
Az Európai Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) az Európai Unió nagyszabású gazdasági helyreállítási tervének, a NextGenerationEU-nak a központi eleme. Az RRF célja, hogy segítse az uniós tagállamokat a koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi hatásainak kezelésében, elősegítve a fenntartható gazdasági növekedést és a stratégiai gyengeségek – például a gyógyszergyártás, az áramtermelés és az ellátási láncok – fejlesztését.
Az eszközt 2021-ben hozták létre, és teljesítményalapú támogatásokat nyújt a tagállamoknak a megállapodott reformok és beruházások végrehajtásához, amit az Európai Bizottság modellként használna a kohéziós alapok új rendszeréhez is a 2028-2034-es költségvetési ciklusban.
Az RRF forrásainak folyósítása felgyorsult a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek (RRP-k) felülvizsgálatait követően, miután az uniós végrehajtó testület ajánlásokat adott ki az adminisztratív terhek csökkentésére. Korábban ugyanis a bürokratikus nehézségek miatt nagyon lassan indultak meg a kifizetések, az új teljesítményalapú számlarendszert – vagyis hogy a projekteknek mérföldköveket kellett teljesíteniük az uniós utalásokhoz – a tagállamok nehezen adaptálták.
Augusztus 31-ig viszont az RRF rendelkezésre álló forrásainak több mint 40%-át már kifizették a tagállamoknak.
Ebből a vissza nem térítendő támogatások 48%-a, míg a kölcsönök több mint 30%-a került kifizetésre. Az RRF létrehozása óta az Európai Bizottság 63 kifizetési kérelmet kapott 25 tagállamtól, és összesen 265,4 milliárd eurót folyósított. Ez az összeg tartalmazza a 198,4 milliárd eurót, amelyet a mérföldkövek és célok teljesítését követően fizettek ki, valamint 56,6 milliárd euró előfinanszírozást, amelyet 21 tagállam kapott 2021. december 31-ig, továbbá 10,4 milliárd eurót, amelyet az REPowerEU keretében osztottak ki 2023-ban.
Az RRF támogatásainak utalásai tovább gyorsultak 2023 második felében, amikor 112 milliárd eurót folyósítottak a tagállamoknak, szemben az előző évi 40,6 milliárd euróval.
Brüsszelben további gyorsulást remélnek, miután a nyáron kiadott új iránymutatás pontosítja az helyreállítási tervek módosításának lehetőségeit, ha objektív körülmények miatt szükségesek változtatások, illetve azt is, hogy hogyan kombinálhatók az RRF forrásai más uniós alapokkal, ami eddig sok projektet megakasztott.
Sok programot átírtak, de egyet sem nagyon
Az RRF rugalmas lehetőséget biztosít a részleges kifizetések felfüggesztésére abban az esetben, ha egy tagállam késedelmet szenved el bizonyos mérföldkövek vagy célok teljesítésében. Ezzel lehetővé válik, hogy a tagállamok részleges kifizetést kapjanak, míg a fennmaradó részt a késedelmes mérföldkövek vagy célok teljesítése után folyósítják.
Ezt a rugalmasságot a 2023-ban bevezetett részleges felfüggesztési módszertan biztosítja, hogy tartható legyen a 2026-os határidő.
Szerencsére az RRP-k továbbra is ambiciózusak maradtak a 2023-2024-es felülvizsgálatok után, melyeket külső tényezők, például a magas infláció, geopolitikai események és természeti katasztrófák is befolyásoltak. Lényegében nem töröltek nagy programokat a csomagokból, inkább a kisebb, 200 millió euró alatti beruházásokat kaszálták el.
A Bizottság a helyreállítási program kapcsán már most sikerről beszél a kritikák dacára is. Állítják, hogy a félidős értékelés azt mutatja, hogy a gyorsreagálási keret előkészítette az utat az EU világjárványt követő gazdasági fellendüléséhez: az RRF bejelentése hozzájárult az államkötvények kamatfelárának szűküléséhez, és GDP-arányosan az állami beruházások a koronavírus-válságot követően is fennmaradtak, és a 2019-es 3,0%-ról 2023-ra 3,5%-ra emelkedtek.
Az állami beruházások 2019 és 2025 közötti várható növekedésének mintegy fele az uniós költségvetésből, különösen az RRF-ből finanszírozott beruházásokhoz kapcsolódik az értékelés szerint, és a Bizottság modellezése alapján
a NextGenerationEU 2026-ban akár 1,4%-kal is növelheti az EU reál-GDP-jét ahhoz képest, mintha nem lenne a program.
A szimuláció szerint rövid távon az EU foglalkoztatásának jelentős (akár 0,8%-os) növekedése is várható 2026 után a programnak hála.
Bár sokan kongatják a vészharangot, az Európai Bizottság szerint tartható a céldátum a legtöbb tagállam számára, hogy a betervezett projektjei 80 százalékát végrehajtsa.
A nagy kivétel Magyarország, amely egyelőre egyedüliként még mindig nem fér hozzá az alap forrásaihoz, mert nem teljesítette az elvárt szupermérföldkövek mindegyikét.
A jóváhagyott terv szerint a magyar költségvetésnek 5,9 milliárd eurónyi RRF-támogatás, valamint a RePowerEU-fejezet további 4,6 milliárd euró járna, amelyből eddig csak 900 millió eurónyi előleget hívhatott le.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Tomboló hurrikán közeledik Európa felé: olyan jön, amit egy évtizede nem láttunk
Kiderült, mi kell ehhez.
Ismét téma a nyugdíjemelés: kik kaphatnának sokkal többet havonta?
Mi az a minimálnyugdíj, és hogy lehetne hatékonyan alkalmazni?
Szépen javul a magyarok várható élettartama – de valamiért nem sikerül lépést tartani a visegrádi országokkal
Felemás teljesítményt produkált Magyarország a várható élettartamban.
Szlovákiát végül meghívták, de Magyarország nem kapja meg az EU-s drónpajzsot
Úgy néz ki, nem leszünk benne a drónfal-programban.
Személyes vagy online személyi kölcsön igénylés?
A személyi kölcsönök piaca 2025-ben történelmi csúcsokat dönt: júliusban 107,2 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket a magyarok, ami 42%-os növekedést jelent az előző évh
KlimaKover - megoldás a közterek hűtésére?
Energiatakarékos és fenntartható technológia a városi hőhullámok enyhítésére.
Hogyan finanszírozzuk ma a vállalkozásunkat?
A jelenlegi gazdasági környezetben - emelkedő változó kamat környezetok, szűkülő hitelkeretek, lassuló növekedés és fokozódó piaci bizonytalanság mellett - a vállalatfinanszírozás strat

Pusztító koktél villámaszályok és hőhullámok
A villámaszályok a klímaváltozás egyik legaggasztóbb jelenségei közé tartoznak, amelyek hatását a szélsőséges hőség drámaian felerősíti.
Az AI nyertesei és vesztesei: Magyarország hátulról az ötödik
A mesterséges intelligencia rohamos terjedése alapjaiban formálja át a gazdasági növekedésről szóló várakozásokat. Cikkünkben bemutatjuk, hogy az AI milyen csatornákon keresztül járulhat ho

Végre egy komoly grafikon
Máris hiányoznak a habkönnyű témák. Nyáron a klímagyilkos Buksiról, a pisztáciáról, a metánt pöfögő marhákról szóltak a hírleveleink - kis cuki témákról, amik nem kavarják... The po

Közép-Európát az összevisszasága teszi alkalmazkodóképessé
Közép-Európa túlélését pont az a töredezettség, autonómiavágy és sokértelműség biztosítja, amit szeretünk benne és amit sokszor fejlődése korlátának tekintünk. Közép-Európa sajá
A társasági adó egy érdekes állatfaj
Az elmúlt héten élénk párbeszéd és találgatás indult az esetleges TAO-emelésről, ezért megkérdeztük Regős Gábort, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászát - lentebb a válaszai. The po

Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?
A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.
Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
A tőzsde világában a lelkesedés könnyen drága hibákhoz vezethet – előadásunk abban segít, hogy kezdőként is megértsd a legfontosabb alapelveket, felismerd a kockázatokat, és elkerüld, hogy egy hét alatt elolvadjon a megtakarításod
Ismét téma a nyugdíjemelés: kik kaphatnának sokkal többet havonta?
Mi az a minimálnyugdíj, és hogy lehetne hatékonyan alkalmazni?
Semmi sem állítja meg a forint dicsőséges menetelését?
Lehet még erősebb a hazai fizetőeszköz?
Szinte naponta hagyják abba a tejtermelést a kis tehenészetek
2800-3000 gazdaság maradt a tízezres nagyságrendből.
