Majdnem újabb tömeges halpusztulás lett a balatoni vízszintet szabályozó EU-s projektből

Mi ez a projekt?

A közelmúltban megkezdődött a Balaton vizét leeresztő Sió-zsilip és a Sió-csatorna felújítása egy eredetileg 14,5 milliárd forintosra tervezett uniós projekt keretében, amelyhez a kormány egy tavaly nyári határozattal jelentős többletforrásokat biztosított. Így most már 18,9 milliárd forintos keretről beszélhetünk, amiből 14,5 milliárd forint jön a Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Operatív Programból (KEHOP), a további 4,4 milliárd forint pedig tisztán a magyar költségvetésből.

A projektet az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-Dunántúli Vízügyi Főigazgatóság konzorciuma valósítja meg és a hivatalos támogatási adatbázis szerint 2016 februárjában nyerték el a támogatást a „Balaton levezető rendszerének korszerűsítése” című munkára a KEHOP-1.3.0-15 - Fenntartható vízgazdálkodás infrastrukturális feltételeinek javítása című pályázatban. Az uniós társfinanszírozási ráta 65%, a pénz a Kohéziós Alapból érkezik.

A projekt adatlapja szerint az előkészítő munkálatok már 2018. áprilisában elkezdődtek, és az összes projektfeladattal 2022. december 31-re fognak végezni. Összesen 10,157 milliárd forintot már kifizettek a munkálatokra (legutóbb idén január 3-án fizettek), de ennek szinte teljes egésze még előleg alapú, hiszen számlaalapú kifizetés csak 215 millió forint volt eddig.

Mi történt tegnap?

A siófoki duzzasztott csatornaszakasz vizét ezen építkezés egyik fázisa miatt kellett leengedni, ugyanis most kezdik meg a duzzasztott rész alsó végét alkotó kiliti műtárgy átépítését az alapozással.

Kiderült azonban tegnap, hogy a vízügyesek ezen a szakaszon nem foglalkoztak a vízben lévő halakkal, így a vízszint leeresztése számukra csaknem végzetes lett.

Végül a siófoki horgászegyesület jelzésére napközben a vízügy néhány órán belül 20-30 centiméterrel megemelte ennek a résznek a vízszintjét, így az addig el nem pusztult halak megmenekültek. A helyi horgászegyesület elnökének jelzése szerint a pusztulás most minimális volt.

A lap emlékeztet rá, hogy legutóbb 2019. őszén fordult elő, hogy a vízügy hirtelen, bármiféle értesítés  és mentési terv nélkül leeresztette a siófoki városi szakasz vizét. Akkor megfogalmazása szerint

sok hal pusztult el, mert az illetékesek a horgászok jelzéseire sem reagáltak időben, és amikor végül nyitottak a zsilipen, a víz már csak a dögöket tudta lesodorni.

Miért van szükség a projektre?

A projekt adatlapja szerint a 2013-2014-es csapadékos időjárásból és megemelkedő vízszintből eredő káros következmények (súlyos belvíz és vízleengedési kapacitások korlátozott működése), illetve a klímahatásokkal kapcsolatos eddigi vizsgálatok növelik a Balaton vízszint szabályozására irányuló igényt. Összességében megállapítják a projekt készítői, hogy

Valós probléma a Balaton vízszintszabályozásának rugalmatlansága, mely a jelenlegi műtárgyak üzemeltetésével nem képes megfelelő biztonsággal követni a szélsőséges időjárási körülmények hatására egyre gyakrabban előforduló, rövid idő alatt jelentkező nagy mennyiségű csapadékterhelést.

Emellett a mezőgazdasági és nyári turisztikai szempontok sokasága is afelé mutat, hogy a vízszint szabályozás kérdését hathatósan meg kell oldani.

A vízjogi üzemeltetési engedély alsó és felső szabályozási határokat rögzít, azonban az alsó érték befolyásolására (+70 cm) nincs lehetőség. A felső szabályozási értéket (+110 cm) meghaladó, esetleg már károsan magas vízállást okozó többletvizek elvezetése kizárólag pedig a Siófoki vízszintszabályzó műtárgy megnyitásával a Sió-csatornán keresztül lehetséges, egyéb műszaki megoldás nem létezik.

Az adatlap szerint azonban a szélesebb tartományban történő szabályozás kézenfekvő megoldása a felső szabályozási érték megnövelése lenne (120 cm-re – a szerk.), ami egyben jelentős tartalékot is képez a vízkészletben, csökkentve ezzel az alsó szabályozási érték alatti vízállások valószínűségét. A felső szabályozási érték növelése jelentős kockázattal jár, miközben számos egyéb előnyt is hozna – állapítja meg az összefoglaló.  

Mindezek mentén végül a szöveg azt rögzíti: a stabil használatokat támogató állapot elérése érdekében szükséges az árvízi biztonság egyidejű növelése, azaz a teljes Sió-csatorna vízlevezető rendszerének felújítása és bővítése, valamint a fentiekkel összefüggésben a műtárgyak – vízszintszabályozó zsilip, hajózsilip, Balatonkiliti duzzasztó – átépítése, az új, megváltozott körülményekhez és igényekhez igazodóan. A nagyobb vízlevezető kapacitással párhuzamosan gondoskodni kell a csatorna mentén jelentkező szivárgó vizek összegyűjtéséről és azok elvezetéséről, a betorkolló vízfolyások és felszíni csapadékvíz bevezető műtárgyak átépítéséről, az újonnan kialakuló környezethez való hozzáillesztéséről.

A kormány által tavaly nyáron adott többletforrás révén a 2014-2020-as és a 2021-2027-es programozási időszakban, ütemezetten sor kerül a Siófoki nagyműtárgyak rekonstrukcióján ésa Sió-csatorna kapacitásbővítésén túl további projektelemek (vizes élőhelyek kialakítása, Sió mentiárvízvédelmi töltésáthelyezés) megvalósítására is - derül ki a tavaly őszi projekt sajtóközleményből.

Tervezett munkák a projekt során

A megvalósítás során az alábbi résztevékenységek elvégzését tervezik:

• Siófoki nagyműtárgyak átépítése (Siófoki leeresztő zsilip, hajózsilip, Balatonkiliti mederduzzasztó)

• Sió-csatorna rekonstrukciója (meder és depóniafejlesztés, feliszaposodás és zátonyok megszüntetése, magassághiányos depóniák rendezése, korona stabilizációja, műtárgyfelújítások, mederalakítás töltésáthelyezéssel, Sió árvízkapu nagyműtárgy környezetében uszadék terelő mobil műtárgy elhelyezése, áramlásjavító mederrekonstrukció)

•  Vizes élőhelyek kialakítása I. ütem

• Monitoring rendszer fejlesztése (hidrometeorológiai és hidrometriai állomások telepítése)

• Balatoni növényzettérkép készítése

A projekt várható eredményei

• Új nagyműtárgyak építése a Sió-csatornán

• Sió-csatorna magassági hiányos árvízvédelmi töltésrendszerének rendezése

• Sió-csatorna árvízvédelmi töltés áthelyezés

• Sió-csatorna mentén lévő, kimerült magasságú magas partok rendezése

• VKI szerinti jó állapotú/jó potenciálú víztestek aránya növekszik

• A Sió csatornán a hajózási feltételek javulnak

Tavaly nyáron összeszedtük a legnagyobb közvetlen Balaton-parti önkormányzati uniós projekteket és akkor ez az eredmény jött ki:

Azóta voltak frissebb hírek is a Balaton körüli fejlesztésekről:

Címlapkép forrása: MTI/Varga György

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.