Több ezer milliárdnyi közlekedési fejlesztést jelentett be a kormány a fejlesztéspolitikai kihívások közben

Az Európai Unióban a hamarosan megalakuló új Európai Bizottság egyik fontos politikai vállalása, hogy az államszövetség két szent tehenét, a Közös Agrárpolitikát és a kohéziós támogatások rendszerét is átalakítják a következő, 2028-ban induló hétéves költségvetési ciklusra. Magyarország helyzetét különösen izgalmassá teszi, hogy jelenleg csak 12,2 milliárd eurónyi támogatáshoz férnek hozzá a ciklus 21,7 milliárdos keretéből. Valamint hogy a hazai fejlesztéspolitikai eredmények éppen igazolják azt, hogy a támogatások nem feltétlenül segítették a regionális felzárkózást, sokszor fokozták az ellentéteket, miközben a magyar gazdasági csodában komoly szerepük volt. A panelbeszélgetés résztvevői pedig azt járták körbe, hogy milyen fejlesztéspolitikai lehetőségei vannak a magyar kormánynak a korlátozott forráslehívási lehetőségek mellett, valamint milyen módon változtatnák meg a területfejlesztést, hol tart az erről szóló uniós reformok vitája.

Lánszki Regő: hatalmas közlekedési fejlesztések jönnek

Lánszki Regő építésügyi államtitkár a 62. Közgazdász Vándorgyűlésen tartott előadása átfogó képet nyújtott Magyarország építési és közlekedési helyzetéről, valamint a gazdaság versenyképességére gyakorolt hatásairól. Az államtitkár beszélt az Európai Unió kohéziós politikájáról, amely jelentős szerepet játszik Magyarország infrastrukturális fejlesztéseiben, valamint az építőipar és közlekedési beruházások támogatásában.

Lánszki Regő hangsúlyozta, hogy Magyarország gazdasági felzárkózása az idei, 9. kohéziós jelentés alapján nagyrészt az Európai Unió kohéziós politikájának köszönhető. A beszámoló pozitív képet fest a közép-európai országok fejlődéséről, köztük Magyarországról is, mutatva, hogy nem kőbe vésett a Nyugat fejlettségi előnye, valamint hogy Kelet nem tud növekedési motorrá válni. Megjegyezte, hogy míg 2004-ben a közép-európai országok egy főre jutó GDP-je az EU átlagának 52%-a volt, mára ez az arány 80%-ra nőtt. Ezzel egyidejűleg a munkanélküliségi ráta is jelentősen csökkent, a korábbi 13%-ról 4%-ra. Ez a növekedés különösen Észak-Magyarország és Észak-Alföld régióiban volt kiemelkedő, ahol az elmúlt időszakban gyorsabb gazdasági növekedést tapasztaltak, mint az országos és az uniós átlag.

Az államtitkár részletezte a magyar közlekedési infrastruktúra fejlődését is. Magyarország 2010-ben mindössze három kétszer kétsávos gyorsforgalmi úttal rendelkezett, amely az országhatárt érte el, azonban 2023-ra ez a szám kilencre nőtt, és a tervek szerint 2025-re 11 lesz. A gyorsforgalmi úthálózat teljes hossza 2023-ra meghaladta az 1800 kilométert, ami jelentős előrelépés a 2010-es 1273 kilométerhez képest. Az államtitkár kiemelte, hogy az egész országot lefedő gyorsforgalmi úthálózat létrehozása a cél, amely lehetővé teszi, hogy az ország bármely pontján élők fél órán belül elérjék a gyorsforgalmi úthálózatot.

A vasúti fejlesztések terén szintén jelentős előrelépések történtek. A magyar kormány 2010 óta kétezer milliárd forintot fordított vasúti fejlesztésekre, és a jövőben is komoly beruházások várhatóak. A vasúti járműpark elöregedése ellenére új program indult a MÁV és a Volán összevonására, valamint a vasúti járművek cseréjére.

A következő években 6500 milliárd forintot terveznek a vasúti infrastruktúra fejlesztésére elkölteni, ebből 1500 milliárd forint lesz EU-s támogatás.

A legjelentősebb projekt a Budapest-Belgrád vasútvonal építése, amely a déli összeköttetést teremti meg, és a teherszállítás szempontjából kiemelkedően fontos beruházás.

Az építőipar a minőségre fókuszál majd

Az építőipar helyzetéről szólva Lánszki Regő elmondta, hogy a magyar kormány jelentős fejlesztéseket indított, annak ellenére, hogy az uniós források egy része a jogállamisági eljárás miatt felfüggesztésre került.

Jelenleg 21 magasépítési projekt van folyamatban, amelyek összértéke 423 milliárd forint, és további 32 beruházás esetében már megszületett a döntés, ami további 1000 milliárd forintos befektetést jelent.

Az államtitkár szerint ezek a fejlesztések hozzájárulnak a magyar gazdaság versenyképességének növeléséhez, és a jövőben is fontos szerepet játszanak majd az ország gazdasági felzárkóztatásában. Kiemelte, hogy a közlekedésfejlesztés az uniós kohéziós célterületek egyik legfontosabbja.

Lánszki beszámolt az építési jogszabályi környezet jelentős átalakításáról is. 2023. november 9-én lépett hatályba az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény, amely szerinte átláthatóságot és precizitást valósítana meg a közbeszerzéseknél. Emellett kiemelte a magyar építészetről szóló törvényt, amelyet 2022. december 12-én fogadott el az Országgyűlés. Ez a törvény alapvetően megváltoztatja a magyar építészeti szabályozást, előtérbe helyezve a minőségi és esztétikai szempontokat, és a civil közösséggel együttműködésben, 6500 észrevétel figyelembevételével dolgozták ki.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány célja 2027-re 48%-ról 40%-ra csökkenteni az építőipar importkitettségét. Ennek érdekében elfogadták a nemzeti építésgazdasági stratégiát, amely a hazai építőanyag-gyártás és a hazai munkaerő alkalmazását helyezi előtérbe.

Lánszki Regő előadása során kiemelte a fenntarthatóságot is, amely a magyar építési és közlekedési fejlesztések központi eleme. A jövőbeli fejlesztések során nagy hangsúlyt fektetnek a zöldterületek védelmére, a meglévő épített örökség megóvására, valamint az emberi életminőség javítására. A kormány 2024 végére tervezi bevezetni a teljes körű műemléki digitális nyilvántartást, amely hozzájárul a magyar épített örökség megóvásához és a zöld fejlesztési célok eléréséhez.

Mayer Gábor: nem csökkentek a területi egyenlőtlenségek Magyarországon

Mayer Gábor, a területfejlesztésért felelős államtitkár részletesen elemezte Magyarország területi fejlődését és az uniós támogatások hatásait megállapítva, hogy

hiába a látványos fejlődési adatok, a kohéziós támogatások a területi egyenlőtlenségeket nemhogy nem szüntették meg, hanem sokszor növelték azt.

Mayer idézett egy nemrégiben megjelent tanulmánykötetet, amely a Magyarország Európai Uniós tagságának 20 évét értékelte, külön kiemelve Medve Bálint Gergő elemzését a területi egyenlőtlenségek és az uniós támogatások kapcsolatáról. Az államtitkár ezzel a következtetéssel vitatkozott, és hangsúlyozta, hogy bár a legkevésbé fejlett térségek nem kaptak arányosan több forrást a fejlettebbekhez képest, a hazai területi különbségek mégis csökkentek. Azt állította, e csökkenés nem kapcsolható egyértelműen az uniós forrásokhoz, sokkal inkább néhány növekedési pólus, például Budapest teljesítményének köszönhető.

A közigazgatási és területfejlesztési minisztérium szakértője három fő tézist emelt ki: az országos és területi szinten végbement látványos fejlődést, a területi különbségek fennmaradását, valamint az automatizált forráselosztási mechanizmusok hatástalanságát a területi egyenlőtlenségek csökkentésére. Az államtitkár szerint

a jelenlegi fejlesztéspolitikai eszköztár csak megerősíti a vidék és városok közötti feszültségeket, mivel a nagyvárosok önmagukban nem képesek csökkenteni a különbségeket.

A statisztikai adatok alapján Magyarország megyéi között jelentős növekedés történt 2004 és 2022 között, de a területi különbségek nem csökkentek számottevően. Például a megyei GDP növekedése 160 és 218 százalék között mozgott, de

a területi fejlettségi olló Budapest és a vidéki megyék között továbbra is fennáll, sőt szélesebbre nyílt.

Mayer Gábor kiemelte, hogy Budapest fejlődési üteme nem gyengült, hanem tovább nőtt, és a korábban fejlett vidéki térségek, mint Győr-Moson-Sopron vagy Fejér, továbbra is fejlettek maradtak, de növekedési dinamikájuk megtört.

A kelet-nyugati fejlettségi különbségek helyett azonban egy új területi mintázat kezd kirajzolódni: az észak-déli lejtő, amelyre a fejlesztéspolitikának érzékenyen kell reagálnia. Az adatok azt mutatják, hogy a keleti országrész vármegyéi fejlődtek a legnagyobb mértékben, míg több dunántúli vármegye, mint Oroszlány és Komló, visszaesett. Ugyanakkor Jánoshalma, Kistelek és Derecske jelentős előrelépést mutattak a fejlettségi rangsorban.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy 2014 és 2024 között az uniós fejlesztési források nominálisan is nagyobb arányban kerültek a hátrányos helyzetű térségekbe. A forráselosztás szempontjából a keleti régiók javára történt eltolódás, míg a Dunántúlon inkább visszaesés volt tapasztalható – ami azt igazolja, hogy a kohéziós politika elveit követték, amely a fejletlenebb térségek intenzívebb támogatását írják elő. Ezen folyamatok erősítik azt a trendet, hogy az ország nyugat-keleti fejlettségi lejtője átalakul, és egyre inkább észak-déli irányúvá válik.

Mayer Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország demográfiai térképe, amely a belföldi vándorlást mutatja, szintén alátámasztja a területi egyenlőtlenségek fennmaradását. Budapest és környéke, valamint a nagyobb városok, mint a Balaton térsége, továbbra is népességet vonzanak, míg a kis és középvárosok elvándorlást tapasztalnak. Ezért a területfejlesztés új irányokat kell, hogy vegyen, különösen a településközi együttműködések és a közszolgáltatások terén.

Az előadás végén Mayer hangsúlyozta, hogy a városok és a környező térségek közötti együttműködések megerősítése nélkülözhetetlen a vidék felzárkóztatásához. Kiemelte, hogy a városi agglomerációk munkaerőpiaci vonzáskörzetei kulcsszerepet játszanak a gazdaságban és a közszolgáltatások elérhetőségében. A fejlesztéspolitikának ezen munkaerőpiaci és közszolgáltatási központok megerősítésére kell koncentrálnia, hogy biztosítani tudja a kistelepüléseken élők számára az élhető környezetet.

Andor László: az EU költségvetését is kihívások elé állítja a kohéziós politika

Andor László, volt EU-biztos, az MKT alelnöke, átfogó képet adott az Európai Unió költségvetési politikájának jövőbeli kihívásairól és lehetőségeiről, amelyet a tervezett bővítések – Ukrajna és a balkáni országok felvétele – állít az unió elé. Az előadásában kiemelte, hogy az előttünk álló időszakban egy intenzív költségvetési vita várható, amely meghatározza az EU 2028-ban induló következő hétéves költségvetésének irányait.

Az Európai Unió kohéziós politikája az egységes piac növekedését szolgálja, nem csupán elosztási eszköz. Az Andor László által említett jelentős strukturális fejlesztési alapok célja a régiók felzárkóztatása,

de az elmúlt 15 év válságai visszavetették néhány nyugat-európai régió fejlődését is.

„Ennek ellenére a kohéziós alapok továbbra is fontos szerepet játszanak a zöld átmenet és a digitális átalakulás támogatásában” – tette hozzá.

A 2020-as koronavírus-válságra reagálva az EU 750 milliárd eurós Next Generation EU programot hozott létre, amelynek legnagyobb eleme a Helyreállítási Alap. „Ez új típusú, központosítottabb mechanizmusokat hozott a kohéziós politikában, de felmerült a kérdés, hogy ez mennyiben csökkenti a helyi szereplők döntési szerepét” – mondta a szakértő.

Az előadó szerint az uniós költségvetés növekedése nem várható, mivel a nettó befizető országok nem hajlanak a forrásbővítésre.

A megoldás a magánforrások bevonása lehet, például a Juncker-terv stratégiai beruházási eszközeinek kiterjesztésével, amely a magántőke bevonásával bővíthetné a rendelkezésre álló forrásokat

– magyarázta az MKT alelnöke.

László Andor előadásában felhívta a figyelmet arra is, hogy a kohéziós politika nem képes kezelni a gazdasági ciklusok által okozott recessziókat, ezért az unió strukturális eszközeinek finomhangolására van szükség, hogy stabilizálják a gazdasági ingadozásokat a jövőben.

Csutora Mária: hangsúlyos környezetvédelem és fenntarthatóság

Csutora Mária, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára előadásában rámutatott, hogy a környezetvédelem egyre inkább integrálódik mind a magyar, mind az európai uniós gazdaságpolitikába. Az előadás egyik fő üzenete az volt, hogy

a gazdasági növekedés mérőszáma, a GDP torz képet fest, hiszen nem veszi figyelembe a környezeti és társadalmi szempontokat.

Csutora kiemelte, hogy a GDP növekedése nem mindig pozitív, példaként egy hideg novemberi, a 2022-es energiaválság alatti időszakot említett, amikor a fűtésszámlák növekedése látszólag javította a GDP-t, ugyanakkor a jólét szempontjából ez nem előrelépés. A gazdasági fejlődés fenntarthatóságát azonban olyan területeken kellene erősíteni, mint az oktatás és az egészségügy, ahogy Kónya István professzor is hangsúlyozta korábban.

Az előadás hangsúlyozta, hogy az Európai Unióban hatalmas lehetőségek rejlenek a megújuló energiaforrások terén. Az EU jelenlegi megújuló energia termelési kapacitása tízszerese annak, amit valójában előállítunk, és ötszöröse az energiafogyasztásnak. Bár a technológiai kihívások, például az energia tárolása még megoldásra várnak, a fejlődés iránya egyértelmű. Csutora szerint

különösen fontos, hogy az elmaradottabb térségekben indított megújuló energiatermelési projektek – például napelemparkok – hozzájárulhatnak a társadalmi felzárkózáshoz.

Magyarország kapcsán az előadó kiemelte, hogy az elmúlt években a napenergia-felhasználás drámai mértékben nőtt, és e téren már a világ élvonalába tartozunk. Ugyanakkor a fejlesztéseknek el kell érniük a kisebb jövedelmű háztartásokat is, hogy az energiahatékonyság növelése minden társadalmi réteget elérjen. A háztartásokban rejlő energia-megtakarítási potenciál még messze nincs kihasználva, és ezen a területen további programokra lenne szükség. Csutora szerint a forráshiány ellenére is számos program indult, például a '90 előtt épült otthonok energiahatékonyságának javítására.

Trautman László: az új kohéziós politika a mutatószámokat is átalakítja

Trautmann László egyetemi docens, a Neumann János Egyetem oktatója, az MKT Fejlődésgazdasági Szakosztályának elnöke előadásában a hatékonyság, hatásosság és igazságosság egymáshoz való viszonyával kezdett, kiemelve, hogy

ezek a fogalmak most először kerülhetnek valódi összhangba, ami egy elméleti paradigmaváltás eredménye.

„Az elmélet újraértelmezése nem csak az értelmezési kereteket, hanem a mutatószámokat is átalakítja, amelyekkel a fejlődést mérjük” – tette hozzá.

Trautmann előadásában hangsúlyozta, hogy az új elméleti keret bevezetése a globális gazdasági viszonyok átalakulását hozza magával. A közgazdászok körében zajló vita a növekedés fogalmáról és fenntarthatóságáról központi kérdéssé vált, melyet Joseph Stiglitz is feldolgozott legújabb könyvében, az „Út a szabadsághoz” című művében. Stiglitz szerint a fenntarthatatlanság a neoliberalizmus következménye, amelyben a kizsákmányolás szabadságként értelmeződött, ezzel szemben azonban a fenntartható fejlődés újfajta szabadságfelfogást követel meg.

A globális kihívásokra adott válaszként az Európai Unió az iparpolitikát is újraértelmezte, amelynek központjában az ökoszisztémák, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia állnak. A kkv-k szerepe kulcsfontosságú, különösen a hadiipar és a mezőgazdaság területén, amelyeket az ukrán csatlakozás és az EU politikai irányváltása is alapvetően átformál.

A NATO és az EU célja, hogy a kkv-kat bevonják a hadiipari fejlesztésekbe, különösen a kiberbiztonság területén.

Az előadás összegzéseként Trautmann rámutatott, hogy a fenntartható fejlődés kulcsa az, hogy az elméleti és gyakorlati változások egyszerre mennek végbe, biztosítva a kohéziós politikák sikerét a területfejlesztésben és a technológiai haladásban.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.