
Az EU védelmi ipara – bár jóval képességei alatt teljesít – jelentős gazdasági tényező az államszövetségben: 2023-ban a becslések szerint 135 milliárd euró éves forgalmat bonyolított le, és az export volumene meghaladta az 52 milliárd eurót. Az ágazat mintegy félmillió embert foglalkoztat, és technológiai szempontból a világ élvonalába tartozó páncélozott harcjárműveket, tengeralattjárókat és helikoptereket gyárt.
A szektor ettől még számos kihívással küzd: többek között az alacsony tagállami védelmi kiadásokkal, a finanszírozáshoz való korlátozott hozzáféréssel, a koordináció és a szabványosítás hiányával, a nagyfokú nemzetközi függőséggel, valamint kevés befektetés érkezik a kutatás-fejlesztésbe.
A legnagyobb baj azonban az, hogy jóval kevesebb nagy beruházást hajtottak végre az elmúlt három évtizedben Európában, mint az Egyesült Államokban vagy Kínában, mivel az EU-tagállamok együttesen is csak harmadannyit költenek a katonai kapacitásaik fejlesztésére, mint az USA.

Az uniós tagállamok védelmi célú közkiadásai ötven éve csökkennek, ami nagyrészt az elhúzódó békeidőszaknak és az USA által biztosított biztonsági ernyőnek köszönhető.
Ez a tendencia azonban 2014 óta megfordult, és Oroszország 2022-es ukrajnai invázióját követően erőteljesen nőttek a védelmi kiadások. A NATO-kötelezettségeknek megfelelően mindössze tíz tagállam fordítja GDP-jének legfeljebb 2%-át. Az Európai Bizottság becslése szerint az EU-ban a következő évtizedben mintegy 500 milliárd eurónyi további védelmi beruházásra van szükség – foglalja össze Mario Draghi, az uniós gazdasági versenyképességről szóló jelentésében.
Sok sebből vérző hadigépezet
A magánfinanszírozáshoz való hozzáférés továbbra is kulcsfontosságú kihívást jelent az EU védelmi ipara számára, különösen a kkv-k és a közepes kapitalizációjú vállalatok számára. Egy 2024-es tanulmány becslése szerint a védelmi ágazatban működő kkv-k esetében a tőkefinanszírozási hiány 2 milliárd euró, az adósságfinanszírozási hiány pedig szintén nagyjából 2 milliárd eurót tesz ki. Az Európai Beruházási Bank (EIB) számára nagyrészt tiltott a védelmi iparnak nyújtott támogatást, ami még kevésbé teszi vonzóvá a szektort a privát befektetőknek. Az is komoly finanszírozásbeli problémát jelent, hogy az EU közös költségvetéséből sem támogathatók a biztonsági kiadások – értékeli a jelentés a jelenlegi helyzetet.
Az uniós szintű koordináció és a termékszabványosítás hiánya is gyengíti az EU védelmi ipari bázisát. A tagállamok nem használják ki rendszeresen az uniós szintű koordináció, a szabványosítás és az interoperabilitás, a közös beszerzés, beszerzés és karbantartás, valamint az erőforrások összevonása és megosztása előnyeit. Ez az EU versenytársaihoz képest nem hatékony védelmi kiadásokat, valamint összehangolatlan és elégtelen védelmi beruházásokat eredményez.
A gyakorlatban például ez abból látszik a legjobban, hogy hiába vannak NATO sztenderdek például a lőszerekre, tüzérségi eszközökre, az országok különböző kaliberű töltényeket használnak, így nehezen magvalósítható a közös logisztika.
Az EU tagállamai nagymértékben függnek a nem uniós védelmi megoldásoktól, különösen az USA-tól. Az „amerikai beszerzés” választása a második világháború és a hidegháború örökségének része. A tagállamok azonban még ma is folytatják a nem uniós termékek és megoldások beszerzését. A tagállamok által 2022 júniusa és 2023 júniusa között elköltött összesen 75 milliárd euróból a beszerzési kiadások 78%-át az EU-n kívüli beszállítóktól történő beszerzésekre irányították át, ebből 63% az Egyesült Államokban található.
Az Egyesült Államok külföldi katonai eladásai Európában 2021 és 2022 között 89%-kal nőttek.
Az EU védelmi kutatásba és innovációba történő beruházásai jóval alacsonyabbak, mint ipari versenytársainak beruházásai. Az EU és tagállamai elmaradnak az USA-tól a védelmi célú kutatás-fejlesztés és a védelmi célú kutatás-technológiai beruházások tekintetében. A tagállamok 2022-ben kumulatív módon összesen 9,5 milliárd eurót fektetnek be védelmi K+F-be, ebből 3,5 milliárd eurót védelmi K+T-be. Az uniós beruházások szintje nagyon messze van az Egyesült Államok védelmi minisztériumának 2023-as költségvetésétől, amely 140 milliárd dollárt különített el kutatásra, fejlesztésre, tesztelésre és értékelésre.
Nem kell sok az EU védelmi iparának támogatására
Draghi a jelentésében azt írja, hogy gyorsan lehetne látványos eredményeket elérni az EU védelmi iparának fejlesztésében, amely más gazdasági ágazatokat is segíthetne. Úgy véli, az EU védelmi iparának fellendítése felé vezető első lépés a már tárgyalás alatt álló európai védelmi ipari stratégia (EDIS) gyors végrehajtása és az európai védelmi ipari program (EDIP) elfogadása. E kezdeményezések a leírtak közül számos kihívást kezelnek beleértve a védelmi kiadások növelését, a finanszírozáshoz való hozzáférés javítását, valamint a koordináció és a szabványosítás fokozását.
Ezen túl azt javasolja, hogy a védelmi eszközök megrendelését kellene összehangolni a tagállamok között, hogy együtt vásároljanak azonos fegyvernemhez tartozó eszközöket. A másik kulcsterületnek a katonai felszerelések további szabványosításának és harmonizációjának folytatását tartja. Ez kedvező feltételeket teremtene az ipari kapacitások további konszolidálásához, az EU-n belüli fokozatos ipari szakosodás ösztönzéséhez, valamint az interoperabilitás és a felcserélhetőség eléréséhez.
Draghi szerint az európai preferencia elvét politikai kötelezettségvállalás formájában vagy a közbeszerzési jogszabályok reformja révén lehetne bevezetni. Ez alapján az uniós megoldásokat kell előnyben részesíteni például az amerikai, török vagy koreai katonai eszközökkel szembe, ha EU-s gyártó is indul egy tender és megfelel a követelményeknek. Azt is kikötné, hogy ha egy külső gyártótól vásárolnak a tagállamok, azt közösen tegyék, így jobb feltételeket harcolhatnak ki maguknak, valamint elérhetik, hogy az unión kívüli cégek is az EU-s sztenderdeknek megfelelő termékeket készítsenek, azokat rájuk specifikálják.
Ehhez kapcsolódóan alapvető fontosságúnak tartja annak biztosítását, hogy az EU versenypolitikája lehetővé tegye az ipari védelmi konszolidációt, hogy ott, ahol szükséges, méretarányos legyen. A versenypolitikára vonatkozó horizontális javaslatokkal összhangban az innovációt fokozó potenciállal, a biztonsággal és az ellenálló képességgel, a koordináció és a közös telepítés szükségességével kapcsolatos kritériumok nagyobb hangsúlyozása megkönnyítené ezt a konszolidációt.
Kell az EU-s pénz a fegyverekre
A legérdekesebb felvetése – amelyet az Európai Bizottság is vitára bocsátott már az Európai Tanácsban –, hogy uniós szintű finanszírozást biztosítsanak a tagállamok védelmi ipari kapacitásainak fejlesztéséhez. Az új uniós pénzügyi forrásokat a pénzügyi piacokon lehetne mozgósítani és egy ad hoc eszköz létrehozásán keresztül csatornázni. Ezeket a forrásokat az Európai Védelmi Alapból (European Defence Fund) új közös védelmi K+F programokra, az EU kritikus és stratégiai képességeinek közös fejlesztésére és beszerzésére lehetne fordítani.
Vagyis létrejöhetnének nagy EU-s fegyverfejlesztési programok, amelyek Draghi szerint más iparágaknál is pozitív hatással lennének, mivel a hadiipari technológiai áttöréseknek szinte mindig találtak polgári felhasználási módokat.
Ugyanígy azt is javasolja, hogy ne legyen megkötés a kohéziós források elköltésénél a védelmiipari és katonai beszerzéseket illetően: jelenleg ugyanis tilos a közös költségvetésből hadiipari fejlesztéseket, kapacitásbővítéseket támogatni. Emellett a megfelelő intézkedések közé tartozna szerinte, ha az EIB-csoport hitelezési szabályait is módosítanák a védelmi célú beruházások kizárásával kapcsolatban, a kettős felhasználású projekteken túlmenően. Emellett enyhítené a védelmi ipar szereplőire vonatkozó ESG-előírásokat is.
Szeptember 11-én jelent meg a nagy figyelmet kiváltó Draghi–jelentés, amely sokszáz oldalon foglalkozik az unió versenyképességi problémáival. A dokumentummal a Portfolio számos cikkben foglalkozott. Draghi óriási vasúti fejlesztéseket javasol, modernizálná, de egyben kereskedelempolitikai eszközökkel védené is az uniós autóipart, átalakítaná az állami támogatások rendszerét, létrehozná a tőkepiaci uniót (CMU) is. Összefoglaló elemzéseinket az alábbi linkeken keresztül érheti el:
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
Megjött a nagy bejelentés Trumptól - Mi történik a piacokon?
Előrelépés történt a vámháborúban.
Molnija pusztított Ukrajna egyik legnagyobb városában, Kijev ultimátumot kapott - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Putyin bejelentette: jön az új szuperfegyver-program, ami megváltoztathatja a háború menetét
Felpörgetné a gyártást.
Megvan a történelmi megállapodás: lezárult Európa egyik legnagyobb vitája
Komoly feszültséget okozott a kérdés.
Bármelyik pillanatban kirobbanhat a háború: Amerika már az evakuálásra készül
Hirtelen aggasztó lett a helyzet.
Kivonulnak a rettegett Wagner csoport zsoldosai az egyik műveleti központjukból, de van itt egy csavar
Hatalmas szállítmányokat füleltek le.
Adócsomag 2025 tavasz - Jönnek az állandó extraprofitadók és új kedvezmények
2025. május 13-án nyújtotta be a kormány T-11920. számú törvényjavaslatában a tavaszi adócsomagot. Jelen blogunkban összefoglaljuk a vállalkozások számára legfontosabb változásokat, több
Pénzégetés és vagyonok turbómódban: kriptó a Polymarketen
A legnagyobb előrejelzési piac egyre növekvő szegmensét alkotják azok, akik közepesen szofisztikált kriptós derivatívákkal kereskednek. A profik vagyonokat keresnek rövid idő alatt a módszert
Mi számít tengeri szennyezésnek?
A tudomány szerint az óceánok hőmérsékletváltozásában nincsenek kiugró anomáliák, ám a tengeri szennyezés nemzetközi jogi keretei átalakulóban vannak.
Kötelező lesz az arcfelismeréses beléptetés a kórházakban?
Az elmúlt időszakban nagy visszhangot kapott a kórházakba telepített arcfelismerő beléptetőrendszerek kérdése. Előbb több helyen is megkezdték a rendszer alkalmazását, majd - vélhetően a t
Zöld innováció - 13 milliárd forint az energetikai kutatás-fejlesztésre
Az energetikai szektor világszerte forrong: a megújulók térnyerése, az energiatárolás kihívásai és az elektrifikáció növekvő igényei új válaszokat követelnek.
Mindenkire több kalória jut, csak egy részét elpazaroljuk
Magyarországon egy átlagos felnőtt átlagos napi kalóriaszükséglete - nagy szórással, számos tényezőtől függően - körülbelül 2000-2500 kalória. A pontos szám függ a nemtől, az életkor
Top 10 osztalék részvény - 2025. június
Június másodikán kijött Justin Law listája az osztalékfizető részvényekről, sorba is rendeztem őket gyorsan, itt az eredmény.Fontosabb infók a lista összeállításával kapcsolatbanElőző h
VIDEÓ! Devizapiaci fordulópont? A dollár technikai támaszhoz ért
SPB Trend-lesen - technikai elemzéssel Az elmúlt napok fejleményei alapján újra reflektorfénybe kerülhetnek a devizapiaci mozgások a befektetői portfóliókban. A dollárindex (DXY) 98,8 közelé


- Kellemetlen meglepetés az inflációban
- Forint helyett itt az euró - Ezt kevesen várták a kormánytól
- Minden eddigi tervét a kukába dobta Magyarország – Beleléptek a csapdába a hitelminősítők?
- Olyan bajok vannak a magyar közigazgatással, hogy Brüsszel szerint az már a versenyképességet veszélyezteti
- Már Brüsszel figyelmezteti a kormányt, végveszélyben vannak a magyar EU-források
Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
Előadásunkon bemutatjuk a Portfolio Online Tőzsde egyszerűen kezelhető felületét, a számlatípusokat és a gyors kereskedés lehetőségeit. Megismerheted tanácsadó szolgáltatásunkat is, amely segít az első lépések megtételében profi támogatással.
Számolj háromig és start!
Ne maradj le számlanyitási akciónkról! Webináriumunkon megmutatjuk, hogyan indítsd el első befektetésed, milyen új funkciók érhetők el kereskedési platformjainkon, milyen bónuszokat érdemes kihasználni, és hogyan vághatsz bele magabiztosan a tőzsdei kereskedésbe – akár már holnap.
Ennyire hatékony a kormány inflációverő fegyvere?
Megérkeztek a friss inflációs adatok.
Forint helyett itt az euró - Ezt kevesen várták a kormánytól
Régi tabut döntött le a kormány.
Nő a vállalati felelősségbiztosítások jelentősége - Ezt kell tudni róluk
Faraga Gáborral, a Colonnade Biztosító Vállalati Igazgatóságának vezetőjével beszélgettünk.
Kiadó raktárak és logisztikai központok
A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen