
Hivatalos: nincs megállapodás
Nem született megállapodást az Európai Unió 2021 utáni hétéves keretköltségvetéséről az uniós állam- és kormányfők e témában összehívott rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozóján - közölte péntek este Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.
Az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő tanács elnöke sajtótájékoztatóján elmondta: nagyon keményen dolgoztak azért, hogy megpróbáljanak közös nevezőre jutni, de pénteken sajnos nem sikerült megállapodásra jutni. "Azt látjuk, hogy ehhez több időre van szükségünk" - tette hozzá.
Charles Michel azt mondta, továbbra is minden javaslat és tagállami elképzelés "az asztalon van." A tanács elnöke szerint további informális konzultációkra lesz szükség ahhoz, hogy egy újabb, szintén rendkívüli EU-csúcs időpontját ki lehessen tűzni. Hozzátette, biztos abban, hogy az intenzív és a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéd folytatásával sikerül megállapodásra jutni. (MTI)
Sajtóértesülés: nincs megállapodás
Megállapodás nélkül ért véget péntek este a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, hosszú távú költségvetésről tartott rendkívüli európai uniós csúcstalálkozója.
Sajtóértesülések szerint az eredménytelenül zárult uniós csúcstalálkozón a tagállami vezetők nem fogadták el sem Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének korábbi, sem pedig az Európai Bizottság által frissen javasolt, új számokat is tartalmazó költségvetési javaslatát.
Charles Michel és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke rövidesen sajtótájékoztatón ismerteti a csúcstalálkozó következtetéseit. (MTI)
Orbán Viktor: ambiciózus költségvetés kell
Nem fogadható el, hogy négy nettó befizető ország, Ausztria, Hollandia, Dánia, Svédország - Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének 1,074 százalékról szóló ajánlatát elutasítva - továbbra is bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) 1 százalékát fizetné be az uniós költségvetésbe. Ha ambiciózus Európát akarunk, akkor ahhoz ambiciózus költségvetés kell - jelentette ki Orbán Viktor miniszerelnök Brüsszelben, a 2021 utáni uniós keretköltségvetésről rendezett EU-csúcstalálkozón pénteken.
A miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva azt mondta, a kohézió barátai országcsoport úgy döntött, átalakul az ambiciózus Európa költségvetése elnevezésű csoporttá, és azt az álláspontot fogadták el, hogy "ha ambiciózus Európát akarunk, akkor ahhoz ambiciózus költségvetés kell". Az országcsoport tagjai indítványozták, hogy az Európai Parlament azon javaslatához kell viszonyítani a számításokat, amely alapján a 27 tagállam egyaránt bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,3 százalékát fizetné be a költségvetésbe.
Orbán Viktor szerint szerint nincs lehetőség arra, hogy a két álláspont között kompromisszum jöjjön létre. Ha pedig nincs megegyezés arról, hogy mennyi lesz a költségvetés befizetési oldala, akkor nem lehet arról sem beszélni, hogy miként legyen szétosztva - mondta.
"Ebben a pillanatban nagyon messze vagyunk a megállapodástól, két távoli álláspont van, valamikor a jövőben folytatni fogjuk a megbeszéléseket" - fogalmazott. (MTI)
Újra négyszemközti találkozókon egyeztetnek, majd jön a plenáris ülés
Újabb két-, illetve többoldalú tanácskozásokkal folytatódott péntek délidőtől Brüsszelben az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek rendkívüli találkozója, amelyen a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, hosszú távú EU-költségvetésről tárgyalnak. A kohézió barátai nevű, tizenhat tagországot - köztük Magyarországot - tömörítő csoport is közös megbeszélést kezdett.
Diplomáciai források szerint a csúcstalálkozó plenáris, 27-es körben csak a tagállamok egymás közötti, valamint a Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével folytatott újabb megbeszéléseket követően folytatódhat. Azt jelezték, hogy Michel ekkor egy munkadokumentumot mutathat be, amely a péntek reggelig tartó megbeszéléseken pontosított tagországi álláspontokat összegzi. (MTI)
Tűz alá vették a négy fukart a rendkívüli EU-csúcson
A 2021-2027-es uniós költségvetésről rendezett EU-csúcs első, csütörtöki napján, illetve ma reggelig nyoma sem volt annak, hogy a négy fukarnak nevezett gazdag tagállam engedne azon tervéből, hogy a 27 tagú közösség együttes nemzeti jövedelmének (GNI) 1%-a legyen csak a költségvetési kötelezettségvállalás plafonja. Emiatt több más tagállam vezetője bírálatot fogalmazott meg, és például a cseh kormányfő azt mondta: ha ezen ma sem változtat a négy fukar, akkor nincs értelme maradni az EU-csúcson.
A franciák máris győzelmet hirdettek: szinten maradnak az agrárforrások az EU-büdzsében
Franciaországnak sikerült elérnie a közös agrárpolitika büdzséjének megtartását a 2021-2027-es időszakra a hosszú távú uniós költségvetésről szóló brüsszeli EU-csúcstalálkozó megbeszélésein - közölte pénteken Párizsban a francia agrárminiszter. Valójban még semmi sem dőlt el, így az ilyen nyilatkozatok inkább csak az adott ország hazai közvéleményének szólnak, hiszen kiemelt figyelem övezi ezekben a napokban Európa-szerte a rendkívüli EU-csúcsot.
Új javaslat készül
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke péntek reggel mutatja be az uniós tagállamok vezetőinek az új javaslatot, amely az éjszakába nyúló kétoldalú megbeszéléseken pontosított tagországi álláspontok alapján készülhet. Az eddigi javaslatról, a 7 fejezet konkrét számairól, illetve viták állásáról két csütörtöki anyagunk:
Barend Leyts, Charles Michel szóvivőjének tájékoztatása szerint a csúcstalálkozón az uniós tagállamok vezetői előbb ismertették országaik álláspontját a következő hétéves költségvetésről, majd az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnökének, valamint a tagországi vezetőknek az egymás közötti egyeztetései kezdődtek meg. Ezek végeztével indulhatott meg az új javaslat szövegezése.
Az uniós büdzsé kérdése most a korábbiaknál is jobban megosztja a 27 tagállamot az eltérő prioritások és Nagy-Britannia kilépése miatt. Az úgynevezett nettó befizető Nagy-Britannia távozása az EU-ból azt is jelenti, hogy kevesebb elosztható pénz marad, miközben az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság a klímaváltozásra és a migrációs ügyekre is szeretne többet költeni.
A négy fukar
Az úgynevezett "takarékos négyek", vagy „négy fukar” - Ausztria, Hollandia, Svédország, Dánia -, amelyek a közös uniós költségvetés egy főre vetített legnagyobb befizetői, és egyúttal a legkisebb EU-s költségvetés mellett kardoskodnak, azt az álláspontot képviselik, hogy a 2027-ig tartó időszakban is állandó legyen a büdzsé, maradjon a bruttó nemzeti jövedelem 1 százaléka a befizetés mértéke.
Ezzel összefüggésben - Németországgal együtt - továbbá ragaszkodnának a Nagy-Britannia kapcsán 1984-ben, a közös agrárpolitikát (KAP) érintően bevezetett kompenzációs mechanizmus megtartásához is.A csütörtök esti tanácskozás után Sebastian Kurz osztrák kancellár azt hangoztatta: a négy ország csoportja "jól összehangoltan" képviselte érdekeit.
A kohézió barátai
A kohézió barátai nevű csoport tizenhat tagja - köztük Magyarország - egyebek mellett azt szeretné elkerülni, hogy csökkenjenek a felzárkóztatási támogatások, valamint a közös agrárpolitikára szánt összegek.
Elhúzódó vita tárgyát képezheti Charles Michel azon javaslata is, amely szerint a jogállamiság kritériumainak betartásához kötnék az uniós pénzek kifizetését. A tervezet arányos intézkedések meghozatalát is kilátásba helyezi az EU-s források nem megfelelő felhasználása vagy az uniós értékek tiszteletben tartásának elmaradása esetén. A támogatások felfüggesztéséről vagy megvonásáról a javaslat szerint minősített többségi szavazással dönthetnének a tagállamok.
Ki mit mondott éjszaka?
Mark Rutte holland miniszterelnök véleménye szerint az EU vezetői "nem haladtak sokat" a tárgyalások során. Azt mondta azonban: kíváncsian várja, hogy milyen új javaslatot tesz le az asztalra az Európai Tanács elnöke péntek reggel. Arra az újságírói kérdésre, hogy a tagállami vezetők megállapodásra juthatnak-e pénteken, Rutte azt felelte: kisebb csodák lehetségesek, de erről nem mer semmi biztosat mondani.
A párizsi államfői rezidencia, az Elysée-palota rövid tájékoztatása szerint Emmanuel Macron francia államfő a viták során határozottan képviselte álláspontját a közös agrárpolitika védelmében.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a találkozót követően közzétett Twitter-üzenetében megismételte országa prioritásait, amelyek szerint megvonás helyett több pénzt kell biztosítani a közös agrárpolitikára és a kohéziós forrásokra.
Jüri Ratas észt miniszterelnök a Politico című brüsszeli hírportálnak nyilatkozva azt mondta, előremutató eredmény várható a kétoldalú megbeszélésektől, általuk "a kép egyre világosabbá válik". Országa készen áll a kompromisszumra a költségvetés mihamarabbi elfogadása érdekében - fűzte hozzá.
Címlapkép forrása: DARIO PIGNATELLI, Európai Unió, Európai Tanács médiatár
Uniós költségvetés: kétoldalú tárgyalásokat kezdtek
Kétoldalú megbeszélésekkel folytatódott csütörtök késő este Brüsszelben a rendkívüli EU-csúcstalálkozó, amelyen az uniós állam-, illetve kormányfők a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló hosszú távú uniós költségvetésről tárgyalnak - közölte az Európai Tanács elnökének szóvivője.
Semmi extra, „csak” erről a pár számról kell most megállapodnia Európa vezetőinek
Ahogy az mai előzetesünk alapján várható volt: a ma kezdődött rendkívüli EU-csúcsra érkezve a négy fukarnak mondott tagállam vezetője az 1%-os költségvetési plafon mellett kardoskodott, és a költségvetési visszatérítések megtartását akarja, míg a felzárkóztatási, vagy agrártámogatások nagy haszonélvezői a minél nagyobb büdzsét szorgalmazták. Mivel nagy a távolság a sokféle szempont között 2021-2027-es büdzsében, így bizonytalan, hogy a mostani EU-csúcson – amely akár vasárnapig is eltarthat – lesz-e megállapodás, noha „csak” pár számot kellene kitöltenie az állam- és kormányfőknek az alábbi táblázatban.

Ma is egymásnak ugorhat Merkel és Macron – Most épp az EU-büdzsé miatt
A legfrissebb jelek szerint a ma kezdődő, bizonytalan ideig tartó rendkívüli EU-csúcson is vitába keveredhet egymással az Európai Unió két legnagyobb tagállama, és az EU-s költségvetés két legnagyobb befizetője: Németország és Franciaország. Mindez jól érzékelteti, hogy extrém nehéz viták várnak a 27 tagállam vezetőire Brüsszelben.

Kemény EU-s költségvetési tárgyalásokra készül holnap Merkel
Nehéz és kemény tárgyalásokra kell számítani az Európai Unió (EU) következő hétéves költségvetéséről az állam-, illetve kormányfők csütörtökre összehívott tanácskozásán - mondta Angela Merkel csütörtökön Berlinben.

Íme a nagy terv, ami minden európai ember életére kihat – Az Európai Bizottság elnökének exkluzív ci
Ma mutatta be Brüsszelben az európai digitális transzformációval kapcsolatos stratégiáját az Európai Bizottság, amely a kiberbiztonságtól a kritikus fontosságú infrastruktúrákig, a digitális oktatástól a készségekig, a demokráciától a médiáig minden területet lefed. Ennek a nagyszabású bejelentésnek az apropóján a magyar sajtóban exkluzív véleménycikket írt a Portfolio-nak Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, amelyet az alábbiakban közlünk. A cikkben az elnök többek között az Európában előállított adatok és információk hatékonyabb tárolása és egymással megosztása mellett érvel és összességében az európai „technológiai szuverenitás” elérésének kereteit vázolja fel.

Se a magyar, se a német kormány nem örül az új EU-s költségvetési javaslatnak
Nem voltak lelkesek a magyar kormány képviselői a múlt pénteken közzétett újabb EU-s költségvetési javaslat láttán – írja saját információira hivatkozva a Magyar Nemzet. A lap azt is megjegyzi, hogy a német pénzügyminiszter és alkancellár a jogállamisági feltételrendszer szigorítását szorgalmazta, így tehát ő sem volt boldog az új javaslatok tartalmától.
Csúsztatós cikkben magyarázkodik a négy fukar, miért nem akar többet fizetni az EU-kasszába
Eddig is gyanakodva néztem a négy fukarnak csúfolt uniós tagállam érvelését amellett, hogy a britek távozására hivatkozva miért kardoskodnak az eddiginél jóval kisebb 2021-2027-es uniós költségvetés mellett. Egy most kiadott közös cikk tartalma azonban még furcsábban hat pár nappal a rendkívüli EU-csúcs előtt, ráadásul több csúsztatás is belekeveredett a magyarázkodásba, így nem árt tisztázni az érvek mögöttes tartalmát.

Kiszivárgott: mégsem bukna annyi EU-pénzt Magyarország, mint eddig tudtuk
Magyar szempontból több területen is kedvezőbbnek tűnik a 2021-2027-es uniós költségvetés "végső" ajánlata, mint ami eddig hivatalosan az asztalon volt, mert 600 millió euróval (200 milliárd forinttal) több felzárkóztatási támogatást kapna Magyarország, az EU-s pénzeket kiegészítő kötelező állami társfinanszírozás nem nőne annyival és a jogállamisági feltételrendszer szankciós szavazási rendszerét is jócskán puhítanák – tudta meg a Bruxinfo a jövő pénteki rendkívüli EU-csúcs előtt.


Ebben a devizában lehet most nagy lehetőség a profik szerint
10 éve nem látott lehetőségről van szó.
Gigantikus tétet tesz a mesterséges intelligenciára a világ legnagyobb vagyonkezelője
Az idei öt legnagyobb M&A között lehet a BlackRok felvásárlása.
Vallási szekta és pénzügyi botrány: kivizsgálják, hogyan juthattak el befektetői pénzek egy vitatott egyházhoz
Nagyon komoly botrány formálódik a tőzsdén.
Putyin brutális tisztogatásba kezdett, tömegeket likvidálnak Moszkvában
A Kreml gyanakvással tekint már a saját embereire is.
Belenyúl a kormány a befektetési alapok és a lakossági hitelek szabályozásába, megjelentek a tervezetek
Nagy része jogharmonizációs célú változás.
Egyetlen ábra mutatja, mekkora az oroszok legfrissebb területszerzése
Egy területen áttörést értek el.
Így szerezhetsz a lakáshiteleddel 20%-os adóvisszatérítést
Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások 2025-ben egyszeri, időszakos lehetőséget adnak arra, hogy a pénztárban felhalmozott összeg egy részét lakáscélra (hiteltörlesztésre vagy felúj
Burgonyaválság a láthatáron: így hat a globális felmelegedés az élelmiszer-ellátásra
A klímaváltozás már nem a jövő problémája a mezőgazdaság területén sem. Kína kutatólaboratóriumaiban már most kísérletekkel mutatják ki, hogy milyen következmén
Vidéken még maradt valaki?
E heti vendégünk Móricz Dani és Cser Tamás. Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD After Hours podcastek megtalálhatók a Spotify, YouTube, Apple Podcast, Google Podcas

Minden jónak vége lesz egyszer?
A világ egyik kellemetlensége, hogy folyamatosan változik. Ugyan sokan örülhetnek is ennek, hiszen kevesen tudják ugyanazt a játékot játszani 40-70-100 éven keresztül, azonban megvan ennek a kom
EU Bíróság ítélete a közösségi értékesítésről
A közelmúltban egy érdekes ítélet született az Európai Unió Bíróságán (EUB), amely iránymutatást adhat a közösségi értékesítések és az exportértékesítések áfamentességének meg

A rézszektor és a Trump-adminisztráció vámjai
Az Egyesült Államok saját réz kitermelése és újrahasznosítása a belső szükséglet felét fedezi, a fennmaradó mennyiség importból származik.
A kutatói indikátor kritikus pontjai és a biztos megoldás
A GINOP PLUSZ-2.1.1-21 közleménye pontosítja az RCO06 indikátort, és elérhetővé teszi az FTE-nyilatkozat kötelező Excel-sablonját. A benyújtás feltétele a szabályszerűen kitöltött sablon.

Drága a forint vagy csak mi érezzük annak?
Sokan panaszkodnak az utóbbi időben, hogy Magyarország nagyon drága hellyé vált, külföldön a nyaralás alatt olcsóbb volt az élet. Az ilyen típusú észrevételek döntően szubjektív... The p


Divat vagy okosság? ETF-ek és a passzív befektetések világa
Fedezd fel az ETF-ek izgalmas világát, és tudd meg, miért válhatnak a befektetők kedvenceivé!
Tőzsdézz a világ legnagyobb piacain: Kezdő útmutató
Bemutatjuk, merre érdemes elindulni, ha vonzanak a nemzetközi piacok, de még nem tudod, hogyan vágj bele a tőzsdézésbe.
Megmentették a magyar költségvetést, de mire lesz ez elég?
Egyszeri tételek javították a számokat.
Előttünk hever az aranyat érő termék, de kevesen hajolnak le érte
A terület eddig jobbára kiaknázatlan maradt, aminek egyik oka az összefogás hiánya.
Magyar piactól a világmárkákig: így hangolják újra a BDPST Konceptet
Márton Szabolcs márkafejlesztési és stratégiai igazgatót kérdeztük.
