Rendkívüli EU-csúcsot tarthatnak az új uniós költségvetésről

Az Európai Tanács új elnöke a horvát soros EU-elnökség indítása kapcsán járt a horvát fővárosban és a fenti kijelentés kapcsán a Bruxinfo azt jegyezte meg beszámolójában, hogy egyes jól értesült brüsszeli források február 21-re valószínűsítik a csúcs időpontját.

Ez azért lényeges, mert a decemberi EU-csúcson, amikor a finn soros elnökség javaslatára először beszéltek állam- és kormányfői szinten konkrét számokról a 2021-2027-es költségvetésnél, sok más téma is nyomta a 2 napos csúcstalálkozó napirendjét, egy rendkívüli EU-csúcs viszont csak ezzel a komplex témával foglalkozna. Ez azért is lenne indokolt, mert egyelőre továbbra sincs jelentős előrelépés a nagyobb vitás kérdésekben a tagállami blokkok között: a finn soros elnökség javaslatát a nettó haszonélvező tagállamok, főként a kohéziós és agrárpolitikai támogatások jelentős vágása miatt elutasítja, miközben viták zajlanak a klímavédelmi törekvésekhez rendelt uniós források elégségességéről, a jogállamiság és az EU-pénzek összekötéséről, a néhány tagállamnak járó brit visszatérítési rendszer eltörléséről és sok egyéb más témáról. Ráadásul a Brexit is legalább 60 milliárd eurós befizetés csökkenést okoz Michel tegnapi jelzése szerint, így ez is nehezíti a megegyezést a 27 bent maradó tagállam között.

A költségvetési viták tartalmáról néhány fontosabb közelmúltbeli cikkünk:

A decemberi EU-csúcs zárónyilatkozata érdekes módon Charles Michelt bízta meg azzal, hogy a következő időszakban mérje fel az egyes tagállamokban a vörös vonalakat a költségvetési vitában és az egyes tagállami igényeket és ezek alapján azonosítsa azt, hogy hogyan haladhat a vita.

Megfigyelők szerint ezzel csaknem kivette a legfiatalabb uniós tagállam, Horvátország kezéből, ennek a kulcsfontosságú egyeztetésnek a legnagyobb részét, és részben ez, részben a szerteágazó és súlyos viták táplálják azt a várakozást, hogy majd az év második felében, a német soros elnökség alatt lesz meg az alku a 2021-2027-es keretköltségvetés minden részletéről.

Ez viszont azzal a veszéllyel járna, hogy a 2014-2020-as ciklushoz hasonlóan (amiről a végső alku csak 2013 decemberében született meg) ismét késéssel tudna elindulni az új EU-ciklus, így Magyarországon például a pályázatok nagy volumenű kiírása, elbírálása és kifizetése inkább csak 2022-től indulhatna meg, miközben a mostani ciklus keretének 70%-a feletti rész már ki van fizetve a nyerteseknek.

Nem szokatlan, hogy a többéves pénzügyi keretről eltérőnek az álláspontok. Mindig szembetaláljuk magunkat azzal a dilemmával, ami a nettó befizetők és a nettó kedvezményezettek eltérő érdekei miatt keletkezik

– vélekedett Michel vendéglátója, Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök.

Lényeges volt az is a tegnapi zágrábi eseményen, hogy mind a horvát kormányfő, mind vendége bizakodónak mondta magát a tekintetben, hogy a következő hetekben sikerül olyan módosításokat javasolni a csatlakozási tárgyalások módszertanában, amelyek hatására Párizs félreteheti majd a bővítési folyamattal és az észak-macedón, továbbá az albán tárgyaláskezdéssel kapcsolatos fenntartásait. 

Címlapkép forrása: DARIO PIGNATELLI, Európai Tanács médiatára, Európai Unió

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.