Tegyük tisztába: mi ez az új Brexit-megállapodás?

Mi a lényeg?

2019. október 17-én délelőttre, az EU-csúcs kezdetére megszületett az Európai Bizottság és az Egyesült Királyság közötti új Brexit-megállapodás, ami mindkét oldalon nagy engedményeket tartalmaz azért, hogy egyszerre érjék el az 500 km-es északír-ír határ nyitva tartását és az Egyesült Királyság vámunióból való teljes kilépését. Az északír-ír tartalékmegoldást törölték a kilépési megállapodásból és a helyére egy bonyolult rendszer lép, aminek fenntartásáról egy északír tartományi parlament dönt.

A gordiuszi csomót úgy sikerült átvágni, hogy Észak-Írország az Egyesült Királyság vámtérségének marad a része, és az áruk vámolását nem az északír-ír határon, hanem az egyes kikötőkben végzik majd a Brexitet követő átmeneti időszak vége után, azaz 2021-től. A megállapodás lényege, hogy ha külső, harmadik országból érkezik áru az északír területre és az nem megy tovább az EU-ba, akkor a brit vámokat kell alkalmazni. Ha viszont ez az áru továbbmegy az EU egységes piacára, akkor az EU-s vámokat kell alkalmazni, és ezeket a brit hatóságoknak kell beszednie az EU nevében.

A megállapodás alapján tehát az Egyesült Királyság a Brexit után önállóan is tud kereskedelmi megállapodásokat kötni a világ többi országával és az EU egységes piacának négy alapvető szabadságelve sem sérül: az áruk, a szolgáltatások, a tőke és az emberek szabad mozgása.

A Bruxinfo az alábbiakban foglalta össze a megállapodás lényegét: 

Az új egyezség eltávolítja a szövegből az eredeti dokumentumban szereplő „tartalékmegoldást” (backstop), amit arra az esetre állítottak be, ha a kétéves átmeneti idő után még nem sikerülne formalizálni az EU-brit kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok új formáját, viszont továbbra is szavatolni akarják az ír-északír határ szabad átjárhatóságát. (Mint ismert, a Theresa May-féle Brexit-alkuban arra az esetre, ha a szabadkereskedelmi tárgyalások a következő évek során megrekednek úgy biztosították volna az ír-északír határ átjárhatóságát, hogy  az Egyesült Királyság közös vámterületet alkotna az Európai Unióval, maga Észak-Írország pedig mélyen beágyazódna az uniós szabályozásba. Ezt a nemzeti önrendelkezés súlyos csorbulásáként értékelte a brit politikusok többsége, főként ezért vérzett el a javaslat.)

A backstop helyére kerülő új rendszer (ami a megállapodás elfogadása esetén automatikusan életbe lép 2021 elején), négy főbb vonatkozásban helyez kilátásba intézkedéseket.

1. Észak-Írország területén a brit kilépés után is az európai uniós szabályokat alkalmazzák majd a teljes áruforgalom, valamint az állat- és növényegészségügyi előírások tekintetében.
2. Cserébe a brit tartomány teljes egészében az Egyesült Királyság vámterületéhez fog tartozni, és ennyiből maga is kiveheti a részét a harmadik országokkal keletkező új brit kereskedelmi megállapodásokból.
3. Ha viszont a harmadik országból érkező áruk nem az északír tartományban maradnak, és nem is brit területen esedékes a végső értékesítésük, hanem Észak-Írországból az EU egységes piacára szállítják őket tovább, akkor esetükben a brit vámhatóságok érvényesítik az EU-szabályok szerinti vámtételek beszedését.
4. Külön szabályok kezelik majd az áfa-elszámolást – az északír területen az uniós áfa-rendszer marad érvényben.

Mint látható, az új megállapodás is tartalmaz bizonyos "csorbulásokat" a brit autonómiában, ráadásul nem csupán a kereskedelmi megállapodások kudarca esetén, hanem általánosan. Az EU részéről pedig bizalomról árulkodik, hogy a brit vámhatóságokra bízzák az uniós vámszabályok alkalmazását.

A brit gazdasági keretből való kiszakadás miatt aggódó északíreket a következő biztosítékkal próbálják rávenni arra, hogy fogadják el különleges státuszukat: az északír tartományi parlament az első négy év után egyszerű többséggel dönthet a rendszer fenntartásáról, vagy megszüntetéséről. Az előbbinél újabb négy éven át a fenti rendszer marad érvényben, az utóbbinál két év alatt kivezetik annak működését.

Az „egyszerű többség” az északír parlament esetében azért volt hosszú vitákat kiváltó kérdés, mert az unionista párt vétójogot akart fenntartani az északír protestánsok számára. Ennek híján szakértők szerint a zömében katolikus – és a Brexit-népszavazáson is túlnyomóan EU-párti – többség előre látható módon visszatérően a megállapodás prolongálásában lesz majd érdekelt.

A megállapodás ilyen formában történt véglegesítése nem is maradt reagálás nélkül az északír unionista párt (DUP) részéről, amely már csütörtök reggel olyan értelmű nyilatkozatot tett közzé, hogy adott formájában nem fogják tudni támogatni a Johnson-féle megállapodási tervezetet, mert szerintük az szabályozási tekintetben leválasztja őket a brit közigazgatásról, számukra hátrányos az áfa-elszámolása, miközben nem biztosít nekik elegendő beleszólási jogot a rendszer elfogadásában.

Tekintve, hogy a Johnson-kormány lényegében figyelmen kívül hagyta a DUP nyilatkozatát, a párt vezetése délután már azt is pontosította, hogy nem egyszerűen nem fogják szombaton támogatni az új megállapodást, hanem ellene fognak szavazni. Mint fogalmaztak, a Johnson-kormány szerintük „kiárusította” és sorsukra hagyta őket. (Az északír katolikus közösséget képviselő párt, a Sinn Féin ugyanakkor üdvözölte az egyezséget, mint a „legkevésbé rosszat”. Brit sajtókörökben pedig emlékeztettek, hogy DUP-részről kezdetben az 1997-es Nagypénteki Megállapodást sem támogatták.)

Nagy kérdés, hogy a fentiek mellett az új Brexit-megállapodást át lehet-e verni a parlamenten.

Az óvatosságot számos brit parlamenti nyilatkozat is táplálni látszott a nap folyamán. Jeromy Corbyn, a Munkáspárt vezére, és helyettese, Sir Keir Starmen egyaránt úgy nyilatkoztak, hogy a Johnson-féle megállapodás „még annál is rosszabb, mint amit Theresa May tárgyalt ki”. Úgymond, egy sor negatív következményt vetít előre, munkahely-vesztést, és gazdasági környezetvédelmi romlást ígér, miközben immár teljes egészében kizárja az EU vámuniójában való részvételt (a Labour számára kezdettől fogva ez volt az első számú követelés). Mindezek alapján mindketten határozott munkáspárti elutasítást helyeztek kilátásba.

Szintén leszavazást ígért a Skót Nemzeti Párt is, amely szerint ideje az egész Johnson-kormányt megbuktatni. Nem elég, hogy a skót szavazók nagy többségének akarata ellenére ki akarják vinni őket az Európai Unióból, ez a megállapodás szerinte „még rosszabb, mint amiket May terjesztett elő”. Kizárt, hogy a Skót Nemzeti Párt áldását adja erre az egyezségre – szögezték le.

Kevésbé van jelentősége, de elégedetlen volt az egyezséggel a harcias brit Brexit Párt is, amelynek vezetője - az egész Brexit-folyamat egyik „atyja” -, Nigel Farage már csütörtök délután úgy nyilatkozott, hogy „ennek a megállapodásnak semmi köze a Brexithez”. Ezen az oldalon tehát éppen, hogy keveslik az eredményt.

Címlapkép: Nicolas Economou/NurPhoto via Getty Images

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.