldhatatlannak tűnő problémának.
Március 18. hajnalra arra ébredt fel a világ közvéleménye, hogy egy újabb drámai fordulattal folytatódnak az összecsapások a Gázai övezetben. Az izraeli légierő az éjjel nagyszabású bombázással jelezte, hogy nagyon messze van még a béke a térségben, ezzel gyakorlatilag egy csapásra felborítva az elmúlt két hónap lassú építkezési folyamatait a Közel-Kelet tűzfészkében.
2025 március elején rendkívül véres események játszódtak le Szíriában. Előbb arról érkeztek hírek, hogy az ideiglenes kormányhoz hű fegyvereseket támadtak meg Latakiában, majd a kegyetlen megtorlás felvételei keringtek a világhálón. Nagyon úgy tűnik, hogy az új rendszer hamar kimutatta a foga fehérjét, és kétséget sem hagyott senkinek sem afelől, hogy mégis milyen jövő várhat most a Közel-Kelet ősi országára.
Március 4-én Donald Trump amerikai elnök a kongresszusi beszédében lényegében háborút indított a mexikói drogkartellek ellen. A beszédében egy pillanatig sem ködösített, szerinte ezek a szervezetek hatalmas fenyegetést jelentenek az Egyesült Államokra nézve, és a Fehér Ház sem lesz visszafogott a bandák ellen hozott intézkedésekben. Kérdés, hogy az eddigieknél is erőteljesebb fellépés elegendő lesz-e a már évtizedek óta tartó probléma megoldására.
Az elmúlt években egyre fullasztóbbá vált a légkör Tajvan körül, mivel Kína szemernyi kétséget sem hagy afelől, hogy mindenképpen meg szeretné szerezni az ellenőrzést a sziget felett. Egymást követik a fenyegető hadgyakorlatok, miközben a „kvázi független” kormány a hatalmas túlerővel szemben csak abban bízhat, hogy a globális és regionális katonai hatalmak egy fegyveres összecsapás esetén hajlandóak lesznek felsorakozni a sziget védelmében. Egy kibontakozódó térségi háborúban egyetlen apró japán sziget lehet kulcs abban, hogy egyáltalán mennyire tudnak majd lényegi lépéseket tenni Tajvan szövetségesei. Az első intézkedések már megtörténtek, ez pedig jól mutatja Tokió megváltozott gondolkodását a térségben.
Az elmúlt napokban többször is előkerült Elbridge Colby neve az amerikai politikában, jellemzően a távol-keleti biztonsági kérdéseket firtató kijelentései miatt. Az erős mondataival már eddig is kikezdte az Egyesült Államok több szövetségesét, viszont a neve a jövőben mindenki előtt ismertté válhat, ha ő lesz a védelmi politikai államtitkár.
Sinkanszen. Ez az egy szó világszerte azonnal megdobogtatja a vonatrajongók szívét, és vált ki azonnal heves rajongást a tömegközlekedési szakemberek körében. A több mint hat évtizedes múltra visszatekintő japán vasúti csúcsvonal története viszont nem mindig volt felőtlen, a járat körül pedig a mai napig számos mítosz, tévhit kering. A jármű múltja ragyogó, és a jövő is ugyanilyen fényesnek látszik, de a legendás vasútvonalnak is meg kell küzdenie sajátos kihívásokkal.
Donald Trump beiktatása óta rohamtempóban zajlanak a megbeszélések arról, hogy vajon mi legyen az orosz-ukrán háború jövője. A történetben nagy szerepet kaptak az Ukrajnában található ritkaföldfémek, amelyek segítségével igyekeznek meggyőzni az Egyesült Államok első emberét, hogy tartson ki a kelet-európai ország támogatása mellett. Az erőforrásokért folyó versenyfutásban viszont éppen Putyin tud akár ennél erősebb kártyákat az asztalra teríteni.
Váratlanul megjelent egy repülőtér a világ közvéleménye előtt szinte ismeretlen, és szinte alig lakott Abd al-Kuri szigeten. A beruházás szinte érdektelen lehetne, ha az apró szárazföld nem éppen a világ egyik legfontosabb tengerszorosa, az Ádeni-öbölt a Vörös-tengerrel összekötő Báb el-Mándeb bejáratánál lenne megtalálható. A geostratégiai fekvése egyértelműen jelzi, hogy az ártalmatlannak tűnő építkezés hátterében valójában egy jóval nagyobb játszma húzódik.
2025 januárjában a tajvani parlament váratlanul úgy döntött, hogy jelentősen csökkentik a védelmi kiadásokat. A lépés komoly meglepetést jelent, mivel az elmúlt években egyre jobban nő a katonai nyomás a szigeten, miközben a legnagyobb szövetséges támogatása meginogni látszik. A döntés hátterében rengeteg feszültség és érdekviták sorozata áll, de egy biztos: Kína most elégedetten szemlélheti az eseményeket.
Most éppen 18% felett van a profit a tavaly szeptemberben vásárolt BEN részvényeimen, gondoltam ránézek, hogy tartsam...
Az utóbbi években robbanásszerűen nőtt az érdeklődés a fenntartható befektetések iránt. Az ESG-kritériumok...
A várakozások szerint közel 200 milliárd forintnyi vissza nem térítendő forrás állhat hamarosan a hazai innovatív... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Devizahitelek tanulságai és a nyugdíjrendszer kihívásai Mi történt...
Indul az emelt NATO-kiadások rendszere, 5 százalék lesz az előirányzott szint. De a hadiiparban Európa versenyképtelen... 
Mindig nagyon érdekes számomra, hogy mennyi mérnök lép motiváltan a pénzügyi területre. Rengeteg informatikus (meglepően...
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
