4 év kellett a 7-ből: az összes EU-pénzt elosztotta a kormány

Elosztották a teljes keretet

A februári példátlan eset után (amikor visszaesett a megítélt támogatások teljes volumene) márciusban mintegy 18 milliárd forintnyi új támogatási döntést hozott a kormány, 199 nyertes örülhetett a hónap során. Az alábbi ábra alapján azonban jól látszik, hogy ez nem nevezhető túl nagy pezsgésnek. Áprilisban azonban talán megindult ismét a támogatási döntéshozatal, a hónap elején ugyanis több fontos gazdaságfejlesztési pályázatban is nagy számban hirdettek eredményt.

A március 18 milliárd forintnyi új nettó támogatási döntéssel az összes ilyen döntés volumene április elejére immár 9196 milliárd forintra nőtt. Amint az alábbi táblázatban látható: a 199 közül a legtöbb új nyertest a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban hirdették ki (124), de a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban is több tucat új nyertes projekt született.

A fent említett összes megítélt támogatási számnál (9196 milliárd forint) érdemes megállni egy pillanatra: ez ugyanis lényegében megegyezik azzal az összeggel, amely az aktuális helyzet alapján 7 év alatt összesen elosztható Magyarországon.

Ezt pedig onnan tudjuk, hogy - amint megírtuk - március közepén megjelent egy kormányhatározat, ami a megadott EUR/HUF árfolyamokkal újraszámolva jelezte, hogy mennyi az elosztható keretek indikatív keretösszege az egyes Operatív Programokban. Ez pedig 9184 milliárd forint, tehát az április eleji állapot szerint ezt már teljes egészében lekötötte nyertes projektekkel a kormány.

Ezeket az adatokat mutatja be az alábbi táblázat első, negyedik és ötödik oszlopa, de a második és harmadik oszlopban azt is feltüntettük, hogy az aktuális (hivatalos) Éves Fejlesztési Keretek alapján mennyi most a meghirdetett EU-pályázatok teljes keretösszege és ez hogyan aránylik a meghirdethető (indikatív) keretösszegekhez. Amint látható: a két kis összegű Operatív Programot leszámítva mindenhol 100% feletti a pályázati meghirdetés aránya az elosztható keretekhez képest.

Miből lesz a további pénzosztás?

Mivel a 2014-2020-as ciklusra járó összes EU-pénzt elosztotta mostanra a kormány, adódna a következtetés, hogy a hátralévő időszakban már nem várhatók pályázatok, de ez mégsem így lesz. Három forrásból azonosíthatók ugyanis a további pályázati pénzosztások forrásai:

• ha a következő időszakban az EUR/HUF a kormányhatározatban felhasznált árfolyamoknál (318,87, illetve 320,97) magasabb lesz, azaz ha tartós lesz a forint gyengülése, akkor ez további elosztható keretek előtt nyitja meg az utat (a pénz Brüsszelből euróban érkezik, ami gyengébb forint mellett több pénzt jelent itthon)
• a magyar költségvetés (az adófizetők) terhére a 7 évre járó keret 100%-ánál is több pénzt lehet elosztani pályázatok formájában. Ez túlvállalást jelent, amelyet már régebben engedélyezett a kormány. Az egyes Operatív Programoknál ez jellemzően 10%, így tehát a 9200 milliárd forintnyi indikatív kerethez képest valahol 10000 milliárd forint körül lehet a ténylegesen elosztható keret
• a már kiosztott keret egy részét várhatóan nem valósítják meg a projektgazdák (változtak az üzleti elképzelések, a technológia, menedzsment keretek, stb.), illetve nem tudják megvalósítani (pl. a két évvel ezelőtt kiosztott 100 forintnyi támogatás már nem elegendő, mert durva ár- és béremelkedés ment végbe a gazdaságban, így a projektet 30-50%-kal több pénzből lehetne megvalósítani, de az elnyert támogatás nem növelhető, a projektgazdának pedig nincs többletforrása, ezért visszaadja a lehetőséget.).

Amint a minap megírtuk: több vonzó gazdaságfejlesztési pályázat is várható tízmilliárdos nagyságrendben és ezek forrása éppen a fenti harmadik okkal függ össze. Amint a fenti táblázatban jeleztük, az így visszahulló források volumene akár 750 milliárd forintot is kitehet, mert a GINOP-ban és a VP-ben a különböző szakértői becslések szerint akár a kiosztott pénzek 20%-a is "visszahullhat" és újra ki lehet osztani.

Nem pörögnek a kifizetések

A megítélt támogatások tehát márciusban csak kissé nőttek, és a kifizetett támogatások volumenénél sem láttunk nagy pezsgést. Adataink szerint a harmadik hónap során mindössze 105 milliárd forintnyi új (nettó) kifizetés történt meg a nyertesek felé, ami átlagos körüli hónapnak mondható. Brüsszelből nem jött márciusban pénz és az év eleje óta adataink szerint csak mintegy 175 milliárd forintos az átutalt volumen, ami kevesebb, mint az első háromhavi államháztartási adatokról szóló jelentésben szerepelt (284 milliárd forint, igaz abban más adat is lehet).

Abban, hogy nem pörögtek márciusban sem az itthoni kifizetések, szerepe lehet annak is, hogy bizonytalan a Brüsszelből idén érkező további EU-pénzek sorsa és időzítése. Úgy tudjuk ugyanis, hogy még mindig nem kerültek teljesen nyugvópontra azok az elszámolási viták, amelyek a múlt év végét dominálták (pl. TOP irányítási rendszer, közlekedési, környezetvédelmi és energiahatékonysági fejlesztések, közbeszerzési ellenőrzési rendszer). Talán ezzel is összefügg, hogy az állam a likvid pénztartalékainak növelése érdekében gyorsan igyekszik elindítani az új, kamatadómentes lakossági kötvénykonstrukciót, hogy ha a februári kormányhatározatban rögzített 2019-es fejlesztéspolitikai célok nem tudnak teljesülni (minimum 3, ideálisan 3,5 milliárd eurónyi lehívás), akkor az állam más csatornán biztosítani tudja a megfelelő finanszírozást.

Érdemes egyébként egy ábrába rendezve megnézni azt is, hogy hogyan áll a 2014-2020-as ciklus négy kiemelten figyelt mutatója jelenleg. Amint látható: a meghirdetett pályázatok teljes keretösszege már huzamosabb ideje a kerek 10 ezer milliárd forintos keret felett mozog, a nyertes pályázatok keretösszege pedig 9000 milliárd forint felett jár. Ez a most aktualizált indikatív keretösszegek tükrében azt is jelenti, hogy már tavaly év vége óta lényegében 100% körül volt a 7 évre járó keretösszeg nyertesekkel való lefedése (az év végi hajrával tehát már elosztotta a kormány a teljes keretet). Az itthoni kifizetések közelítik a 6000 milliárd forintot, azaz a 7 évre járó indikatív keretnek közel a kétharmada van már kifizetve, míg Brüsszelből a várható pénzek egyharmada érkezett meg egyelőre az államkasszába. Ez jól láthatóan továbbra is jócskán elmarad az itthon a nyerteseknek kifizetett (előlegként kiutalt, részben felhasznált) összegtől.

Az, hogy a magyar állam egyelőre a 7 évre járó brüsszeli keret egyharmadát tudta lehívni, az uniós középmezőnyt jelenti az alábbi friss országrangsor alapján.

Érdemes végül azt is megnézni, hogy az állam által pénzforgalmi értelemben kifizetett pályázati pénzek és a tényleges felhasználás - az MNB minapi inflációs jelentése a reálgazdaságba bekerülést igyekezett újra megbecsülni - hogyan alakul az egyes években a GDP arányában. Amint látható:

az idei évben a GDP 5-5%-át teheti ki mindkét mutató, majd a következő években meredek lassulás következik be, ahogy a kifizethető, illetve felhasználható pénzek kezdenek elfogyni, és mindez a gazdasági növekedést jócskán lehúzhatja majd.

Az n+3-as szabály miatt a kohéziós és vidékfejlesztési pénzek kifizetése és felhasználása Magyarországon valójában 2023-ig elhúzódik majd a 2014-2020-as ciklus kapcsán, és addigra a magyar hatóságok abban reménykednek, hogy az új, 2021-2027-es ciklus pénzosztása is fel tud majd pörögni még akkor is, ha a legfrissebb hírek szerint csak 2020 második felében, a német EU-elnökség ideje alatt születne majd meg a végső alku a költségvetés kereteiről. 2021-2022-ben feltehetően csak a Közös Agrárpolitika első pilléréből a közvetlen földalapú támogatásokat lehet majd EU-pénzként elosztani idehaza, így az EU-s források kis volumenét feltehetően jelentős összegű magyar állami fejlesztési forrásokkal igyekszik majd "kompenzálni" a kormány.

Végül azt is összeraktuk egy ábrába, hogy a 2014-2020-as ciklusra összesen elosztható pénzeknek hány százaléka kerülhet kifizetésre és felhasználásra az egyes években, hogy jobban átlássuk az uniós ciklus lefutását és annak a gazdasági növekedésre gyakorolt hatásait. Amint látható: az idei jelent a csúcsot (22% körüli aránnyal mindkét mutató tekintetében, majd meredek aránycsökkenés várható ezen a téren is.

Címlapkép forrása: JULIEN WARNAND / POOL / AFP

• Címkék:
• gazdaságfejlesztés,
• ginop,
• uniós kifizetés,
• uniós támogatás