Az online platformok rendkívül gyorsan megváltoztatták azt a módot, amiként a vállalkozások a fogyasztókkal kapcsolatba léphetnek. Manapság a vállalkozások termékeiket és szolgáltatásaikat csupán néhány kattintással elérhetővé tehetik a fogyasztók számára, akik pedig olyan innovatív megoldások előnyeit élvezhetik, amelyek révén nemcsak gyorsan és olcsón foglalhatnak le például egy nyaralást vagy bérelhetnek autót, de mindennek a szervezése is könnyebbé válik.
De vajon minden érintett képes ezzel zökkenőmentesen lépést tartani?
A válasz sok vállalkozás esetében az, hogy nem. Néhányan közülük egyre inkább olyan hatalmas online platformok viszonylag kis csoportjától függenek, amelyek nagy földrajzi területekre kiterjedően szervezik és ellenőrzik több millió fogyasztóhoz való hozzáférésüket. Ilyen kiegyensúlyozatlan erőviszonyok között nem meglepő, ha problémák merülnek fel, és természetes, hogy a vállalatok kiszolgáltatottnak érzik magukat. Ez a közeg többüket eltántorítja attól, hogy megragadják az online platformok által kínált azon lehetőséget, hogy belföldön és külföldön is egyaránt értékesítsenek.
Első lépésként az EU most bevezette a világon a legelső, a platformok és az üzleti felhasználók közötti kereskedelmi gyakorlatokról szóló rendeletet ennek az egyensúlyhiánynak a kezelésére. Ez azt jelenti, hogy bárki, aki ezeken a platformokon vásárol vagy értékesít, egyértelmű iránymutatásokra támaszkodhat, és tudja, hogy hova fordulhat az esetleges viták megoldása érdekében. Ezek a szabályok nagyobb kiszámíthatóságot biztosítanak a vállalkozások számára, és arra ösztönzik őket, hogy a szélesebb fogyasztói közönség elérése érdekében használják az online platformokat. Az előírások segíteni fognak a vállalkozásoknak abban, hogy jobban megértsék, hogy az általuk használt online platformokkal való kapcsolatukra pontosan mik érvényesek: milyen az adatpolitikájuk, hogyan kezelik termékeiket összehasonlítva a saját márkás termékeikkel, szabadon kínálhatják-e szolgáltatásaikat saját internetes oldalaikon keresztül. A szabályok azt is biztosítani fogják, hogy az online platformok ügyfeleik panaszainak kezelésére bevezessék a megfelelő ügyfélkapcsolati rendszereket. A keresőprogramoknak is egyértelművé kell továbbá tenniük, hogy hogyan határozzák meg a keresési eredményeket feltüntető rangsort.
Miért döntött az EU úgy, hogy a világon elsőként szabályokat vezet be a Google, az Apple, a Facebook és az Amazon lájkjai tekintetében? Az online gazdaság gyorsan változik, és a politikai döntéshozók sem maradhatnak le. Azok az eddig ismeretlen helyzetek, amelyekkel a vállalkozások az online platformok használatakor szembesülhetnek, arra sürgették az EU-t, hogy mielőbb cselekedjen; a kiszámíthatóbb online gazdaság nemcsak a vállalkozások, hanem az online platformok és a fogyasztók számára is biztosabb körülményeket fog teremteni, és egyúttal növelni fogja a világhálóba vetett bizalmat.
A tájékozottabb vállalkozások képesek lesznek jobb döntéseket hozni, az online platformokra pedig egy olyan egységes, uniós szintű jogi szabályozás fog vonatkozni, amely nem akadályozza meg őket új ötleteik megvalósításában. Ezenkívül a nagyobb átláthatóság és a tisztességes verseny lényegében az európai fogyasztók javát szolgálja azáltal, hogy bővíti a választékot és remélhetőleg jobb árakat eredményez.
Ezek az új szabályok egyenlő versenyfeltételeket fognak biztosítani az európai és a nem európai online platformok számára. Amikor egy uniós fogyasztó vásárolhat valamit egy akár az EU-ban, akár valahol másutt székhellyel rendelkező online platformon, az új szabályok egyaránt alkalmazandók, és ezáltal európai vállalkozásaink nem kerülnek hátrányos helyzetbe a külföldi, például a kínai vagy az egyesült államokbeli versenytársakkal szemben vívott kiélezett versenyben.
A Bizottság emellett létrehozott egy onlineplatform-gazdasági megfigyelőközpontot, amely már most is aktívan dolgozik, nyomon követi és elemzi a fejleményeket az online gazdaság jobb megértése, valamint a tájékozott és rugalmas uniós szintű döntéshozatal lehetővé tétele érdekében. A megfigyelőközpont szakértői csoportja az első technikai dokumentumokon dolgozik, amelyeket szeptemberben tesznek közzé, és megvitatnak az érdekelt felekkel.
Azonban ez még nem minden. Ezek az intézkedések csupán az első lépések annak biztosítása érdekében, hogy mind az európai fogyasztók, mind pedig a vállalkozások kiaknázhassák az online platformok lehetőségeit. Tekintettel arra, hogy az EU-ban székhellyel rendelkező platformok világszinten az online platformok 2%-át teszik ki, az EU-nak több digitális éllovasra van szüksége, és ehhez egy merész üzletpolitikával kell megteremtenünk a megfelelő környezetet. Továbbra is szorosan figyelemmel kell kísérnünk a helyzetet annak biztosítása érdekében, hogy az online platformok üzleti modellje mindannyiunk javát szolgálja, és ne ássa alá értékeinket, társadalmainkat és biztonságunkat. Ezek azok a következő kihívások, amelyekre a közeljövőben megoldásokat kell találnunk.
Mariya Gabriel, digitális gazdaságért és társadalomért felelős uniós biztos
Címlapkép forrása: Dursun Aydemir/Anadolu Agency/Getty Images
Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
