Iránymutatást adott ki a Miniszterelnökség a közbeszerzések kényes pontjának alkalmazásáról

Mit tartalmaz az említett bekezdés?

A hivatalos uniós pályázati oldalon megjelent közlemény szerint a tájékoztató célja, hogy – az uniós forrásfelhasználás szabályosságának biztosítása és a szabálytalanságok miatt kiszabható pénzügyi korrekciók kockázatának csökkentése érdekében – a jogalkalmazóknak a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 55. § (6) bekezdésének egyes értelmezési kérdéseire fel tudja hívni a figyelmet.

A Kbt. 55. § (6) bekezdése a közbeszerzési dokumentumok módosításának konkrét tartalmi korlátját jelöli ki a következők szerint: „55. § (6) A felhívás és az egyéb közbeszerzési dokumentumok módosítása nem eredményezheti a beszerzés tárgyára vagy a szerződés feltételeire vonatkozó feltételek olyan jelentőségű módosítását, ahol az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban tudnak-e részvételre jelentkezni vagy ajánlatot tenni, vagy a változást figyelembe véve az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelményeket úgy kellett volna meghatároznia, hogy az eljárásban több gazdasági szereplő is részt vehetett volna.”

A közbeszerzési törvény közelmúltbeli változásáról cikkeink:

A tájékoztatás főbb pontjai

Az anyag elismeri, hogy a közbeszerzési eljárást megindító felhívás és dokumentáció közzététele után az ajánlatkérő részéről felmerülhet azok módosításának igénye és a Kbt. több helyen is szól a közbeszerzési dokumentumok módosításáról. Ezután az alábbi néhány fontosabb pontot, üzenetet tartalmazza:

• A tájékoztató uniós irányelvek és hazai jogszabályi keretek mentén azt járja körbe, hogy az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy a tervezett módosítás milyen jelentőségű, és a Kbt. szerint megkülönböztetett három kategória melyikébe sorolható be.
• Rámutat: az ajánlatkérő olyan lényeges változtatásokat, amelyek a versenyt torzító hatásúak lennének, sértenék az egyenlő bánásmód és a transzparencia elvét, nem kezelhet a közbeszerzési dokumentumok módosításával. Ez azt jelenti, hogy ilyen esetekben új eljárást kell indítani, amihez a Kbt. két esetet határoz meg.
• Leszögezi: a közbeszerzési dokumentumoknak a Kbt. 55. § (6) bekezdésébe – vagy amennyiben az eljárásban olyan feltétel módosul, amelyre az 55. § (6) bekezdés nem utal – a Kbt. alapelveibe ütköző módosítása (amelyre az anyagban „lényeges módosítás”-ként hivatkoznak) tehát „a törvény alapján tilos”.
• Felhívják a figyelmet arra, hogy az ajánlatkérőnek akkor, amikor a közbeszerzési dokumentumok módosításának lényegességét ítéli meg, minden esetben az adott beszerzés összes körülményét figyelembe kell vennie. Csak az egyedi eset körülményeinek összességét figyelembe véve dönthető el például, hogy egy kivitelezési szerződés teljesítési határidejének meghosszabbítása vagy valamely konkrét műszaki paraméter változása olyan jelentőségű-e, hogy az alapvetően befolyásolhatta volna az adott eljárásban ajánlattételi szándékkal való részvételről hozott döntést.
• A módosítás lényegessége megítélésekor többek között a beszerzés tárgya szerinti piac aktuális sajátosságait is figyelembe kell venni és ehhez ad támpontokat is.
• Kiemeli: amellett, hogy mindig az adott eset összes körülményét figyelembe kell venni, bizonyos általánosan érvényes iránymutatások is megfogalmazhatóak és ehhez is ad támpontokat a közlemény.
• A műszaki leírás paramétereinek megváltozása kapcsán hangsúlyozza az anyag, hogy az ajánlatkérő eredetileg is csak akkor felel meg a Kbt. 58. § (3) bekezdésének (amely a törvényben az egyenlő bánásmód alapelvét megjelenítő egyik konkrét követelmény), amennyiben a műszaki leírásba nem foglal a beszerzési igényének kielégítéséhez nem szükséges, a megajánlható áruk, szolgáltatások körét indokolatlanul szűkítő feltételeket.
• Leszögezi az anyag: a közbeszerzési dokumentumok módosítása nem alkalmas annak korrigálására, ha az ajánlatkérő észleli, hogy a nem megfelelő előkészítés miatt a műszaki leírásban a versenyt indokolatlanul korlátozó feltétel szerepel. Ez a hiba csak új közbeszerzési eljárás indításával orvosolható – áll az iránymutatásban.
• Az anyag szerint az esetleges újabb tervezett módosítások hatásait, azok jogszerűségét a korábbi módosításokkal együttesen, összefüggésükben szükséges vizsgálni. Vagyis például a dokumentumokat érintő második, harmadik vagy akár negyedik módosítás esetén nem kizárólag az adott módosítás hatásait szükséges önmagában figyelembe venni, hanem az addigi változtatások és az újabb módosítás együttes hatását az eredeti közbeszerzési dokumentumokhoz képest.
• A tájékoztatás vége rámutat: a Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglaltak az egyenlő bánásmód elve érvényesülésének érdekében felállított olyan korlátot jelentenek, amely egyaránt alkalmazandó a közbeszerzési dokumentumoknak egy szakaszból álló eljárásokban az ajánlattételi határidő lejártáig vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi vagy ajánlattételi határidő lejártáig megtehető módosítására. A Kbt. 55. § (5) bekezdése a meghívásos eljárásban további korlátként fogalmazza meg, hogy nem módosítható az ajánlattételi felhívás vagy a közbeszerzési dokumentumok olyan eleme, amely a részvételi felhívásban is szerepelt.

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.